A Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség Facebook-bejegyzése alapján az esemény alatt az alábbi forgalomkorlátozások lesznek érvényben:
Kossuth Lajos utca és II. Rákóczi Ferenc utca lezárása: Április 25-én, csütörtök reggel 6 órától április 27-én, szombaton 23 óráig a Kossuth Lajos utca és a II. Rákóczi Ferenc utca közötti szakasz, egészen a körforgalomig lezárásra kerül.
Márton Áron tér lezárása: Április 25-én és 27-én, csütörtökön és szombaton 17 és 23 óra között a Márton Áron teret is lezárják az autós forgalom előtt.
Kereszteződések és utcák lezárása: Április 25-én, csütörtök este 10 órától éjfélig, valamint április 26-án, pénteken 16 és 23 óra között több útkereszteződést és az azokhoz tartozó utcákat is lezárják. Ezek a következők: Városháza tér és Vár utca kereszteződése, Petőfi Sándor és Vár utcák kereszteződése, Tomcsa Sándor és Petőfi Sándor utcák kereszteződése, Sziget és Tamási Áron utcák kereszteződése, Tamási Áron és Mihail Kogălniceanu utcák kereszteződése.
Városháza tér részleges lezárása: Április 26-án, pénteken 13:15-től április 27-én, szombatig 23 óráig a Városháza tér polgármesteri hivatal előtti része is le lesz zárva.
Az esemény során a helyi rendőrség együttműködik az országos rendőrséggel, a csendőrséggel és a biztonsági szolgálat munkatársaival, hogy biztosítsák a rendezvény zavartalan és biztonságos lebonyolítását, valamint a forgalom gördülékenységét az útlezárások ideje alatt.
A Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség kérésére fontos, hogy a kereskedelmi egységek is vegyék figyelembe az útlezárásokat az áruátvételek során, hogy a forgalom zavartalanul haladhasson. Ugyancsak kérik a gépjárművezetőket, hogy tartsák be a forgalomkorlátozásokat és a hatóságok utasításait, valamint a felsorolt zónákat szabadítsák fel az ott parkoló autóiktól.
– Montam vót a fijamnak, ne vegyen el nyápic városi lejánkát. Há el es vett egy erős falusit, osztán az őtet es, engemet es feszt elver!
A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság adatai alapján a megye birkaállománya nagyjából 220 ezer példányra tehető: ezeket, mielőtt kihajtanák a legelőre, megnyírják. A nyersgyapjúval viszont nem tudnak mit kezdeni a gazdák, és nemcsak a háztáji gazdaságban néhány juhot nevelők, hanem a nagyállattartók sem. Jelenleg senki sem tud megoldást a helyzetre, csak távlati tervek vannak.
[x]
Nyersanyagprobléma: az a gond, hogy van
Egy-két évtized leforgása alatt a megyei juhtartó ágazat egyik nagy problémájává a lenyírt gyapjú kezelése lépett elő. A gazdák már nem igazán remélik, hogy értékesíteni tudnák, örülnének, ha legalább elszállíttathatnák.
Pál Jakab juhtartó gazda szerint a tavalyi gyapjú egy részét elvitték Csíkkarcfalvára, az ottani feldolgozó műhelybe, de nem kellett az egész, így a tavalyiból is maradt, illetve Szent György napja környékén elkezdik a birkanyírást, és az idei juhgyapjúval sem tudja, mihez kezd.
– Ingyen se kell senkinek. Helyszűkében vagyok, és a gyapjú egyre csak gyűl. Korábban jött egy cég és elvitte a nagyobb mennyiségben összegyűlt gyapjút, némi csekély pénzt is adtak érte, de mostanra már ez sem működik, nem tudjuk, mi történt a céggel
– mondta az állattenyésztő.
Pál Tamás, az Eco-Csík térségi hulladékgazdálkodási vállalat igazgatója hangsúlyozta, a gyapjút nem szállítják el, mivel az veszélyes hulladéknak minősül, és annak szállítására nekik nincs engedélyük, illetve a lakosság figyelmét is felhívják, hogy nem szabad a háztartási hulladék közé dobni a gyapjút.
– Falun időnként tapasztaltuk, hogy a háztartási szemét közé bedobták a gyapjút, de ez szigorúan tilos. Nem tervezzük, hogy veszélyes hulladék elszállítása terén bővítenénk a szolgáltatásunkat
– szögezte le.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének vezetője napirenden van az ágazatot érintő problémával, de ő is azt mondja, hosszú és lassú folyamat, amire megoldást találnak a gyapjúkérdésre. Becze a megoldást egy helyi feldolgozóüzemben látja, ami révén feldolgozott formában, szigetelőanyagként tudnák majd értékesíteni a gyapjút.
