Nyitott szemmel a világban

Nyelvi tájkép a mindennapokban – Nyitott szemmel a világban – címmel tartott online előadást május végén a Bölöni Farkas Sándor Szakkollégiumon belül dr. Petteri Laihonen, a Jyväskyläi Egyetem kutatója, illetve a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem volt humán szakos hallgatói, Vitályos-Bartalis Réka, Jakab Botond és Sós Henrietta-Katalin.

Nyelvi tájkép a mindennapokban – Nyitott szemmel a világban – címmel tartott online előadást, a Bölöni Farkas Sándor Szakkollégiumon belül dr. Petteri Laihonen, a Jyväskyläi Egyetem kutatója, illetve a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem volt humán szakos hallgatói, Vitályos-Bartalis Réka, Jakab Botond és Sós Henrietta-Katalin

Először dr. Petteri Laihonen, a Sapientia visszatérő vendégelőadója tartott általános bevezető előadást a nyelvi tájkép vizsgálatának világába. Ismertette a nyelvi tájképkutatás célját, módszertanát, majd konkrét példákkal is szemléltette munkáját. Szlovákiai magyar kisebbségű falvakban vizsgálta a „Vigyázat, a kutya harap” üzenetű táblákat. Megmutatta milyen apró és érdekes üzeneteket hordozhat egy ilyen kis, kapura kitett tábla a színhasználattól kezdve, a betűtípuson át, az általa hordozott nyelvi üzenetekig. A tanár úgy fogalmazott: a magyar többségű falvakban a magyar nyelvű felirat a falu nyelvi identitásának tükrözője. Hozzáfűzte: a kiírásokban tapasztalható humor is üzenetet hordoz a figyelmes szemlélődőnek. Továbbá, Dunaszerdahely központjában vizsgálódva dr. Laihonen az angol, magyar és szlovák nyelvű feliratokat elemezte.  Megnézte, melyikből hány található a városban, illetve megvizsgálta a feliratok másodlagos üzeneteit is. Végül, de nem utolsósorban pedig bevezetett az iskolai nyelvi tájképek vizsgálatának világába. Érdekfeszítő kérdésekkel késztetett gondolkodásra. Mennyire ösztönzi tanulásra az iskolai nyelvi tájkép a diákokat? Ki dönti el, mi kerülhet a falra és ki tiltja be bizonyos tartalmak jelenlétét? Érdekességként felvetette, hogy az osztályokban levő virágok gondozása nagy hatással van a gyerekekre. Ha gondozhatják, megbecsülik, de ha megtiltják nekik ezt, akkor előbb-utóbb szabotálják, tönkreteszik a virágokat. A nyelvi tájkép esetében is pozitív hatással van a gyerekekre, ha ők alakíthatják azt. Dr. Petteri Laihonen előadását követően a Sapientia volt diákjai osztották meg élményeiket a nyelvi tájképről szóló kutatásaik kapcsán. Elsőként Vitályos-Bartalis Réka, volt román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom szakos hallgató mesélt a virtuális iskolai nyelvi tájképekről szóló kutatásáról, amellyel az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián is részt vett. Vitályos-Bartalis Réka magyar, szerb, szlovák és német tannyelvű iskolák weboldalának nyelvi tájképét, azon belül a kétnyelvűség jelenlétét és szerepét vizsgálta. Jakab Botond, román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom szakot végzett hallgató Marosvásárhely és Csíkszereda városi nyelvi tájképét (city scape) vizsgálta. Kutatásakor a marosvásárhelyi lakosok körülbelül 45 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, míg Csíkszereda lakosságának körülbelül 80 százaléka. Előfeltevései a két város nyelvi sokszínűségére irányultak, de elmondása szerint némely eredmény meglepőnek bizonyult. Sós Henrietta-Katalin államvizsgája elkészítése közben két erdélyi panzió virtuális nyelvi tájképét elemezte. Mivel ez a diszciplína meglehetősen fiatal, felhívta a figyelmünket, hogy nehéz megfelelő mennyiségű szakirodalmat találni, de megéri vizsgálódni a témában, hiszen nagyon érdekes, és termékeny. A Makfalva és Kibéd között található Gerendás Panzió és a csíkszentdomokosi Kárpátia Panzió facebook oldalainak vizsgálatánál főképp a nyelvi identitást és a nyelvi igényességet, illetve az oldalak aktivitását vizsgálta. Az est zárásaként Vitályos-Bartalis Réka mesélt a szakkollégiumban szerzett élményeiről és biztosította az újonnan érdeklődőket, hogy megéri csatlakozni, hiszen sok mindenben kipróbálhatja magát egy szakkollégista hallgató, illetve ismeretséget köthet más hallgatókkal is.

Végszóként pedig én csak biztatni tudok minden leendő hallgatót, hogy a jövőre remélhetőleg teljes gőzzel újrainduló Bölöni Farkas Sándor Szakkollégium legalább pár előadásán vegyen részt, hiszen sok tudással gazdagodhat, kíváncsibbá és figyelmesebbé válhat gyorsan pörgő világunk apró részleteire is. Olyan témában is megtalálhatja a szépet és az érdekeset, mely első hallásra idegennek, érdektelennek tűnhet.

Molnár Mónika