Összhangban a város és a vidék elöljárói: Metropoliszövezet Székelyudvarhely környékén

Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala térségi együttműködést kezdeményezett a város harminc kilométeres körzetében található településekkel. Tizenhét község csatlakozik a társuláshoz, hogy a közös célokat szem előtt tartva együtt pályázzanak és fejlődjenek az elkövetkező esztendőkben – hangzott el a településvezetők tegnapi sajtótájékoztatóján.

Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere elöljáróban elmondta: második alkalommal találkoznak a környékbeli települések polgármestereivel, és a nagyobb projektek megvalósítása érdekében hozták létre ezt a társulást. Úgy véli, több hiányosságot tudnának pótolni a térségi társulás életre hívásával, amiből nemcsak a városnak, hanem több vidéki településnek is haszna származna. Úgy érzi, a vidéki településekkel jó együttműködésben dolgoznak, megtörtént az első lépés a közös gondolkodás, a közös célok érdekében.

Uniós pénzek lehívásához kell a társulás

Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Bíró Barna Botond a pályázási lehetőségeket vázolta fel. Kiemelte: a fontosságát és sürgősségét az adja a társulásnak, hogy a kormány összeállította a Nemzeti Helyreállítási és Rugalmassági Alapot, amelyet a napokban közvitára is bocsátanak, és el kell fogadniuk április 30-ig, ugyanakkor eddig az időpontig Romániának is el kell küldenie javaslatait az Európai Bizottsághoz. 33 milliárd euró áll rendelkezésre, amelynek fele vissza nem térítendő támogatás, fele pedig kedvezményes kamatú hitel, amelyből Romániának az elmúlt egy évben történt járványhelyzet okozta nehézségeket kezelheti, másrészt megvalósíthatja azokat a reformokat, amelyek az elmúlt időszakban késtek. A helyreállítási alap két részből áll: egyrészt a gyors és hatékony beruházások kivitelezéséből, másrészt a reformok meghozatalából. Hat tengely mentén állították össze az alapot, és minden tengely mentén konkrét beruházási kiírások valósulnak meg. Az első a zöld tengely (ivóvíz- és csatornahálózatok bővítése, kiépítése, aszály-kezelésre, hulladékgazdálkodás fejlesztése, újrahasznosítás stb.), a második tengely a digitalizálást foglalja magába (közigazgatási intézmények informatikai rendszerének a hatékony összehangolása, digitális oktatás, szélessávú internethálózatok kiépítése stb.), a harmadik tengely a fenntarthatóságot tartja szem előtt (a nyugdíjrendszer reformja, a közalkalmazottak bérezésének reformja, duális képzés, gázhálózatok fejlesztése, környezetkímélő szállítás promoválása stb.), a negyedik tengely a szociális és társadalmi kohézió tengelyére alapoz (helyi önkormányzatok számára különféle programok, turizmus kiépítése stb.), az ötödik tengely az egészségügyi, gazdasági, szociális esélyegyenlőség tengelye, a hatodik pedig az ifjúság és sport.
Kevés bürokráciával, könnyített pályázati rendszeren működik a pénzlehívás, és azok részesülnek előnyben, akiknek konkrét terveik, megvalósíthatósági tanulmányaik vannak. Ezeket a projekteket 2026-ig kell lebonyolítani. Az a cél, hogy Székelyudvarhely és a hozzá szorosan kapcsolódó települések egy közös fejlesztési társulás létrehozásával lehetőséget kapjanak a pályázásra.
– Közös célokat kell megfogalmaznunk, például a bicikliutak megépítésének összehangolása terén, vagy a közszállítás, oktatás, turizmus kiterjesztése terén, amelyek mentén el tudjuk készíteni a közös cselekvési tervet – mondta Bíró Barna Botond. Érdekük, hogy az együtt gondolkodás és stratégiai fejlesztések összehangolása mellett olyan konkrét pályázatokat tudjanak összeállítani és letenni, amelyből Székelyudvarhely és a környező települések profitálnak.
– Közös fejlesztési stratégiában kezdtünk gondolkodni, Udvarhelyszék tizenhét polgármestere aláírta az együttműködési szerződést. A következő hetekben minden udvarhelyszéki önkormányzat megfogalmazza azokat a stratégiai fontosságú projekteket, amelyek mentén együttműködést képzelnek el vidék és város között, ezt követően olyan kérdőívet állítunk össze, ami láthatóvá teszi a prioritásokat. Örvendetes ez a nyitottság mindenki részéről, a közösség érdekében tesznek lépések. Célunk egy fejlesztési stratégia kialakítása Szentegyházától Székelykeresztúrig – fogalmazott Pálfi Kinga alpolgármester.

Munkaalapú jólétre kell berendezkednünk

A vidéki polgármesterek közül Bálint Elemér Imre, Oroszhegy elöljárója vett részt a sajtótájékoztatón. Kiemelte: a vidéknek muszáj összefognia a várossal, és ugyan lekéstek pár vonatot, a következő években ennél több vonat fog érkezni. Hangsúlyozta, ki kell alakuljon egy közös vidékfejlesztési stratégia a cselekvési tervek mentén, ahol minden téren szakemberekre lesz szükség. A hangsúlyt az eddigi száraz infrastrukturális beruházások után a közösségi, társadalmi, népjóléti lehetőségekre kell helyezniük.
András Lehel önkormányzati képviselő a találkozón jelen lévő polgármestereknek mutatta be a csapatuk jövőképét, illetve a stratégiai célokat, Pál Dénes helyi tanácsos pedig arra a kérdésre kereste a választ, hogy Udvarhelyszék miben a legjobb, mire kellene a jövőben fektetni a hangsúlyt, ami profitot is termelne.
– Olyan termékeket kellene előállítani, amihez hozzáadott érték társul. A falvak régebb is ellátták a várost, ezt a régi rendet kellene visszaállítani. Abban kellene gondolkodni, hogy a nyers termékeket hogyan lehetne feldolgozni és értékesíteni. Próbáljuk meghatározni, hogy mire akarunk a jövőben összpontosítani – fogalmazott Pál Dénes. Hozzátette: nem létezik hitelalapú jólét, munkaalapú jólétre kell berendezkednünk.
Bíró Barna Botond úgy véli, a válság után a turizmus lehet az a leggyorsabban beinduló ágazat, amely a gazdaságot újra fellendítheti.

Nagyálmos Ildikó