– A gyapjú feldolgozása terén nagy hagyományokkal rendelkező országokkal nehéz felvenni a versenyt, mivel technika és minőség tekintetében Székelyföld nagy hátrányból indul. Idő kell hozzá és türelem, hogy ezt a hátrányt ledolgozzuk, de mindezek tudatában is állítom, hogy egy saját feldolgozó beindítása jelentheti a nyersgyapjúra vonatkozó egyetlen hosszú távú jó megoldást
– jelentette ki.
Mózes Annamária, a csíkkarcfalvi Mózes Manufaktúra gyapjúfeldolgozó vezetője megjegyezte: senkitől nem vásárolnak gyapjút, de aki szeretné, annak a megmunkálási díj ellenében elkészítik fonalként vagy szigetelőanyagként.
– Az utóbbi tíz évben kilencven százalékban csökkent a gyapjúfeldolgozás, a lakosság körében már kevésbé népszerű a gyapjúból készült termékek használata. A gyapjúfonál értéke a feldolgozást követően 75 lej, míg szigetelőanyagént hasznosítva 50 lej négyzetmétere, egy négyzetméterhez pedig egy kilogramm nyersanyagra van szükség
– közölte érdeklődésünkre.
Nincs ára, pénzbe kerül a megsemmisítése
A problémára több éve keresi a megoldást a gyergyóalfalvi önkormányzat is: ott idéntől veszélyes hulladékokat megsemmisítő cég fogja elszállítani a gazdáktól a gyapjút.
– Tanácshatározatban rögzítettük egy új illeték bevezetését a településen, mivel évek óta gondot okoz az összegyűlt gyapjú tárolása, törvényi szabályok szerint való megsemmisítése. Egy Maros megyei hulladékmegsemmisítő céggel léptünk kapcsolatba, amely állategészségügyi hulladékként kezeli a gyapjút, és el fogja szállítani. A gazdákat értesíteni fogjuk arról, melyik időszakban lesz lehetőségük rá, hogy az önkormányzattól vásárolt zsákokban tárolva kitegyék a gyapjút a kapu elé, ahonnan az illetékesek elszállítják, hogy végül megsemmisítsék
– tájékoztatott az önkormányzat döntéséről Bege László Balázs alpolgármester. Hozzátette: a piros színű zsákok darabonként 15 lejért vásárolhatók meg az önkormányzatnál.
Bár a gyapjú elszállítása a község költségvetését is terheli – a megvásárolt zsákok ára nem fedezi majd az elszállítási költségeket –, úgy gondolják, fontos volt megoldást találni, visszaszorítva ezáltal az illegális szemetelést is.
Lenne mire használni
A báránygyapjú, amit ma veszélyes hulladéknak minősítenek, valójában egy sokoldalúan felhasználható nyersanyag, amelyből nemcsak használati tárgyak, ruhadarabok készülhetnének, de épületek szigetelésére is megfelel, sőt a veteményeskertben komposztként vagy ágyást takaró mulcsként is felhasználható.
A gyapjú mosása és fésülése faluhelyen egykor igazi közösségi tevékenység volt: a Gyergyóremetéhez tartozó Eszenyő-patak mentén több ványoló is működött, ahol tisztára mosták a lenyírt gyapjút, majd különböző módon feldolgozták azt. Pár évvel ezelőtt még három gyapjúmosó működött itt, ma már csak egy van használatban: ez is jelzi, hogy egyre kevesebben foglalkoznak a gyapjú megmunkálásával.
A gyergyószárhegyi Gál Kinga nemezeléssel foglalkozó kézművesként a felhasznált nyersanyag egy részét ide, az Eszenyő patakában lévő mosóhoz hozza.
– Évente körülbelül 200 kiló gyapjút dolgozok fel, ennek csak húsz százalékát teszi ki a helyi alapanyag: ismerősök szokták ideadni a lenyírt báránygyapjút, amelyet tisztítani és fésülni kell. Ez hosszú és időigényes feladat, egyedül nem is lehet végezni, ilyenkor mindig többen megyünk, akár turistákat is viszünk, akik szeretnének bepillantani ebbe a letűnt világba. Az általam feldolgozott gyapjú többi részét egy Nagyvárad melletti vállalkozástól rendelem, ahol egy család nemezgyapjút készít, ezt vásárolom meg
– közölte érdeklődésünkre Gál Kinga. Elmondása szerint az általa készített tárgyak – nemezpapucsok, táskák, könyvborítók – iránt van kereslet, mert vannak még, akik értékelik a jó minőségű természetes alapanyagot és a kézzel készített darabokat.
Boncina-Székely Szidónia, Vlaicu Lajos
A közlemény szerint a szeizmikus mozgás 3 órakor következett be 73,4 kilométeres mélységben. Epicentruma 28 kilométerre volt Focşani-tól, 69 kilométerre Buzăutól, 82 kilométerre Sepsiszentgyörgytől és 96 kilométerre Brassótól – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
Áprilisban eddig 26 földrengést jegyeztek Romániában, ezek a Richter-skála szerint 2,4 és 3,4 közötti erősségűek voltak.
