Nem tréfa: kitiltják a Szent Anna-tó környékéről a medvét etetőket

Keddi felvétel. A „koldus” medvék egyike négy-öt éves lehet | Fotó: Dósa Elek Levente

Olyan akut probléma a medveetetés, hogy nem lehet eleget beszélni róla – nyilatkozta lapunknak Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője. A Hargita Népének ugyanakkor megerősítette az egy héttel ezelőtti bejegyzésében írottakat: valóban ki fogják tiltani a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp környékéről azokat, akiket rajtakapnak, hogy etetik a medvéket. Hozzáfűzte: reméli, nem kerül sor arra, hogy bárkit kitiltsanak, de ha kell, meg fogják lépni.

A helyzet változatlan: az emberek továbbra is ugyanúgy kijárnak a természetbe, és ugyanúgy etetik a medvéket – közölte megkeresésünkre Dósa Elek Levente. Az egyik hírügynökség kedden úgy tálalta a hírt, hogy ki fogják tiltani a medvéket etető turistákat a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp környékéről, mintha a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője azt aznap tette volna közzé közösségi oldalán. Ehhez képest egy héttel korábban, július 25-én osztotta meg a szóban forgó bejegyzést. Ezzel együtt lapunknak úgy nyilatkozott: az apró tévedés egyáltalán nem zavarja.

– Olyan akut probléma a medveetetés, hogy nem lehet eleget beszélni róla – mondta.

Egy héttel ezelőtt rövid bejegyzésben adott hangot felháborodásának, amiért a turisták a sokszoros figyelmeztetés ellenére is folyamatosan etetik a medvéket.

„Ezennel ígérem, akit rajtakapok, hogy eteti őket, a rendszámtáblára érkező büntetés mellé, »ajándékba« fogja kapni a Szent Anna-tó és Mohos-tőzeglápból való KITILTÁST, akár magánszemély, akár turisztikai szolgáltató az illető! ELÉG VOLT!!!” – olvasható a bejegyzésben, amely alatt egy videófelvétel is megtekinthető. A felvételen egy álló autó látható, mellette egy medve, amely hirtelen nekiugrik a gépkocsi oldalának.

A felelőtlen viselkedés következményei

A Hargita Népe kérdésére kifejtette: az általános medveprobléma a felelőtlen emberi viselkedésre vezethető vissza, annak következménye. Kifejtette: az út menti koldus medvék nem is tekinthetők medvének. Öten vannak, kettő közülük már harmadik éve ott koldul az út szélén. Kérdés ugyanakkor, hogy hová mennek majd akkor, ha véget ér a nyár és a turistaszezon. Ezek az emberhez szokott állatok ugyanis már képtelenek megszerezni természetes úton az élelmet.

– Az a videó utolsó csepp volt a pohárban, egyébként egy holland látogató készítette – utalt a fent idézett bejegyzésének előzményeire. Hozzáfűzte: rendszeresen tájékoztatja az embereket, amikor a természetben jár. Ezt felelős magánszemélyként és ügyvezetőként is kötelességének érzi.

Mint részletezte: sok esetben nem is az idegen turistákra haragszik annyira, akik nem tudják, hogy mivel jár a medvék etetése. Ellenben sokkal jobban zavarja, amikor azt látja, hogy Hargita vagy Kovászna megyei rendszámú autókból is „ugyanolyan idióta módon adják az ételt”.

– Nem haragszom rájuk, de ez tudatlan felelőtlenség – jegyezte meg kissé megenyhülve. Hozzáfűzte: érdemes megemlíteni, hogy az állami szervek valamiért nem képesek érvényt szerezni a természetvédelmi törvénynek. Pedig a jogszabály előírja, hogy 4000-től 10 000 lejig terjedő bírság jár medveetetésért.

Beszélgetésünk közben szóba került, hogy Shane Tusup (Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó egykori sikeredzője) is majdnem pórul járt. Kiderült, szerencséje volt, mert az „ő medvéje” egy kétéves bocs, amelynek van még három testvére. Feltehetően azért támadt az amerikai trénerre, mert nem kapott ételt, és zavarta a jelenléte, mert már várta a következő turistát.

Turizmusból élő medvék

Dósa Elek Levente beszámolója szerint a környéken összesen öt medve él állandóan turizmusból. Mint részletezte: szemtanúja volt egy olyan esetnek, hogy a medve megtanulta, hogy ha sérültnek tetteti magát, és ártatlanul néz, kap ételt a turistától. Megjegyezte: eleinte még ő is elhitte, hogy megsérült a szóban forgó medve, csak amikor újra eljátszotta ugyanazt a következő látogatóval is, akkor vált számára egyértelművé, hogy színészkedik.

Dósa úgy véli: a hosszú távú nevelés hiánya vezet ide. A 80-as, 90-es években születettek nemzedéke Maci Lacival (Yogi) és Micimackóval nőtt fel. Hozzáfűzte: a Maci Laci sorozatnak pedagógiai célja is volt. Akkoriban, amikor a rajzfilmsorozat készült, az amerikai nemzeti parkban is probléma volt a medvék jelenléte, ezért a medvék megítélését igyekeztek javítani vele. Ugyanakkor azt üzenték a turistáknak, hogy lehetőleg ne piknikezni menjenek ki a nemzeti parkba, mert a medve elviszi a kosarukat, és ha kell, a vadászt is átveri.

– Micimackó sem azt a képet festi, ami a valóság. Kiskorunktól úgy növünk fel, hogy a medve cuki, simogatni való. Nem kell a szívünk megessen rajta, a természet nem úgy működik, hogy szüksége van az ember együttérzésére. A természetben a gyenge elhullik, és ennek lesz az eredménye, hogy egy erős génállományú egészséges medvepopuláció él – mutatott rá.

Az etetéssel aláírjuk a medve halálos ítéletét

Az egyesület ügyvezetője arról is beszélt, hogy míg régen az ételmaradék legfeljebb a moslék volt, most a megvásárolt eledel nagy részét kukába dobjuk, olyan kalóriaértékkel, ami a természetben nem található.

– Az a mondás, hogy etetett medve döglött medve: nem lózung, mert előbb-utóbb lelövik, mivel nincs, amit kezdeni vele. Ha valaki együttérzésből etetné a medvét: ne tegye, mert ezzel közvetve megöli – fűzte hozzá.

Hozzátette: a medvék etetése hosszú távon a turizmust fenyegeti. A bakancsos turizmus már most „félős aktivitás”, felelősen nehéz azt mondani a látogatóknak, hogy jöjjenek bátran. Ugyanakkor kifejtette: a medve erőforrás is lehet, de nem ilyen elkorcsosult, emberhez szokott medvepopulációval.

– Csak úgy tud valós élmény lenni a medvével való találkozás, ha mi, emberek nem avatkozunk bele a természet dolgába – jegyezte meg végül.

Kiss Előd-Gergely

: an accessible web community