Rendhagyó módon, tömegrendezvények szervezése nélkül emlékeztek ma megyeszerte – akárcsak a Kárpát-medence valamennyi részén – az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 173. évfordulóján. A szabadságvágy, az összetartozás érzése azonban ez alkalommal is megnyilvánult. Kis csoportok részvételével, nagyszabású tömegrendezvények szervezése nélkül emlékeztek megyeszerte a magyar nemzeti ünnepen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésére, felelevenítve a pesti történéseket, illetve kegyelettel őrizve a szabadságharc hőseinek emlékét. A végsőkig való székely kitartásról A korábbi évekhez képest csupán több tucatnyian gyűltek össze megemlékezni tegnap a Kászonok és a Csíki-medence közötti Nyergestetőn, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó csatájának helyszínén. A tisztelgést idén is az RMDSZ csíki területi szervezete és Csíkkozmás község szervezte, az eseményt ezúttal a közösségi médiában is közvetítették. A magyar himnusz eléneklésével kezdődött tegnap délután a nyergestetői megemlékezés, amely a járványügyi előírások szerint zajlott. Idén csupán csak több tucatnyian vettek részt a tiszteletadáson. A csíkszéki települések elöljárói mellett jelen volt Tán- czos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, illetve Novák Károly Eduárd ifjúsági és sportminiszter is. A szervezők nevében Szántó László, Csíkkozmás polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Azt mondta, március 15-e minden igaz magyar számára felemelő, példát adó és útmutató ünnep függetlenül attól, hogy melyik kontinensen vagy országban él. Hozzátette: ma is küzdünk – több szinten – a szabadságunkért, többek között a járvány megnehezíti a közösségi életet, főként a hagyományos és keresztényi értékeink megélésében. – Csak a közösségi összefogásunk eredménye lehet, hogy az értékek megmaradjanak. Maradjanak meg épületeink és azokon a felirataink, a jelképeink, hitünk és kultúránk, egyszóval mindaz, amit 173 évvel ezelőtt megfogalmaztak elődeink. De nem elég ezeket megőriznünk, hanem küzdenünk kell, hogy gyerekeink és unokáink számára méltó és tiszteletteli jövőt tudjunk biztosítani Felvidéken, Kárpátalján, Vajdaságban, Erdélyben, mert csak így tudjuk megőrizni a mostani Magyarországgal együtt az összmagyarság szabadságát – hangsúlyozta Csíkkozmás polgármestere, aki erőt és kitartást kívánt a hétköznapok csatáihoz. A tisztelgésen Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője olvasta fel. Hajdú Gábor parlamenti képviselő beszédében azt mondta, a Nyergestetőn a végsőkig való székely kitartásra emlékezünk. Kiemelte: elődeink minden remény ellenére annak a kitartásával harcoltak, aki a szülőföldjén akar megmaradni, aki a szülőföldjét harc nélkül fel nem adja. Tuzson és székely honvédjeink a kitartás, a szülőföldért folytatott harc, de a túlélés példaképei is. [caption id="attachment_115535" align="aligncenter" width="696"] A diákok és a kórus előadása a templomban. Tisztelet a hősöknek FOTÓ: CSÍKSZENTMÁRTON-RENDEZVÉNYEK FACEBOOK-OLDALA[/caption] – 2021. március 15-e van, és mi itt vagyunk: 700 000 székely Hargita, Maros és Kovászna megyében, 1 250 000 magyar Erdélyben. A körülöttünk lévő és örökkévalónak tűnő dolgok folyamatosan változtak, azok, akik akkor szabadságunkra törtek, már rég eltűntek. Volt, és már nincs az évszázados abszolutista Habsburg-uralom. Volt, és már nincs a félelmetes szovjet birodalom, de a Ceaușescu diktatúrájának is befellegzett egy napon. Jelen történelmi körülményeink is ugyanígy fognak megváltozni, mert ilyen a történelem – mondta Hajdú Gábor. Megjegyezte: fontosak a közintézményeink, az adminisztráció, a fejlesztés, a környezetvédelem és a sport, meg minden, amit ügyként kell képviselni, de tartsuk szem előtt azt, hogy mindennek a célja az, hogy mi székely-magyarok szülőföldünkön a hagyományainknak és kultúránknak megfelelően tájainkat, földünket megőrizve békében és jóllétben, államalapító nemzethez méltó önállósággal tudjunk élni. