A nőknél előforduló daganattípusoknál gyakoriság és halálok szempontjából is az első helyeken áll a mellrák. A daganat korai felfedezése érdekében a rendszeres, éves szűrővizsgálat a legfontosabb – mondta dr. Baróti Beáta. A marosvásárhelyi radiológus főorvost a mellrákról és a vizsgálattal kapcsolatos tudnivalókról kérdeztük. – Dr. Pap Zsuzsanna marosvásárhelyi radiológus főorvossal egyetemben ön is közreműködik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház keretében a napokban megnyílt szenológiai központ tevékenységében, részt vesz a napos bennfekvésben vizsgált páciensek szenológiai vizsgálatában, az eredmények kiértékelésében. Mit jelent a szenológia, a szenológus? – A szenológia a mell elváltozásait vizsgáló szakterület, a szenológus pedig az emlődiagnosztikában képzett, az emlő megbetegedéseinek vizsgálatában jártassági (úgynevezett kompetencia) vizsgával rendelkező radiológus szakorvos. – Melyek a mell leggyakoribb elváltozásai? – A mell vizsgálata során a jó- és rosszindulatú elváltozásokat tudjuk kórismézni a különböző vizsgálati módszerek segítségével. A legtöbb emlőelváltozás jóindulatú, és azok közül a mellciszta talán a leggyakoribb. – Mennyire gyakori a mellrák? – A mellrák sajnos a rosszindulatú daganatos megbetegedések közül a leggyakoribb, a nők körében világszerte így van ez. Különböző statisztikai adatok vannak, de nagyjából 10-13 százalékos az előfordulási arány. – Melyek ennek a tünetei? – A mellrák hosszú időn keresztül tünetmentes lehet. Amikor tünetek és panaszok jelentkeznek, az már klinikai stádiumban van, ilyenkor már nehezebb a kezelés. Ezért fontos preklinikai stádiumban, tehát még azelőtt felfedezni, mielőtt nyilvánvaló tünetek jelentkeznek. És mindezt a képalkotó módszerek segítségével tudjuk elérni, a szűrővizsgálatok keretein belül. – Mennyire hasznos az otthoni mellvizsgálat? – A mellben lévő elváltozásoknak felderítése első lépésként az önvizsgálattal kezdődik. Tény az, hogy akik rendszeresen végzik el ezt a vizsgálatot, azoknál kisebb arányban fordul elő az előrehaladott rák. Hangsúlyoznom kell, hogy ez önmagában nem helyettesíti a szűrővizsgálatot. – Hogyan, mikor végezzük az otthoni mellvizsgálatot? – Az önvizsgálatot a menstruációs ciklus 5-10 napján a legjobb elvégezni. Ez magában foglalja a hónaljak áttapintását is. Az emlők alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlő bőrét szükséges áttekinteni. A legjobb három ujjal végigtapogatni a melleket, körkörös mozdulatokkal, leengedett, felemelt és csípőre tett karral. – Mire figyelhetnek fel a nők otthon? Milyen jelek, tünetek esetén kell orvoshoz fordulni? – Feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha csomót lehet tapintani a mellben vagy hónaljban, ha az emlő deformálódik, ha az emlő bőrén nem gyógyuló seb jelentkezik, ha az emlő véresen váladékozik, ha az emlőbimbó behúzódik, kipirosodik, megduzzad. Akármilyen, addig a mellben és hónaljban nem észlelt módosulás esetén tanácsos felkeresni a szakorvost. – Megelőző, illetve szűrési jelleggel mikor kérjünk beutalót szenológiai vizsgálatra? – A mellrákot nem tudjuk megelőzni! Csak időben felfedezni, ezért kell szűrővizsgálatra menni. A szűrővizsgálat a tünetmentes nők vizsgálatát jelenti. Nálunk még nincs erre egy országosan kidolgozott program, de szerencsére nagyon sok nőben már kezd tudatosulni a mellvizsgálat fontossága. (Ez köszönhető az egészségügyben dolgozóknak, a médiának.) Az évi ellenőrzés mindenképp ajánlott, évente egyszer bármikor lehet beutalót kérni. – Mikor indokolt az ultrahangos vizsgálat és mikor a mammográfia? – A szűrővizsgálat alap-vizsgálómódszere a mammográfia, melyet 40-45 éves kor felett végezzük, mikor már a mell mirigyes szerkezetének helyét a zsírszövet veszi át. Az ultrahangos vizsgálat fiatalabb nőknél ajánlott, 40 éves kor alatt, az emlő állománya ilyenkor mirigyekben dús, nehezebben áttekinthető, a mammográfia diagnosztikus értéke korlátozott. Ugyanakkor a mellszövet sugárérzékenysége nagyobb ebben a korban, így csak indokolt esetben végezhető el a mammográfia. Megjegyezném, hogy ezek egymást kiegészítő vizsgálatok, egyik nem helyettesíti a másikat. Ha bármilyen elváltozás van a mellben, a pontos diagnózis érdekében a szenológus eldönti, hogy milyen vizsgálatot végez el. Ez azt jelenti, hogy komplex emlővizsgálat, azaz ultrahang, mammográfia, mágneses rezonancia, akár mellbiopszia is szükséges lehet ugyanannál a páciensnél. – Mit érdemes tudni előzetesen ezekről a vizsgálatokról? – Különösebb felkészülést nem igénylő vizsgálatok ezek. Nem tanácsos mellvizsgálat előtt krémet, púdert, dezodort használni a mell és hónalj szintjén, ugyanis ezek hibaforrások lehetnek. Ha előzőleg már részt vett emlővizsgálatokon a páciens, akkor el kell hozni a régi leleteket, mert a szakembernek fontos összehasonlítani a régit az újjal. – A mammográfiáról elterjedt a köztudatban, hogy kellemetlen, esetenként fájdalmas vizsgálat… – Az ultrahangos vizsgálat egy fájdalommentes vizsgálómódszer. A mammográfiától való félelmet, aggodalmat pedig mindenképpen tanácsolom leküzdeni. És erre jó néhány érvem is van: a mell összenyomásával járó fájdalom, kellemetlenség csak néhány másodpercig tart minden nézetben. Valójában az egész vizsgálat mindössze 15 percet vesz igénybe vetkőzéssel és öltözéssel együtt. A mammográfia pedig életet menthet, és bizonyítottan a legjobb módszer a mellrák kimutatására. Ugyanakkor a mammográfia során úgynevezett lágy röntgensugarakat használunk, a sugármennyiség kevesebb, mint egy mellkas röntgen esetében. – Ki tartozik a mellrák kockázati csoportjaiba? – A rizikófaktorok közé sorolható a kor, a családi kórelőzmény, a genetikai tényezők, gyermektelenség, korai menstruáció, hormonpótló kezelések változókorban, akinek már volt korábban mellrákja, faji hovatartozás (színes bőrű, spanyol és ázsiai nőket gyakrabban érinti), dohányzás, alkoholfogyasztás. Összegzésként azt üzenem a hölgyeknek, hogy az emlőrák időben felismerhető és hatékonyan kezelhető rendszeres, évi vizsgálattal.

R. Kiss Edit