Tavaly a legnagyobb romániai földrengést – 5,7-es erősségűt – Gorj megyében mérték február 14-én, 6,3 kilométeres mélységben.
12.30: Foci: női bajnoki: Temesvári Poli – FK Csíkszereda (Pro Arena). 15.00: Kézilabda: női bajnoki: Bukaresti CSM – Rm. Vâlcea (Pro Arena). 16.45: Foci: Szuperliga: Kolozsvári U – Jászvásári Poli (Digi Sport 1, Orange Sport 1, Prima Sport 1). 17.30: Kézilabda: Bölények Ligája: Bákói CSM – Bukaresti Steaua (Pro Arena). 18.15: Kosárlabda: magyar férfi bajnoki: Zalakerámia – DEAC (M4 Sport). 19.00: Foci: Szuperliga: Konstancai Farul – Rapid (Digi Sport 1, Orange Sport 1, Prima Sport 1).
[x]
19.45: Kézilabda: férfi BL, negyeddöntő: Kielce – Magdeburg (Orange Sport 3, Prima Sport 4) 20.00: Foci: Ligue 1: Lorient – PSG (Digi Sport 3, Orange Sport 2, Prima Sport 2), Monaco – Lille (Orange Sport 4, Prima Sport 5); Kosárlabda: férfi Euroliga: Monaco – Fenerbahce (Digi Sport 4). 21.00: Foci: Magyar Kupa, elődöntő: Nyíregyháza – Ferencváros (M4 Sport). 21.45: Foci: Szuperliga: Sepsi OSK – FCSB (Digi Sport 1, Orange Sport 1, Prima Sport 1). 22.00: Foci: Premier League: Everton – Liverpool (Digi Sport 2, Orange Sport 3, Prima Sport 2). Manchester United – Sheffield (Digi Sport 3, Prima Sport 3, Orange Sport 2), Crystal Palace – Newcastle (Digi Sport 4, Orange Sport 4, Prima Sport 5); Olasz Kupa, elődöntő: Atalanta – Fiorentina (Prima Sport 4).
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, de vajon miként táplálkozik a ma embere? Van idő még nagy ebédekre, amikor összegyűl az asztal köré a család apraja-nagyja és kényelmesen elfogyasztják az ebédet, anélkül, hogy bárki az óráját lesné vagy a telefonját nyomkodná? Vagy csak épp bekapunk valamit? Van idő a mai világban még főzni? S ha igen, mikor és milyen ételeket készítünk? Mindennapos a főétkezésnél a leves, a második és a desszert, vagy megelégszünk, ha legalább egyik van az asztalon? Én általában igen!
[x]
Bár azt mondják, hogy az otthoni munka előnyei között szereppel, hogy több idő jut a főzésre, én ezt határozottan csak cáfolni tudom. Felmérések szerint ma már egyre kevesebben főznek, hiszen a nők jelentős része dolgozik. Pedig nagyon sok előnye és haszna van az otthoni kosztnak, annak, ha mi magunk ragadunk fakanalat. Az általunk készített ételekbe ugyanis általában kevesebb szénhidrát, zsír és cukor kerül, ezáltal kevesebb kalóriát tartalmaznak, mint az éttermi fogások. Tudjuk, hogy mit teszünk bele, és az sem utolsó szempont, hogy az otthoni főzés pénztárcakímélőbb megoldás, mintha rendelnénk vagy étteremben ebédelnénk.
Az élelmiszerárak jelentősen megnőttek, de még ennek ellenére is kevesebbe kerül, ha mi magunk főzünk, főleg, ha egy egész családot kell ellátni. Az elmúlt másfél évben a hazai háztartások zöme megszenvedte a nagy inflációt, tavaly a fogyasztói árak átlagosan 10,4 százalékkal emelkedtek a 2022-es évhez viszonyítva, az élelmiszerek pedig ennél is nagyobb mértékben drágultak. Idén januártól is több száz élelmiszer ára növekedett a megemelkedett áfa miatt.
Nem is csoda hát, ha bosszúságot érzek, amikor elmegyek vásárolni, és épp csak a legszükségesebbeket veszem meg, mégis több száz lejt kérnek el a kasszánál, és a vásárfia elfér két szatyorban. Abba aztán jobb bele se gondolni, hogy mit is eszünk valójában. A vidéken élőknek picit könnyebb a dolguk, hiszen még kikerül ez-az, ami természetes, tartósítószer-mentes, így nem csoda, hogy városon is egyre divatosabbá válik a kertészkedés. Már nem ciki a szép zöld gyep mellett néhány ágyás zöldséget termelni, és az is lehet, hogy ebben a tudatosság mellett az anyagiak is közrejátszanak.