Őrület

Harsányak, zajosak. Rohangásznak össze-vissza, hol cipelnek valamit, hol csak sietősen suhannak el mások mellett. Felforgatják a várost pár napra, mindenhol ott vannak. S közben árad belőlük az irigylésre méltó magabiztosság, a lendület, óriási energia. Egyenpólót viselnek, színeset, vidámat, s önként. Ők az ifinapozók, akik minden tanévkezdés után felrázzák megkopott kisvárosunkat.
Évek óta figyelem a felvonulásukat. Kicsit megbénul, ledermed a város arra a fél órára minden évben, s nemcsak azért, mert az úttesten vonulva indítják a rendezvényüket. Egyszerűen csak lehetetlen nem észrevenni őket, ne állni meg egy pillanatra. Néhányan azon töprengenek ilyenkor, belőlük hová tűnt ez a lendület, néhányan zsörtölődnek a forgalomlassítás vagy a zajongás miatt, mások ámulattal bámulják, hogy még vannak, akik mernek megmozdulni, megmutatkozni, részt venni közösségi eseményekben.
Nézem a legifjabbakat, minden évben van olyan csapat, amely először jelentkezik. Ők általában csendesebbek, visszafogottabbak, talán kicsit meg is vannak szeppenve, de mindenben részt vesznek, és sokszor a legérdekesebb megoldásokat hozzák. Aztán vannak olyan csapatok, amelyek évek óta szinte ugyanabban a felállásban neveznek, legtöbbjük már évek óta az egyetemek padjait koptatja. Bejött nekik az Ifinapok, szakítanak időt rá, s szemmel láthatóan minden porcikájukkal élvezik a rendezvényt.
Elvileg versenyeznek a csapatok a végső elismerésért. Napokon át, reggeltől estig különböző versenyszámokban vesznek részt. Sportolnak, tudásukról tesznek tanúságot több területen, főznek, kutatnak, esténként pedig buliznak. De az látszik kívülről, hogy nem az a lényeg, ki nyer. Egymást biztatják, egymás produkcióiba is becsatlakoznak a csapatok. Most táncos bemutatkozásokat tartottak a főtéren, s míg egyik-másik csapat a színpadon mutatta meg, mire képes, a többi a színpad előtt csatlakozott a táncokhoz.
Kívülállóként, felnőttként valószínűleg (sőt biztos) másként látom az ifinapok történéseit, mint azok, akik részt vesznek benne. Csodálom, ahogyan megszervezik magukat a csapatok, s csodálom a szintén fiatalkorú szervezőket, akik kitalálják a megmérettetéseket.
Egy biztos: ilyen őrületből kár kimaradni ifjaknak, örökifjaknak egyaránt!

Barabás-Pál Hajnalka

: an accessible web community