Nem jut mindenkinek, de nem is kérik

Bonyolult kérdés. Ha mindenki kérne meleg ebédet, akkor nem jutna, ha túl kevesen kérnek, nem lesz, aki főzzön Fotó: Archív

Nincs kapacitása a Hargita megyei iskoláknak arra, hogy valamennyi gyermeknek meleg ebédet biztosítsanak. A kollégiumot működtető oktatási intézmények is legfeljebb a bentlakó diákok étkeztetését tudják megoldani. Másrészt az intézményvezetők nem tapasztaltak számottevő igényt az iskolai étkeztetésére, a kollégiumoknál attól tartanak, hogy nem lesz elég diák, aki igényelni fogja a menza működtetését. Az élelmiszerárak emelkedése miatt lassan ott tartunk, hogy ingázni költséghatékonyabb, mint a kollégiumban lakni és a menzán étkezni – legalábbis erről számoltak be lapunknak a megkérdezett intézményvezetők.

Azok az iskolák, amelyek nem működtetnek saját kollégiumot (bentlakást), és nem rendelkeznek emiatt saját menzával, nem tudnak meleg ebédet biztosítani a gyermekeknek. A délutáni iskolai foglalkozásokon – az úgynevezett after schoolon – részt vevő diákoknak azt javasolják, hogy otthonról hozzanak élelmet. Szerencséjükre nem is igénylik a szülők meleg ebédet. A menzát üzemeltető iskolák is többnyire saját kollégista diákjaiknak tudnak meleg ételt biztosítani, de attól tartanak, hogy az élelmiszerárak növekedése miatt nem lesz elegendő diák, aki egyáltalán igénybe veszi a menzák szolgáltatását.

Szigorú szabályok

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője megkeresésünkre kifejtette: számos elvárásnak kell megfelelnie egy tanintézménynek ahhoz, hogy bármiféle közétkeztetést működtessen.
– Tulajdonképpen, mint akármilyen más vendéglátóegység, ahol étkeztetés van, számos szabálynak, előírásnak kell megfelelnie az intézménynek, ahhoz, hogy egészséges és higiénikus keretek között működhessen. Az erre vonatkozó szabályzati könyv magában foglal minden előírást, ami a tárolást, körülményeket, hűtést, készítést, előkészítést és minden más folyamatot érint. Továbbá azok az alkalmazottak, akik közélelmeztetésben dolgoznak, egy többhetes tanfolyamot is elkell végezzenek, ami után nálunk vizsgáznak – foglalta össze az igazgató.
Hozzátette: fontos, hogy mintát őrizzenek meg a felszolgált ételből, amely ételmérgezés, betegség esetén megvizsgálható.
– Rengeteg feltételnek kell megfelelnie egy közélelmeztetési egységnek, ami érthető, hisz emberek, ebben az esetben gyerekek egészségéről van szó. A nemrégiben, egy gyilkos-tói tábornál történt sajnálatos ételmérgezés is egy illegálisan, engedély nélküli panzió gondatlanságából tört ki. A szabályrendszer biztosítja, hogy a közétkeztetésben részesülők nyugodt szívvel fogyaszthassák el a felszolgált ételt – fejtette ki Tar Gyöngyi.

Iskolai konyha. Szigorú szabályoknak kell megfelelni                                                                                       Fotó: Archív

