Hirdetés

Róma, ahol sosem elég egy pénzérme

Több tucat kilométer gyaloglás, hosszú sorok, rengeteg ember. Róma, a húszmilliós turistaváros otthona a római katolikus egyháznak és számtalan világhírű festőnek, költőnek. Mi történik a több ezer éves épületek közt ma, a 21. században?

Demeter Adél-Hajnalka
Becsült olvasási idő: 4 perc
Róma, ahol sosem elég egy pénzérme
Fotó: Demeter Adél-Hajnalka

Az Appennini-félsziget nagy csizmája szinte minden nagy- és kisvárosban rejteget valami kuriózumot. Az olaszok népszerű gasztronómiája, kulturális sokszínűsége és hangos, jellegzetes temperamentuma sok embert csalogat Dél-Európába. Tavaly a mintegy hatvanmilliós országban húszmillió turista fordult meg. A számok magukért beszélnek. Olyan mértéket öltött az idegenforgalom, ami Európa keleti országaiban elképzelhetetlen. Az olasz nemzet adta Assisi Szent Ferencet, Da Vincit, Dantét, Versacét vagy Andrea Bocellit. Ott található a pisai ferde torony, a firenzei dóm vagy a Colosseum. 

Demeter Adél-Hajnalka

Első olaszországi kirándulásom Rómába vezetett. Róma pedig olyan, mint maga Olaszország – csak kisebb és még sűrűbb. Az állandó repülőjáratok, jól kiépített – bár nem túl pontos – helyi tömegközlekedés, a lakosok barátságossága és segítőkészsége jó ízelítő az olasz világból. Nem utolsósorban minden sarkon belebotlasz valami szépbe vagy régibe, ahol órákat időzhetsz, akár teljesen bérmentve. Induláskor azért mindig érdemes mérlegelni: mi az, amire a céliránytól függően szükségünk van turistaként. Medencés szállodában aludni Rómában nem érdemes, de étkezésre előfizetni, ugyanott enni, papírpoharas kávét inni már kár és vétek. Rómában ízletes pizzákat, pastékat ehetünk, de érdemes a helyi padlizsánétkeket, sült paprikából és paradicsomból készített fogásokat és a friss olívakrémet is megkóstolni.
Olaszország fővárosa, a hajdani Római Birodalom központja akkora területen fekszik, hogy buszozással vagy Lime-mal is legalább napi tíz-tizenkét kilométert kell gyalogolni. A rengeteg látványosság és a – nyári – meleg miatt délig aludni sem érdemes. Négynapos kirándulásom során igyekezni kellett, hogy a teljesség igénye nélkül – ami egy ilyen városban lehetetlen is lenne – minél több helyre eljussunk. Róma nem a pihenés városa. Igazi lótás-futás, nyüzsgés, rengeteg ember, torlódás, lökdösődés, hosszú sorok, szomjas várakozások helye is. Viszont a látvány, egy-egy véletlen felfedezés mindenért kárpótol.

Demeter Adél-Hajnalka

Róma amolyan kettő az egyben csomag, hiszen gyalogszerrel könnyedén felkereshető a Vatikán, a városon belüli törpeállam is. Végigsétálva a Szent Péter téren egy birodalom, valamint a katolikus egyház egykori pompája elevenedik meg előttünk.
A vatikáni múzeumok sora után időzhetünk a Sixtus-kápolnában, ahol Michelangelo keze munkája díszíti a mennyezetet, valamint felkereshetjük a Szent Péter-bazilikát, ahol évszázadok óta megválasztják Szent Péter utódját, a pápát. Vatikánváros történelmi és kulturális szeánsz: itt láthattam először Salvador Dalí-festményt, vehettem szemügyre Miche­langelo méltán híres Ádám teremtése című alkotását. A Colosseum, a Forum Romanum, Angyalvár, a Spanyol lépcső, a Pantheon vagy a Capitolium csupán néhány a további listáról. Érdemes minél több helyre eljutni, de a Trevi-kútnál jobb két érmét is a vízbe dobni. Hiszen a legenda szerint egy fémpénzért igaz szerelem, kettőért visszatérés jár a turistának.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!