Dr. Szabó Szabolcs: a porckorongsérv minden korosztálynál előfordulhat

FOTÓ: R. KISS EDIT

Dr. Szabó Szabolcs a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház idegsebészeti részlegének új szakorvosa. A fiatal szakemberrel bemutatkozása mellett a porckorongsérvekről is beszélgettünk. Mint elmondta, ez a probléma szinte minden korosztálynál előfordulhat, és ebben az esetben is fontos, hogy a tünetek észlelése után minél hamarabb orvoshoz forduljunk.

– Honnan érkezett Csíkszeredába?

– Sepsiszentgyörgyi születésű vagyok, ott is nőttem fel, ott érettségiztem a Székely Mikó Kollégiumban. Marosvásárhelyen végeztem az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és a rezidensképzés éveit is Marosvásárhelyen töltöttem. Amikor végeztem, szerettem volna mindenképpen az otthonomhoz közel elhelyezkedni, hogy közel tudjak maradni a családhoz, szüleimhez, testvéreimhez. Csíkszeredában nagyon jól érzem magam, befogadtak a kollégák.

– Miért az idegsebészeti szakágat választotta?

– Az orvosi egyetem alatt a sebészeti szakágak nagyon tetszettek, a szemészettől kezdve a fül-orr-gégészeten és az általános sebészeten át az ortopédiáig. Aztán láttam, hogy megpályázható az idegsebész rezidensi hely, és úgy döntöttem, ezt választom, hisz az idegsebészet olyan szakág, amely lényegében kombinál több más sebészeti szakágat. Marosvásárhelyen a rezidenciátus alatt nagy segítséget kaptam dr. Bălașă Adriantól, aki főnökként is, orvosként is nagyszerű ember, rengeteget segített a rezidensképzésünk során. Elősegítette azt, hogy mi gyakorlatilag már első éves rezidensként is „betegre tehettük a kezünket”, tehát a tapasztalt szakemberek felügyelete alatt már első éves rezidensként is műthettünk. Ott voltak mögöttünk, figyeltek, mondták, mit hogyan csináljunk, így mi is dolgozhattunk, fejlődhettünk. Vásárhely egy olyan idegsebészeti centrum volt számunkra, ahol lehetett tanulni, fel lehetett készülni arra, hogy miután hat év után szakorvosként munkát vállalok valahol, akkor boldogulni tudjak. Persze, nem bonyolult agyműtéteket vagy komplex eseteket oldottunk meg fiatalként, hanem a szokványos, az ügyeletben leggyakrabban előforduló műtéteket végezhettük. Más szakokról a kollégák mindig arra panaszkodtak, hogy az öt- vagy hatéves képzés alatt nem szereztek elég gyakorlati tapasztalatot ahhoz, hogy ne „rezegjen a léc”, amikor szakorvosként meg kell állják a helyüket. A vásárhelyi klinikán mindenki, aki ott dolgozott, sokat segített fejlődni, mindenkitől ellestünk egy-két ügyes mozdulatot, mindenkitől tanultunk valamit.

– Milyen megbetegedésekkel foglalkozik az idegsebészet?

– Főként a központi és perifériás idegrendszer megbetegedéseivel foglalkozik ez a szakág. Központi idegrendszer alatt értjük az agyat, agytörzset, gerincvelőt. Emellett vannak a perifériás idegek, amelyek a központi idegrendszert egészítik ki, ezek problémáival is foglalkozunk. Minden, a központi és a perifériás idegrendszert érintő trauma, daganatos megbetegedés, gyulladásos vagy degeneratív elváltozás tartozhat hozzánk. Foglalkozunk az agydaganatok, gerincoszlopot érintő daganatok eltávolításával, de nagyon sok a sérülés, a trauma, amelyek ellátása ránk tartozik. Ilyenek például a különböző balesetek során fellépő bevérzések, gerinctörések kezelése is, de a medvetámadások miatt is volt teendőnk. Körülbelül egyenlő arányban oszlanak meg a sürgősségi és a krónikus betegségek. A nem sürgősségi esetek többségét a gerinc megbetegedései teszik ki, degeneratív betegségek, porckorongsérvek, szpondilolisztézisek. Szeretek a gerincpatológiákkal foglalkozni, és gyakoriak is ezek a megbetegedések.

– A degeneratív gerincproblémák mennyire gyakoriak?

– Napi szinten vannak gerincoszlopot érintő megbetegedések miatt végzett sebészi beavatkozásaink. Ezek főként gerinccsatorna-szűkületek és porckorongsérvek.

– Melyik életkorra a leginkább jellemző a porckorongsérv?

– Bármelyik életkorban előfordulnak, de leggyakrabban a harminc és hatvan év közöttieket érinti. De gyerekeknél is láttunk már ilyen eseteket.

– Mi az oka ezeknek a sérveknek?

