Közvitára bocsátotta csütörtökön a közlekedési minisztérium az Óbéba (Beba Veche) és Kübekháza közötti új román–magyar határátkelő megnyitásáról szóló kormányhatározat tervezetét.

[x]

A határátkelő megnyitására vonatkozó közös – román és magyar – szándékot rögzítő megállapodást tavaly szeptember elsején írta alá Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter temesvári találkozójukon.

A szaktárca korábbi közleménye szerint a határátkelő megnyitásához felújítják a 682-es megyei út mintegy 24 kilométeres szakaszát – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.

A Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség több mint 60 ezer lejes bírságot szabott ki a megyében pékáru és különböző lisztből készült termékek gyártásával foglalkozó cégekre.

[x]

A szervezet sajtóközleménye szerint április 9–12. között tartottak ellenőrzést a megyei pékségeknél, aminek célja többek között a munkvállalók szerződéseinek ellenőrzése, az egészségügyi és biztonsági követelmények betartása volt. Összesen 26 ellenőrzést végeztek és 33 bírságot szabtak ki. Utóbbiból 24 csak figyelmeztetés, kilenc azonban pénzbeli bírság volt a vonatkozó törvények be nem tartása miatt, 63 ezer lej értékben. A közlemény szerint többek között a munkaidő és a túlórák nem megfelelő nyilvántartása miatt bírságolt a felügyelőség, de amiatt is, hogy a dolgozók nem viseltek védőfelszerelést vagy nem végezték el az időszakos orvosi ellenőrzést.

Az alapítvány tájékoztatása szerint Románia lakosságának leggazdagabb 10 százaléka csaknem ötször többet keres, mint a legszegényebb 10 százalék. Összehasonlításképpen az Európai Unióban átlagban 3,6-szeres ez a jövedelemkülönbség.

[x]

A romániai 4,9-hez hasonlóan nagy arányt jegyeznek Bulgáriában (5,6), Lettországban (4,9) és Litvániában (4,9) – mutatott rá a jelentés.

A legkisebb jövedelemkülönbség a leggazdagabbak és legszegényebbek között Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban és Finnországban van, ahol a különbség nem több mint háromszoros – írja az Agerpres hírügynökség.

A jelentés rámutatott arra is, hogy míg 2010-ben Románia lakosságának leggazdagabb 10 százaléka 5,2-szer nagyobb jövedelemmel rendelkezett a legszegényebb 10 százaléknál, 2015-re 6,5-szeresre nőtt a különbség. 2015 után csökkenő tendenciára állt a mutató, de Románia továbbra is azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyekben a legnagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség – hangsúlyozták.

A jelentés középpontjában az áll, hogy a biológiai sokféleség és a nagyragadozók védelmére olyan erős európai politikára van szükség, amely figyelembe veszi a nagyragadozók és az emberi tevékenységek – különösen a háziállattartás – összhangját. 

[x]

„Bár a legtöbb módosítást elfogadták, szeretnék rámutatni egy fontos problémára: a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges releváns és objektív adatok hiányára. Jelenleg csak szubjektív értelmezésekre támaszkodunk, ami megakadályozza, hogy a jelentés hatékony eredményeket érjen el. Sajnos nem rendelkezünk az Eurostat erre vonatkozó adataival. Számos értelmezés inkább a laikusok értelmezésén, mint a bizonyítékokon alapul, ami a jelentésen belül téves hangsúlyokhoz vezet” – fejtette ki a megyeelnök. 

Borboly Csaba hozzátette:

Meggyőződésünk, hogy a nagyragadozókra vonatkozó hatékony politikáknak a szubszidiaritáson és a többszintű kormányzáson kell alapulniuk, és a helyi hatóságok nagyobb mértékű bevonását sürgetjük a fenntartható együttélés és a biológiai sokféleség növelése érdekében.

Az együttélési stratégiáknak helyspecifikusnak kell lenniük, figyelembe kell venniük a kulturális értékeket és a környezeti feltételeket, és úgy kell megtervezni őket, hogy a pénzügyi befektetés megtérülése kiszámítható legyen. Az enyhítési intézkedések jobb nyomon követésére is sürgető szükség van a hatékony, tényeken alapuló szakpolitika előmozdítása érdekében.”

Daniel Buda, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának alelnöke méltatta Borboly Csabának a Régiók Bizottsága keretében végzett munkáját, hangsúlyozva, hogy a jelentéseken és a partnerségeken keresztül a helyi közösségek javára lehet alakítani az európai jogszabályokat. 

Borboly Csabának a Régiók Bizottságában kifejtett munkájáról bővebben itt olvashatnak.

A biológiai sokféleség védelme és a nagyragadozókkal való együttélés Európában című jelentés itt olvasható.

„Habár helyi szinten verseny lesz, az európai parlamenti választáson együttműködés és összefogás van. Ez a legfontosabb, hiszen ez szolgálja a magyarság érdekét” – idézi a szövetség közleménye Kelemen Hunort.

[x]

Az RMDSZ elnöke rámutatott: 2024 sorsdöntő év, a nagy változások éve az egész világban: Európában és itthon is.

Június 9-e tétje, hogy a romániai magyarok képviselői legyenek ott az Európai Parlamentben, mert akkor a partnereikkel és szövetségeseikkel esélyük lesz arra, hogy jó irányban változtassanak az unión: a magyarok a nyertesei és ne a vesztesei legyenek a következő évtizednek.

Kelemen Hunor elmondta azt is, hogy egyrészt nekünk tovább kell építeni azt az utat, amit elkezdtünk az őshonos kisebbségek európai szintű védelme érdekében, másrészt olyan korrekciókra van szükség, amelyek a gazdaság és mezőgazdaság versenyképességét fenntartják, megerősítik. Emellett fontos, hogy a kohéziós alapokat továbbra is megkaphassák az erdélyi magyarok, a gazdák és a települések, hiszen azokból lehetett építkezni.

„Június 9-én, aki a magyar összefogás listájára szavaz, arra szavaz, hogy a jó irányba változzon az Európai Unió. Együtt győzni fogunk!” – tette hozzá.

Az elmúlt egy hónapban több mint 5250 személy méretkezett meg az RMDSZ által szervezett előválasztásokon.

Az eset még februárban történt, de csak szerdán került nyilvánosságra, miután az incidenst rögzítő felvételek megjelentek a közösségi médiában.

A nemzeti liberális párti elöljáró elismerte a tettét. Csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a helybéli férfi, akit megütött, korábban többször is megfenyegette őt – amiről bizonyítékai vannak –, és zaklatta a családtagjait, ezért az incidens után néhány nappal maga is feljelentést tett ellene. „Korábban soha nem ütöttem meg senkit” – mondta a polgármester hozzátéve, hogy megbánta a tettét és bocsánatot kért az áldozattól.

[x]

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, az incidens nem fogja megakadályozni abban, hogy a negyedik polgármesteri mandátumáért induljon a júniusi helyhatósági választásokon. „A két dolognak semmi köze egymáshoz. (...) 2020-ban a szavazatok 92 százalékát szereztem meg. Az emberek ismernek engem is, és azt az illetőt is” – szögezte le.

Sorin Hognogi ellen korábban egy korrupciós ügyben is eljárás indult, a korrupcióellenes ügyészség tavaly januárban emelt vádat ellene és a polgármesteri hivatal két másik alkalmazottja ellen egy APIA-támogatásokkal kapcsolatos ügyben – írja az Agerpres hírügynökség.