Hirdetés

Segíteni a legnehezebb időszakban


Új taggal bővült a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológiai osztályának csapata, dr. Péter Attila onkológus szakorvos az év elején kezdte el a munkát az intézményben. A végbél- és vastagbéldaganatokról, a mortalitási arányok szerint a második legveszélyesebb daganatos betegségről is beszélgettünk a fiatal orvossal, aki azért választotta ezt a szakágat, hogy a legnehezebb időszakban segíthesse a betegeket.

– Alig néhány hete kezdte el a munkát a kórházban…

– Januártól dolgozok itt az osztályon. Az elmúlt hét évben Holló Gergely doktor úr irányította az osztály tevékenységét, 2019 februárjában csatlakozott hozzá dr. Csató László-Szilárd, idén pedig jómagam, így most három orvos dolgozik az onkológiai osztályon, hárman látjuk el a segítségre szoruló betegeket.

– Február 4-e a rákellenes világnap, és ezen alkalmakkor évről évre elhangzik, hogy emelkedik a daganatos betegek száma. Rezidens orvosként ön is megtapasztalta ezt?

– Megfigyelhető volt ez a tendencia, az elmúlt öt-tíz évben jelentősen megugrott a rákos megbetegedések száma. Például a vastagbél- és végbéldaganatok száma is megnőtt, évente mintegy 1,8 millió esetet diagnosztizálnak világszerte, amiből a mortalitás 1,2-1,3 millió, tehát óriási létszámú beteget érint ez a rosszindulatú elváltozás. Romániában évente mintegy 15 ezer beteget diagnosztizálnak vastagbél- és végbél-daganattal. Ezt a két daganattípust onkológiai szempontból egyben tartjuk nyilván, hisz a kezelésük is nagyban hasonlít egymáshoz. Minimális eltérés van a két daganattípus kezelésében: a sebészeti és kemoterápiás, illetve célzott onkológiai terápiák mellett a végbéldaganatnál a sugárterápia is része a kezelési stratégiának.

– Melyek a tünetei ennek a két betegségtípusnak?  

– Mindkét daganattípusnál a tünetek a hasi fájdalomtól, disz­komfortérzéstől, véres széklettől kezdődően az ezt követő vérszegénységen, fáradékonyságon, gyengeségérzésen át a fogyásig terjedhetnek. Másik jellemző tünetcsoport a székelési szokások megváltozása, hasmenés, székrekedés, illetve ennek a két tünetnek a váltakozása.

– Melyik nemnél, milyen korosztályban fordulnak elő leginkább ezek a megbetegedések?

– Mindkét nemnél előfordulnak. A statisztikák szerint a vastag-, illetve végbéldaganatok előfordulásuk alapján a harmadik helyen állnak, mortalitás szempontjából viszont második helyen, a tüdődaganatok után a legtöbb elhalálozással járó daganatos megbetegedések.

– Ez azért van így, mert későn derül fény a betegségre?

– Részben igen, hisz kezdeti stádiumban nincs sok tünete, és felfedezéséhez szükség lenne célzott szűrővizsgálati programok elindításához Romániában. 50-55 éves korosztály felett mindkét nemet egyaránt érinti. Az európai szakmai irányelvek szerint ezen életkor fölött két-három évente ajánlott a végbél-, illetve vastagbéltükrözés elvégzése ezen daganattípusok kiszűrésére, illetve évente egyszer ajánlott a székletvizsgálat elvégzése. Továbbá ne feledkezzünk meg az évente ajánlott rektális digitális vizsgálat jelentőségéről sem, ami a bél fizikális vizsgálatának részét képezi.

– Ezzel szemben nálunk….

– Ez nálunk sajnos nem igazán működik. De ha bárki elmegy a családorvosához és elmondja, hogy szeretne ilyen szűrővizsgálatot, akkor küldőpapírral ezek a vizsgálatok az állami egészségügyi ellátásban ingyenesek a betegek számára. Sajnos ezzel a lehetőséggel kevesen élnek, a betegek keveset tudnak ezekről az információkról, ugyanakkor sokakban van félelem vagy szégyenérzet, hogy ilyen gondokkal orvoshoz menjenek. Ezen a mentalitáson is változtatni kellene ahhoz, hogy a szűrőprogramok működjenek vagy igényeljék az emberek ezt a lehetőséget.

– A betegség milyen stádiumban kerülnek rendszerint orvoshoz a betegek?

– Általában a betegség kettes és hármas stádiumában vannak a betegek mire szakorvoshoz kerülnek, ez úgymond közepes stádiumot jelent.

– Milyen kezelési lehetőségek vannak?

