Sem bejegyezve, sem befül­szá­mozva nem voltak az állatok, ezért nem számíthat kártalanításra az a két udvarhelyszéki gazda, akinek a sertéspestis miatt egy hónapja kényszerből leölték az állatait. Mivel időközben a térségben újabb megbetegedéseket nem észleltek, a három kilométeres védősávból gyűjtött vérminták bevizsgálása után az udvarhelyi gócpontot felszámolására készül a hatóság. Eladásra kínált hízódisznó. Magas árat fizetnek a gazdák az állategészségügyi szabályok be nem tartásáért

Fotó: Domján Levente / archív

Ismeretlen helyről származtak, nem voltak bejegyezve és fülszámozva az állatok, ezért nem is részesülhet kártalanításban az a két udvarhelyszéki gazda, akinek állományát az afrikai sertéspestis megjelenése miatt a múlt hónapban a járvány megfékezése érdekében kénytelen volt likvidálni a hatóság – tájékoztatta tegnap lapunkat dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. Az afrikai sertéspestis háztáji megjelenését a megyében először egy székelyudvarhelyi gazdaságból jelezték: ott lapunk információi szerint hat sertés pusztult el, előbb a fertőzés, majd a hatósági kényszerintézkedés miatt. A vizsgálat során kiderült, hogy az udvarhelyi gazdaságba a pestis egy felsőboldogfalvi farmról fedeztetésre kölcsön kért kan közvetítésével jutott be, ezért a hatósági állatorvosok – fertőzési gócként kezelve – az utóbbi gazdaságban található, több mint negyvenfős sertésállományt is kénytelenek voltak felszámolni. A két érintett gazdaságban tartott, nevelt félszáz sertés közül egy sem volt befülszámozva, nem szerepelt a helyi állatorvosok nyilvántartásában, ráadásul a gazdák az állatok beszerzését sem tudták dokumentumokkal igazolni, emiatt a leölt állataik utáni állami kártalanításra sem jogosultak – vázolta a helyzetet lapunknak a megyei főállatorvos. A vizsgálat nyomán kiderült, hogy a két gazdaságban talált sertéseket ellenőrizetlen forrásból, különböző – a megyén belüli és kívüli – településekről vásárolták az érintettek, de hivatalos állategészségügyi kísérőpapírok nélkül. Ladó Zsolt szerint a két pórul jár udvarhelyszéki sertéstartó esete a megye valamennyi gazdálkodójának intő példaként szolgál arra, hogy maradéktalanul tartsák be az állategészségügyi játékszabályokat. – Az elmúlt egy hónapban nem történt újabb megbetegedés. Háztáji gazdaságban, reméljük, ez volt az első és az utolsó. Készülünk az udvarhelyi gócpont felszámolására. Az érintett farmokat fertőtlenítettük, következik a vérvétel abban a három kilométeres védőövezetben, ami az érintett gazdaságok körül található. A három kilométeres övezetbe Fenyéd, Székelyudvarhely és Székelyszenttamás tartozik. A körön belüli sertésállományból begyűjtött vérmintából egyértelműen kiderül, hogy van-e még fertőzött egyed a térségben. Ha az eredmények negatívak, akkor felszámoljuk az udvarhelyi gócpontot. Kártalanításra csak az számíthat, akinek rendben vannak az állatnyilvántartással kapcsolatos dokumentumai. Akinek az állata nincs a körzeti állatorvosnál bejegyezve, nincs fülszámozva, nincs papírja, elesik a kártalanítási lehetőségtől. Sokadjára próbáljuk a gazdák figyelmét felhívni arra, hogy saját és közösségük érdekében is tartsák be a játékszabályokat. Nem lehet, hogy állatorvosnak csak akkor szólunk az állományunkról, amikor már gond van az állatokkal vagy már elpusztult az állat. Ha a játékszabályokat betartják, másként alakult volna az udvarhelyi gazdák kártalanítása is – hangsúlyozta Ladó doktor. Az ország déli és nyugati megyéiben óriási gazdasági károkat okozó, rettegett afrikai sertéspestist Hargita megyében időközben egy vadászat alkalmával puskavégre került vaddisznó tetemének rutin bevizsgálása során is kimutatták. A 40-es számú vadászkörzetben kilőtt állat környezetében a vadászok elhullott vaddisznók tetemére nem bukkantak.

Domján Levente