Sárik Péter Trió: rockhatású Bartók-művek

Fotó: László F. Csaba

X-Bartók című lemezének anyagát hozza erdélyi turnéra a Sárik Péter Trió. A magyarországi dzsesszzenekar tizenkét helyszínen lép színpadra a 2018-ban megjelent album dalaival. A turnéról, Bartók műveiről, a lemez fogadtatásairól és a jövőbeni tervekről Sárik Pétert, a formáció vezetőjét kérdeztük.

– Nemrég tértetek haza erdélyi turnétokról Magyarországra. Szer­dán újabb koncertsorozat kezdődik…

– Ezt a turnét a világjárvány miatt már évek óta halasztjuk. Egyik legfontosabb projektünk a Bartók-műveket feldolgozó turné. Izgatottan várjuk, talán soha nem vártunk egyetlen turnét sem ennyire, mint a mostanit. Nagyon-nagyon szeretnénk már menni, és úgy néz ki, hogy a Jóisten is azt akarja, hogy összejöjjön. Elsejétől 15-ig ott leszünk Erdélyben, Székelyföldön.

– Hogyan fogadja a közönség a Bartók-műveket?

– Érdekes kettősséget tapasztalni Bartók kapcsán nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is. Egyrészt sokak számára idegen, nehéz zene, de ezt – főleg értelmiségi körökben – nem illik bevallani. Pedig ebben semmi kínos nincs. Bartók befogadására meg kell érni, sokat kell hallgatni ahhoz, hogy megszeresse valaki. Másrészt Bartók mégiscsak a miénk. Rengeteg népdalt gyűjtött Erdély területén, még az impériumváltás előtt. Ez a mi zenéink, benne van a vérünkben, az ősi hagyomány része. Tehát ha valaki megszereti Bartókot, az örök szerelem lesz.
Ebben próbálunk mi segíteni. Négy éve játsszuk ezt a műsort és azt tapasztaljuk, hogy dzsesszel elegyítve lazábban és kötetlenebbül előadva érthetőbb és befogadhatóbb lesz Bartók zenéje. Azt látjuk a fellépéseinken, hogy úgy fogadja a közönség, mintha valamilyen pop- vagy rockkoncerten volna. Szerintem a távolságtartás legfőbb oka az, hogy sokan úgy érzik, Bartókot kötelező szeretni. És mindannyian tudjuk, ha valamit köteleznek, azt elutasítjuk.

Fotó: Sárik Trió archívuma

– Amikor ez a lemez készült, „kétlaki” életet éltél, azaz néhány hétig Csíkszeredában, illetve Budapesten laktál. Korábban azt nyilatkoztad, hogy ez az életforma is hatással volt a lemez elkészülésére.

– Igen, így van. Amikor az ember egy feldolgozásanyagot készít, akkor minden szálon megpróbál kapcsolódni a szerzőhöz, az eredeti mű alkotójához, hogy minél jobban megismerje. Lehet, hogy az erdélyiek nem érzik az itteni sajátságokat, természetessé válik számukra a környezet. Ezzel szemben én abban a pillanatban, ahogy átlépem a határt, számomra megváltozik nemcsak a környezet, hanem a hangulat is. Ez idézi a régi világot, Ady, Bartók és még nagyon sokan mások világát. Bizony nagyon sok inspirációt és segítséget jelentett számomra ez a „kétlaki” életforma abban, hogy létrejöjjön ez a lemez. Csak egy példát engedj meg: tudom, hogy milyen egy este a székelyeknél – nemcsak Bartók Este a székelyeknél című zongoradarabjából ismerem –, érzem és látom a tájat, a semmihez nem hasonlító levegőt, amiben mindig van egy kis füst, hallom az itteni hangokat, az ízes beszédet és ismerem az itteni embereket. Mivel a zene a leginkább az érzelmekről szól, nagyon kellenek ezek a segítő kapcsolódások.

– Külföldön már sok helyen bemutattátok ezt a lemezt. Ott hogyan fogadta a közönség?

– Kazahsztánban és Isztambulban is játszottuk ezt a programot, mindenhol nagyon-nagyon jól fogadták. Érdekes volt a kazah közönség reakciója, rögtön sámánszertartás-szerű hangulat alakult ki a koncerten. Az első dal után felugrottak a székükből, ami minket megdöbbentett. A törököknek játszott előadáson is megtapasztaltunk ezt a fajta extázist. De jól fogadták a koncertet Brüsszelben is, mintegy bizonyítva Bartóknak ezt a jó értelemben vett világpolgárságát. A népzenére alapuló művészete a világ minden táján hat.

Fotó: Sárik Trió archívuma

– Mik a jövőbeni terveitek?

– Tizenöt évesek lettünk, ez nagyon szép kor egy zenekar életében. Szeptemberben meg is fogjuk ünnepelni. Köszönjük szépen, jól vagyunk. Élvezzük, hogy végre nem tombol a járvány, így nagyon sok koncertünk lehet a nyáron. Készülünk újdonságokkal is, egy új Bartók-lemezt szeretnénk felvenni. A Jazzkívánságműsor magyarul című sorozatot is folytatjuk Falusi Mariannal, no meg saját zenéinkből is szeretnénk kiadni egy új lemezt. Továbbá Luiza Zannal és Gyárfás István Gyafival is érik egy következő anyag. Mindezt felsorolni is nehéz volt, megvalósítani még komolyabb feladat lesz. Nagyon sokat dolgoztunk az elmúlt másfél évtizedben, és ennek a munkának élvezzük most a gyümölcsét. A visszajelzések szerint népszerűek vagyunk, nagyon sok elismerést, díjat kaptunk az utóbbi években, Bartókkal kapcsolatban elég csak a Fonogram-díjra gondolni. Szeret minket a közönség és mi is szeretjük közönségünket, így kerek a világ.

– Mivel biztatnád az erdélyieket, hogy vegyenek részt a koncerteken?

– Semmiképpen ne riadjanak meg a Bartók névtől. Ahogyan előbb is mondtam, nálunk lehet nem szeretni Bartókot, így arra biztatok mindenkit, aki nem kedveli, adjon neki egy esélyt. A mi Bartók-koncertünkre nem kell szép ruhában jönni, a koncerten nem kell viselkedni. Sőt bármikor lehet tapsolni és bármikor lehet énekelni, táncolni, mert már arra is volt példa. Azt mondanám, ez egy vagány koncert lesz, semmiféleképpen nem egy komolyzenei hangverseny, úgyhogy jöjjenek bátran. Akik ismernek minket, voltak koncertjeinken, tudják, hogy eléggé laza, mosolygós szokott lenni minden fellépésünk. Ez a koncert is ugyanolyan lesz, mint a többi, tehát nem kell félni Bartók zenéjétől.

http:// https://youtu.be/XAg6DjDdTzc

A turné programja:
június 1.: Nagyvárad
június 2.: Marosvásárhely
június 3.: Székelyudvarhely
június 5.: Csíkszereda
június 7.: Pürkerec
június 8.: Kézdivásárhely
június 9.: Sepsiszentgyörgy
június 10.: Câmpina
június 11.: Brassó
június 12.: Déva
június 14.: Nagykároly
június 15.: Szatmárnémeti
Részletek: www.sarikpeter.hu

Bíró István

: an accessible web community