– A kezelési stratégia szempontjából az elsődleges a sebészi kezelés, ami azt jelenti, hogy az adott daganatos bélszakaszt teljesen eltávolítják, a nyirokcsomókkal együtt, majd pedig az egészséges bélrészeket összekötik. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a hasfalon keresztül kivezetik és egy zacskóba fog a bélsár jutni ideiglenesen vagy véglegesen. A gyógyu­lási folyamat során a sebész eldönti, hogy egy másodlagos műtét során vissza tudja-e állítani a vastag-, illetve végbél folytonosságát. Az esetek mintegy 15-20 százalékában lesz végleges a sztóma, tehát a hasfalon kivezetett zsák. Ez persze megnehezíti a beteg életét, de egy lehetőség a túlélésre. A sebészeti beavatkozást ki szokták egészíteni kemoterápiás kezelésekkel a vastagbéldaganatok esetén, illetve, figyelembe véve a daganat molekuláris és genetikai tulajdonságait, újabban célzott onkológiai kezelésekkel szoktuk kiegészíteni a kemoterápiás kezelést. Ezek a célzott terápiák az elmúlt tíz-húsz év vívmányai. Egy példa a célzott onkológiai kezelésre: a daganatnak szüksége van a sejtjei szaporodásához vérellátásra és megjelentek olyan gyógyszerek, amelyek a daganat vérellátását, illetve érképző képességét csökkentik, ezáltal nem tud tápanyagokhoz jutni, és a daganatos sejt egy idő után elpusztul. A végbéldaganatok esetében a kemoterápiás és célzott onkológiai kezelés kiegészül sugárterápiával is, ami azt jelenti, hogy külsőleg, sugárzással idézzük elő a daganatos sejtek elhalását.

– Tudjuk-e, hogy mi okozza ezeket a daganatokat?

– Nagyon sok tényező segíti elő a vastag-, illetve végbéldaganatok kialakulását. Legfőképpen az elmúlt időszakban megváltozott táplálkozási szokásaink járulnak ehhez hozzá. Nagyon sok toxikus anyag, vegyszerek jutnak be az élelmiszerekkel a szervezetbe, amelyek daganatokat alakíthatnak ki. Emellett az alkoholfogyasztási szokásaink is hozzájárulhatnak ehhez, és Románia ugye eléggé előkelő helyen szerepel Európa- és világviszonylatban is az alkoholfogyasztást tekintve. A dohányzásnak is nagyon fontos szerepe van a vastagbél- és végbél-, illetve sok más daganattípusok kialakulásában. Ezenkívül genetikai háttere is van, családi halmozódásra is fel lehet figyelni, ezek kivizsgálása adott esetben ajánlott. Vannak továbbá daganatmegelőző állapotok, polipok, amelyek adott ponton rosszindulatú elváltozáson eshetnek át, ezeknek a polipoknak az utánkövetése, illetve sebészeti eltávolítása ajánlott, amennyiben a sebész, illetve gasztroenterológus úgy gondolja. Vannak olyan idült bélbetegségek, mint például a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa, amelyek jelenléte növelhetik a daganat kialakulásának kockázatát.

– Ezekből a tényezőkből következtethetünk arra is, hogy mit tehetünk a megelőzés érdekében…

– Ebből következik, hogy a megelőzés érdekében ajánlott egészségesebben táplálkozni, kevesebb húst fogyasztani. Erre a régióra jellemző, hogy az emberek nagyon sok húst fogyasztanak, kevés növényi rostot visznek be a szervezetbe. Ajánlott kissé mérsékelni a húsfogyasztást, növelni a növényi rostok bevitelét. Az alkoholfogyasztás limitálása, a dohányzásról való lemondás ajánlott. Oda kell figyelni az egészséges életmódra, be kell vezetni a mozgást, ha valaki mozgásszegény életmódot folytat.

– Visszakanyarodva a személyes vonalra: ön hová valósi és miért erre az orvosi szakágra esett a választása?

– Csíkszeredai vagyok, a Márton Áron Gimnáziumban érettségiztem, majd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szereztem orvosi diplomát 2015-ben. Ezután léptem be a rezidensképzésbe, amit ugyancsak Vásárhelyen, az onkológiai klinikán fejeztem be. Eléggé céltudatos döntés volt az is, hogy hazajöttem és az is, hogy az onkológiát választottam. Már az egyetemi éveim alatt, illetve a rezidensképzésbe való belépésem alatt azon gondolkodtam, hogy olyan orvostudományi szakágat szeretnék választani, amely során a beteget a kritikus, a legnehezebb időszakában tudom segíteni. Azt gondolom, hogy orvosként ez a feladatunk. Ilyen szakág szerintem az onkológia is, hisz a daganatos betegek a dagnózis felállításától a kezelési folyamat, illetve a gyógyu­lási folyamat végéig óriási fizikai, szellemi, lelki megterhelést élnek át és ebben szeretnék segíteni. Azt gondolom, hogy az orvos feladata nemcsak az, hogy a kezelést biztosítsa a beteg számára, hanem hogy partner legyen, a család mellett egy olyan külső segítő legyen a beteg számára, aki testileg, lelkileg, szellemileg minden nehézségében támogatja őt. Ezek az onkológiai betegek, amellett, hogy a betegségük is nagy megterhelést jelent, sokszor számos előítélettel is meg kell küzdjenek a társadalom részéről. Emellett olyan belgyógyászati ágat szerettem volna választani, amely egy dinamikusan fejlődő ágazat. Az onkológiai egy ilyen, gyorsan fejlődő ágazat, amely Romániában sajnos eléggé elhanya­goltnak is tekinthető, kevés on­kológus van. Egyetemi éveim alatt sokat voltam külföldön, főként Ma­gyarországon, különböző ösz­töndíjak, pályázatok révén, és már ott, akkor eldöntöttem, hogy szakorvosként majd itthon szeretnék tevékenykedni, az itteni betegekért szeretnék dolgozni.

R. Kiss Edit
R. Kiss Edit


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!