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azt mondta, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc igazodási pont, és ha azt a hősi tettet, kihívást és azokat az erőfeszítéseket nézzük, amellyel felmenőink választ adtak a nemzet hívására, akkor jelenünk kihívásai, problémái eltörpülnek. Hozzátette: szerencsés nemzet vagyunk, amelynek ilyen kiemelkedő pillanatai vannak a történelmében. Ezt csak együtt, közös erővel lehet megmenteni. A megyeelnök egységre, összefogásra és kitartásra is biztatott. – Azt mondom itt a Nyergestetőn, hogy Csíkban nincs helye a vitának. Nincs helye a vitának sem Csíkban, sem a megyében, sem Székelyföldön, mert ha Gál Sándor és a csapatának bármely tagja önös karrierjét vagy bármilyen érdekét próbálta volna érvényesíteni, ma tudnánk-e ennyire nyíltan, őszintén tiszta szívvel ünnepelni!? A székelyföldi magyarság, illetve az itt élő többi nemzet érdekében összefogásra van szükség, közös munkára, felül kell emelkedni a kisstílű sértődéseken, a kisstílű bántásokon, mert akkor van jövő, ha van közös jövőkép – mondta a megyei tanács elnöke. Hozzátette: jó magyarnak lenni, ugyanakkor arra kért mindenkit, azon dolgozzunk, hogy a csíki, a térségbeli, a székelyföldi jövőkép a fiatalok, de mindannyiunk számára azt tudja mutatni, hogy jó itthon magyarként élni. A nyergestetői megemlékezés Tamás József nyugalmazott segédpüspök imájával és áldásával, illetve a székely himnusz eléneklésével és koszorúzással zárult. A tisztelgést Miklós Emőke, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes énekese-táncosa és a csíkkozmási Tuzson János fúvószenekar tette meghittebbé. [caption id="attachment_115536" align="aligncenter" width="696"] Koszorúk Petőfi szobránál, Dánfalván FOTÓ: PÉTER ZOLTÁN[/caption] Diákok elevenítették fel az eseményeket Csíkszentmártonon vasárnap és tegnap is megemlékeztek az 1848-as forradalomról: vasárnap a templomban, a délelőtti szentmise alkalmával, majd tegnap az iskola szervezésében a multifunkcionális sportközpont előadótermében. A vasárnapi megemlékezésen a Baka János Egyházi Kórus és a Poszogó Fúvószenekar előadásukkal ünnepélyessé tették az eseményt. A Tivai Nagy Imre Szakközépiskola tanárai ‒ Méhes Ágnes, Sánta Judit és Szabó József ‒ félórás műsort állítottak össze: néhányan az iskola diákjai közül a szabadságharchoz kapcsolódó történetek fontos jeleneteit adták elő, emellett szavaltak és énekeltek. A megemlékezésen koszorút helyeztek el Dálnoki Lőrintz János 1848-as honvéd huszár sírján. Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község polgármestere úgy véli, hogy a kórus, a fúvószenekar és a diákok együttműködő előadásának köszönhetően a megemlékezés méltó volt a szabadságharc és forradalom katonáinak emlékére. A tegnapi megemlékezést csupán a Tivai Nagy Imre Szakközépiskola tanárai és diákjai szervezték meg, amelyen ugyanazt az előadást láthatták az iskola diákjai, amelyet vasárnap a község lakosai is a templomban. Emellett Pál Zoltán, a Tivai Nagy Imre Szakközépiskola igazgatója felelevenítette a szabadságharc legjelentősebb eseményeit, illetve magyarázatot fűzött az egyik ‒ huszárnak beöltözött ‒ diák kezében tartott zászlón látható szimbólumokhoz is. Az előadás után néhány diák és a tanárok is koszorút helyeztek el a Dálnoki-sírnál, majd a régi bentlakás épületén levő 1848-as emléktáblánál és az iskola bejárata mellett levő Tivai-emléktáblánál is. [caption id="attachment_115538" align="aligncenter" width="960"] Főhajtás Gyergyószentmiklóson FOTÓ: GYERGYÓSZENTMIKLÓS FACEBOOK-OLDALA[/caption] A múlt és a jelen hőseinek mondtak köszönetet A forradalom hőseire emlékeztek, napjaink hőseinek hálát mondtak a Gyergyószentmiklósi március 15-i ünnepségen. Az esős időjárás miatt nem szabadtéren, hanem a művelődési ház nagytermében zajlott a megemlékezés. Történelmi visszapillantóval kezdődött a megemlékezés Gyergyószentmiklóson, a Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskola történelemtanára, Portik Zsolt előadásában. Majd Csergő Tibor, a város polgármestere mondta el ünnepi beszédét. Nemcsak a szabadságharc, hanem a jelen hőseinek is köszönetet mondott. – Fontos, hogy megemlékezzünk a jelenkori március ifjaira, mindazokra, akik ebben az embertpróbáló időben is a frontvonalban helytálltak és