Skandináv filmek hódítanak a cannes-i filmfesztiválon

Hargita Népe
Ingmar Bergman és Lars von Trier után egy új skandináv filmes generáció hódít a 75. cannes-i fesztiválon, közülük három rendező alkotása a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért. Az új filmes generáció legismertebb alakja Ruben Östlund svéd rendező, aki az előző filmjével, A négyzet című tragikomédiával 2017-ben már fődíjat nyert. Idén a fesztiválra ismét egy kortárs társadalmi szatírával érkezett. A szombat este bemutatott A szomorúság háromszöge című vígjáték helyszíne egy luxusjacht, amelyre meghívást kap az influenszer és manöken Yaya és barátja, a szintén manöken Carl. Együtt utaznak dúsgazdag emberekkel, köztük egy alkoholista orosz oligarchával és egy brit nyugdíjas házaspárral, akik taposóaknák és kézigránátok eladásából gazdagodtak meg, valamint az állandóan részeg, marxista amerikai kapitánnyal. Egy hatalmas viharban a hajó felborul, és a katasztrófa túlélői egy görög szigeten kötnek ki, ahol az emberek közötti korábbi viszonyrendszerek az ellentétükbe fordulnak, s a tragikomédia ennek minden változatát kiaknázza: a szegények és gazdagok, a nők és férfiak, a fekete és fehér bőrűek közötti konfliktusokat. A gyengék pedig ugyanolyan kegyetlenekké és középszerűvé válnak a hatalom által, és ugyanúgy visszaélnek a megszerzett hatalmukkal, mint korábban az erősebbek. – Úgy vélem, hogy az emberek nagyon érzékenyek a hierarchiára, a társadalmi szerepek határoznak meg minket a születésünktől kezdve, és a kérdés mindennap felmerül, hogy kinek, hol a helye a társadalmi hierarchiában - mondta a rendező Cannes-ban. A másik svéd versenyfilm, a 2017-es A kairói eset rendezője, Tarik Saleh legújabb filmje, amely a Boy from Heaven címet kapta. A filmes ismét egy politikai-vallási krimit forgatott, amely leleplezi Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök rendszerének a vallással kapcsolatos visszaéléseit, és az iszlám többségi, szunnita világán belüli doktrínákba vezeti be a nézőt. Mivel a rendező nem forgathatott Egyiptomban, így a film Törökországban készült. – Nem jártam Egyiptomban 2015 óta, A kairói eset forgatása óta, amikor is az egyiptomi titkosszolgálatok felszólítottak arra, hogy hagyjam el az országot. Azóta nemkívánatos személy vagyok Egyiptomban. Ha betenném a lábamat az országba, valószínűleg azonnal letartóztatnának - mondta a rendező Cannes-ben. A harmadik skandináv versenyfilm rendezője a dán Ali Abbasi, aki a Határeset című filmjével 2018-ban már elnyerte az Un certain regard elnevezésű válogatás fődíját. Ezúttal a hivataloson is bemutatják a Holy Spider című alkotását, amely Iránban játszódik, s egy sorozatgyilkosról nyomozó újságíróról szól egy iráni szent városban. A filmet a rendező Jordániában forgatta, ahol nagyobb művészi szabadságra volt lehetősége, mint Iránban.

MTI