– A kiváltó okok igazán nem ismertek, befolyásoló, elősegítő tényezőkről szoktunk inkább beszélni. Előfordulhat, hogy genetikai betegségek keretén belül jelentkező kötőszöveti gyengeség áll a háttérben, de az elhízás, a helytelen testtartás, folyamatos megerőltetés, dohányzás, örökölt hajlam, családi halmozódás, traumák is elősegíthetik ennek a férfiaknál gyakrabban előforduló betegségnek a kialakulását.

– Melyek a tünetei ennek a betegségnek?

– Sokféle tünet jelentkezhet. Sokszor a beteg csak hátfájdalomra, ágyéki régióban tapasztalt fájdalomra panaszkodik, de ezek nem tipikus tünetek. A tipikus tünet az, amikor az ágyéki régióból kiindulva sugárzó fájdalom tölti el egyik vagy mindkét végtagot. Ezt villámlásszerűen lefutó fájdalomként szokták leírni a betegek. Ezenkívül zsibbadás, érzéskiesés, részleges vagy teljes bénulás, vizelettartási zavarok, diszkomfort-érzés, jelentkezhet viszont ezek eloszlása, attól függ, hogy milyen ideggyököt érint a probléma. Ezek a tünetek hívhatják fel egy orvos figyelmét arra, hogy porckorongsérv által okozott probléma állhat a háttérben.

– Mikor forduljunk orvoshoz ezekkel a tünetekkel?

– Fájdalom, zsibbadás esetén mindenképpen. Gyakori, hogy a fájdalmat zsibbadás követi, a súlyosabb mozgáskiesések később jelentkeznek. Egy előrehaladottabb stádiumban, amikor a porckorong nagyon kitüremkedett, jelennek meg a súlyosabb tünetek, például a vizeletvisszatartási problémák, nagy fájdalom, amit mihamarabb kezelni kell.

– A kezelés minden esetben sebészeti?

– Nem feltétlenül. Amikor a diagnózist felállítjuk, akkor nemcsak a beteg klinikai tünetei alapján döntünk, hanem számos más vizsgálat eredményét is figyelembe vesszük, laborvizsgálatok, mágnesesrezonancia-vizsgálat eredményeit. Előfordul, hogy a betegnek nagy fájdalmai vannak, szenved, a klinikai tünetek mind arra utalnak, hogy megbújhat egy sérv, a mágnesesrezonancia-vizsgálat viszont ezt nem igazolja. Ebben az esetben a kezelés gyógyszeres, konzervatív, fizioterápia, torna. A másik gyakori szituáció, amikor a beteg hát-, illetve derékfájdalomra panaszkodik, elkészült egy mágnesesrezonancia-kivizsgálás a gerincoszlopról, amin egy hatalmas nagy sérvet fedezünk fel, viszont ha a beteget megvizsgáljuk klinikailag, akkor azt látjuk, hogy az az ideggyök, amit a sérv nyom, semmilyen jellegzetes tünetet nem produkál. Ilyenkor, ha az a sérv nagyon nagy is, nem nyúlunk hozzá. Vannak olyan kivételes helyzetek is, amikor a porckorongdarab, ami kitüremkedett a gerincvelő-csatornába, elkezd dehidratálódni, zsugorodni vagy esetleg felszívódni spontán anélkül, hogy sebészetileg hozzányúlnánk. A sebészeti kezelés tehát nem az első, sőt, inkább az utolsó lépés.

– Mennyire jönnek helyre a porckorongsérvben szenvedő betegek, mennyire kezelhető ez a betegség?

– Ez nagyon változó, attól is függ, hogy más porckorong-érintettsége fennáll-e, mennyire van tönkremenve a gerinc, mennyire későn vagy elhanyagolt állapotban kerül hozzánk a beteg. Azok esetében, akik a tünetek megjelenése után mihamarabb szakorvoshoz fordulnak, általában meg tudjuk oldani a problémát, műtét után rendszerint szépen javul a beteg állapota, viszont nem ritka, hogy visszamarad egy zsibbadó, hangyamászáshoz hasonlítható érzészavar. Az idegsejtek ugyanis nem osztódnak, csak valamilyen szinten regenerálódnak, de újak nem képződnek. Ha tehát tönkrement az ideg, akkor az sajnos végleg tönkrement. Ezért lenne fontos, hogy a kivizsgálások minél hamarabb elkészüljenek, a betegek mihamarabb orvosi segítséget kapjanak. Egy ilyen betegség után gyakran életmódváltásra is kényszerülnek a betegek, hosszú a felépülés.

– Ha nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza ezt a betegséget, akkor lehet-e megelőzésről beszélni?

– Vannak a megelőzést segítő tényezők, ilyen például a rendszeres testmozgás, az elhízás elkerülése, ülő életmód megváltoztatása, helyes testtartás, dohányzás mellőzése, úszás, kerékpározás, a gerincet megterhelő fizikai munkák mellőzése.

R. Kiss Edit

: