Kapcsolódó
Ötszázmillió eurós költségvetésű program indul a termelőtevékenységet végző és feldolgozóipari vállalkozások támogatására – jelentette be a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint Marcel Boloş elmondta, hogy a cégek 10 és 100 millió euró közötti beruházások támogatására pályázhatnak. Hozzátette, hogy a program elősegíti majd a munkahelyteremtést és ösztönzi a befektetéseket.
A megyei önkormányzat kiadta a kezdési parancsot, a húsvéti ünnepeket követően kezdődik a 127-es megyei út következő szakaszának aszfaltozása – hangzott el a Gyergyótölgyesen tartott terepszemlén, ahol a település polgármestere, a kivitelező cég munkatársai, a megyei tanács vezetője és szakemberei, valamint helyi RMDSZ-es tanácsosok vettek részt.
– Jövő héten elkezdődik a Ditró–Tölgyes útszakasz következő részének építése,
Hargita Megye Tanácsa hitelből biztosítja ennek a korábban elkezdett munkálatnak a folytatását. 17 és fél millió lej értékű beruházásról van szó, amelyből a következő, 5,7 kilométeres szakasz költségeit finanszírozzuk.
Bízom benne, hogy a fennmaradó, hasonló hosszúságú szakasz elkészítésére is lesz majd anyagi forrás, de ha a kormány nem biztosít erre sem anyagi keretet, akkor megpróbáljuk megoldani ezt is – fogalmazott Borboly Csaba megyeelnök, hozzátéve, hogy egyik kormányprogramtól sem tudtak támogatást igényelni ennek az útszakasznak az aszfaltozására.
A négy részből álló projekt első, Gyergyótölgyestől Récefalváig terjedő szakaszát két évvel ezelőtt aszfaltburkolattal látták el, és két betonhidat is építettek, a harmadik, Récefalvától Hágótőig terjedő rész 2023-ban készült el. Az utat hatméteresre szélesítették. Az útszakasz három települést szel át – Gyergyótölgyest, Récefalvát és Hágótőt –, összeköttetést biztosít az E578-as európai úttal, valamint kereszteződik a 153C megyei úttal, Gyergyóremete felé.
Színvonalas előadásokat, neves előadókat hallhattak mindazok, akik az elmúlt hétvégén részt vettek a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke által szervezett bölcsészkonferenciáján. Az idei értekezés a nyelvek, irodalmak és művészetek közötti, illetve az ezeken belüli találkozások jegyében zajlott. A konferencia nyelve a tavalyitól eltérően kizárólag az angol volt.
[x]
Az eseményt dr. Liviu Lutas, a svédországi Linnaeus Egyetem professzorának plenáris előadása nyitotta meg, melyben az ekphraszisz jelenségét, azaz kép és szó közös alakzatát járta körül. Ezt követően az Európa különböző részeiről – Románia, Magyarország, Svédország, Szerbia, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Lettország – érkezett egyetemi tanárok, előadók a konferencia témájához kapcsolódó irodalmi és nyelvészeti kutatásaikat egy-egy körülbelül húszperces bemutatóban foglalták össze. A prezentációk utáni beszélgetések a szekcióüléseket tarkító kávészünetekben is folytatódtak.
A konferencia második napján dr. Bodó Csanád habilitált egyetemi docens, az ELTE oktatója konkrét példákon keresztül az empirikus, illetve részvételiségen alapuló kutatások fontosságáról beszélt a jelenlévőknek. Plenáris előadását további ülésszakok követték. A bemutatott dolgozatok színes palettáján, melyek a régi és új mítoszoktól kezdve a nyelvi tájképeken át műfordításokat, irodalmi elemzéseket vagy intermediális összefüggéseket is érintettek, mindenki megtalálta saját érdeklődési körét. A konferencia lehetőséget nyújtott mind az eszmecserére, mind az új kapcsolatszálak megteremtésére.
Az előadókon és tanárokon kívül a rendezvényen a Humántudományok Tanszékének hallgatói is szép számban jelen voltak. Házigazdaként a diákok besegítettek a regisztrációban és az adminisztratív feladatokban, ám beültek és meghallgatták a különböző bemutatókat is, sőt kérdeztek és jegyzeteltek, illetve ötleteket gyűjtöttek saját kutatásaikhoz. A fiatal hallgatóságot motiválta a hétvégi rendezvény, hiszen konferenciára járni nem mindennapi esemény, egyben kiváló lehetőség, hogy a „nagyoktól” tanuljanak. Így „kicsik” és „nagyok” egyaránt tudással és tapasztalatokkal, új ismeretekkel és ismeretségekkel gazdagodtak az elmúlt hétvégén. A kétnapos eseményt szombat délben közös ebéd zárta.
Demeter Emese
Balló Mária
A döntésről beszámoló pénzügyminisztériumi közleményben Marcel Boloş tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kormány a RO e-Factura rendszer bevezetése óta szoros és átlátható együttműködésre törekedett a vállalkozókkal. A miniszter két további újdonságot is bejelentett: az elektronikus számlák kiállítására használt alkalmazás képes automatikusan kitölteni egy sor felhasználói információt kizárólag az adószám alapján, ami megkönnyíti az adófizető munkáját. Emellett hozzáférhetővé vált az alkalmazás egyszerűsített, angol nyelvű változata a külföldi számlaköteles adóalanyok számára.
[x]
Közleményében a pénzügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy a továbbfejlesztett verzió intuitív felhasználói felülettel és könnyebben használható funkciókkal rendelkezik, így az adóügyi szabályoknak megfelelő számlák gyorsan és hatékonyan állíthatók ki. Az e-Factura új változatában a bonyolultabb műveleteket ritkán végző mikrovállalkozások kérésére egyszerűsödött a webalapú számlakitöltés. Emellett az áfakódok a belföldi értékesítéseknél leggyakrabban használtakra korlátozódnak, és az adószázalékok választható formátumban jeleníthetők meg – idézte a közleményt az Agerpres hírügynökség.
Megnyitották az autóforgalom előtt csütörtökön a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmi utat – jelentette be Facebook-oldalán Sorin Grindeanu közlekedési miniszter. Bejegyzésében a tárcavezető emlékeztetett, hogy az összesen 19 kilométeres útszakasz megépítését a Nagy Infrastruktúra Operatív Programon (POIM) keresztül finanszírozták, a beruházás értéke 546 millió lej. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint Grindeanu hangsúlyozta azt is, hogy a gyorsforgalmi út része lesz az Európát észak–déli irányban átszelő Via Carpatiának, akárcsak az Aradot Nagyváraddal összekötő 121 km-es gyorsforgalmi út, amelynek a megépítésére már kiírták a közbeszerzési eljárást.
[x]
A jelentés szerint múlt héten 90 366 akut légúti fertőzéses esetet (influenza, felső légúti fertőzés, tüdőgyulladás) regisztráltak Romániában, ami 13 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év hasonló időszakában jegyzett 103 860 esethez képest, de 4,9 százalékkal több az előző heti esetszámnál (86 097). Az előző idények (2016–2023) azonos heteinek átlagához viszonyítva 6,8 százalékkal több megbetegedést regisztráltak.
[x]
A vizsgált időszakban 938 influenzás esetet diagnosztizáltak a tünetek alapján, míg az előző héten 825-öt, egy évvel korábban pedig 1984-et.
A legtöbb influenzás megbetegedést Bukarestből (365), valamint Konstanca (63), Prahova (59) és Kovászna (50) megyéből jelentették. A többi megyében 50 alatti volt az esetszám. Az elmúlt héten 17 laborvizsgálattal kimutatott influenzás megbetegedést regisztráltak, ebből nyolcat az A típusú influenzavírus még nem tipizált alvariánsai, kilencet a B típusú influenzavírus okozott.
Ebben az idényben eddig összesen 2202 laborvizsgálattal kimutatott influenzás megbetegedést és a vírussal összefüggésbe hozható 100 halálesetet jegyeztek Romániában. Március 24-ig 1 077 791 személy kapott influenza elleni oltást. A veszélyeztetett kategóriákhoz tartozók közül 1 052 787 személyt oltottak be influenza ellen az Egészségügyi Minisztérium által biztosított védőoltással – idézte a közleményt az Agerpres hírügynökség.