állnak értünk, miközben elkeseredett dühünkben sokszor ellenük fordulunk, hisz míg tőlük vártuk a megváltást, mára elfelejtjük, hogy hálásnak kellene lennünk mindazért az áldozatért, amit értünk hoznak. Fáradhatatlanul, mégis fáradtan, elkeseredetten, talán már erőtlenül is, de mégis kitartóan. Szóljon hát az idei március 15. azokról, akik az elmúlt esztendőben félelmet nem ismerve siettek egymás megsegítésére, a bátorítókról, azokról, akik kitartottak az idős generáció mellett, és azokról is, akik nem hagyták, hogy gyerekeink és fiataljaink elvesszenek és a jelenkor áldozataivá váljanak – mondta beszédében a város polgármestere. Nemcsak Csergő Tibor vont párhuzamot a szabadságharc és a pandémia hősei között, hasonlóan fogalmazott Bende Sándor, a térség parlamenti képviselője is. – A pandémia megmutatta, hogy politikai harcok nélkül is pillanatok alatt megváltozhat az életünk, és ami tegnap még természetes volt, ma már áhított privilégium. Ne felejtsük el, hogy most van egy réteg, azok a munkások, a frontvonalban küzdők, akik bár értünk küzdenek, mégis ellenségeinkké akarjuk tenni őket elkeseredettségünkben – mondta a képviselő. A hétköznapi hősök előtt tisztelgett Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter is a gyergyószentmiklósi megemlékezésen. Mint mondta, most is hasonló gazdasági forradalom előtt állunk, mint a kiegyezést követően, hiszen az anyaországból érkező támogatások komoly mozgatórugói lesznek az erdélyi magyarság gazdasági életének. Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke a 12 pont mottójára, a „Legyen béke, szabadság és egyetértés”-t vetítette át a jelenre. – Feltevődik a kérdés, hogy a mi közösségünk képes-e felismerni a béke, az egyetértés és az összefogás fontosságát. Közös a sorsunk, közösek gondjaink, egyikünk se juthat előre hosszú távon a másik rovására. Ennek felismeréséből született 1848-ban új nemzet a Nemzeti Múzeum előtt – fogalmazott Barti. Orbán Viktor üzenetét dr. Sáska Zoltán Attila, Magyarország nagykövetségének titkára olvasta fel. Az ünnepi beszédek és a himnuszok eléneklése után Petőfi Sándor szobrához vonultak az ünneplők, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit. Szűk körben Petőfi szobránál Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc napján koszorúzással és ünnepi szentmisével emlékeztek Csíkdánfalván a hősökre. A program a Petőfi Sándor Középiskolában kezdődött, ahol az intézmény vezetői helyeztek el koszorút a névadó forradalmár-költő szobránál. A tanulók az osztályteremben ünnepi tévéműsort néztek. Ezután szentmisén vettek részt az ünneplők, a program zárópontjaként pedig a község, valamint a helyi közbirtokosság képviselete koszorúzott a csíkdánfalvi kultúrház előtti emlékműnél. Tisztelet a hősöknek A járványügyi előírások tiszteletben tartásával emlékeztek Csíkszeredában is az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, a Gál Sándor-szobornál és a Vár téri Petőfi Sándor-szobornál helyezték el koszorúikat az emlékezők. – Nehéz időszakon vagyunk túl, amely mindenki számára megerőltető volt. Rokonokat, a szabadságunkat vesztettük el, a gyerekeink nem tudtak iskolába járni és sokan munkanélkülivé váltak. Ha megmarad a hitünk és odafigyelünk egymásra, egymást segítjük, akkor mindenen túl leszünk – mondta Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. Tiszteletüket fejezték ki oktatási intézmények, közintézmények, Csíkszereda önkormányzata, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Hargita Megye Tanácsa, valamint az RMDSZ csíki parlamenti képviselői és szenátorai. Bár a járványügyi intézkedések miatt Csíkszereda Polgármesteri Hivatala nem szervezhetett tömeges megemlékezést, az ünnepi hangulatot a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar színesítette. – Hisszük, hogy továbbra is összefogásra, kitartásra, bizalomra van szükség. Látjuk, hogy szabadságjogaink korlátozása, akár egy járvány miatt is, milyen különös nehézségek elé teszi a közösségeinket. Ameddig összetartunk, vigyázunk egymásra és hiszünk a jóban, addig nem lehet baj – hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

HN-összefoglaló