Nem mindegy, mi kerül a tányérra

Schrádi Kata dietetikus szerint az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlások a kis- és nagyiskolások körében hasonlóak az általános egészségvédő ajánlásokkal.
– Az iskoláskorú gyerekek számára nagyon fontos az elegendő tápanyag biztosítása a növekedéshez és a fejlődéshez. Elengedhetetlenek a rendszeres étkezések: reggeli, ebéd, vacsora és egy-két kisétkezés igény szerint. Érdemes úgy összeállítani az iskolások étrendjét, hogy tartalmazzon változatosan minden élelmiszercsoportot: zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket és a belőlük készült termékeket) húsokat, halat, tejterméket, valamennyi zsírforrást is. Ajánlott a szezonális alapanyagokat előnyben részesíteni – hangsúlyozta a szakértő.
Hozzátette: fontos elmagyarázni nekik, hogy a túlzott édességfogyasztás, a csipsek, az üdítőitalok, a fast food károsak az egészségükre nézve. Viszont a tiltás nem szolgál megoldásként, a szülői minta annál inkább. Az otthonról, jó esetben, magukkal vitt étel pedig nem minden esetben elég tápláló, ezért az iskolai étkezdék által biztosított ebédlehetőség nagyon hasznos tud lenni, feltéve, hogy jól állítják össze a menüt.
Kérdésünkre, hogy egy ideális menzai ebéd, hogyan néz ki, így válaszolt:
– A tányér felén mindenképp szerepeljen valamilyen zöldség, bármilyen formában. A szükséges szénhidrátforrást biztosíthatjuk kenyér, tésztafélék, rizs, bulgur, burgonya, kukorica, kuszkusz, köles felkínálásával, elfoglalva a tányér egynegyedét. A fehérjeforrásokból ajánlott mennyiség (sovány húsok, hal, tojás, tejtermékek, hüvelyesek) szintén körülbelül negyedtányérnyi.

Zsebbe kell nyúlniuk a szülőknek

Nehéz helyzetben vannak a székelyudvarhelyi közétkezdék – a tanintézetekhez és bentlakásokhoz tartozó kantinokban kevés diáknak tudnak meleg ételt biztosítani. A koronavírus-járvány alatt apadt a befizetők száma, jelenleg pedig már előre félnek, hogy a megemelkedett árú alapélelmiszerek miatt nem lesz, aki ebédet igényeljen. A Kós Károly Szakközépiskolában, valamint a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban működő bentlakások a pandémia kezdete óta kénytelenek voltak elzárni a csapot: most már csak a bentlakó diákok igényelhetnek napi háromszori étkezést, valamint ez utóbbi létesítménybe kizárólag a Benedek Elek Tanítóképző elemis, alternatív step by step osztályokban tanuló diákjai járnak át külső vendégekként egy ebéd erejéig a szomszédba. Az iskolavárosban szinte minden középiskolai tanintézetben működik bentlakás, de néhány kivétellel – a székelyudvarhelyi Református Diákotthont is beleértve –, kizárólag a bentlakó diákok élelmezését vállalják.
Kulcsár Melinda, a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának gondnoka szerint, az ő esetükben a legtöbb gyereknek nincs igénye az iskolai étkezésre, hozzájuk csak ritkán érkezik kérés e tekintetben.
– Természetesen a bentlakó diákok előnyt élveznek, hiszen nekik ez az ideiglenes otthonuk. Viszont a bentlakásban van egy plafon, amit ár és mennyiség tekintetében nem léphetünk át – fogalmazott a gondnok.
Hozzátette, a jelenlegi árak sok fejfájást okoznak, annak ellenére is, hogy a gimnáziumban szeptembertől megemelték azt a bizonyos árplafont. Elmondása szerint, ha valaki igazolni tudja, hogy indokolt szüksége van az iskolai étkezésre, ő minden tekintetben igyekszik megoldani azt, s úgy hiszi, hogy néhány diák erejéig nem is jelentene gondot a létszámnövelés. Viszont figyelembe kell venni, hogy az oktatási intézményben több mint ezer iskolás tanul, ekkora létszám befogadására nincs kapacitásuk.
Kulcsár szerint az iskolai kifőzdék működése nehezebb, mint azt sokan gondolnák: kihívásos a menü összeállítása, hiszen az egészségügynek és a befizetőknek is meg kell felelni.
– Egészségi okokból van egy kalóriaminimum és -maximum, valamint korosztályonként változik, hogy kinek mit, mekkora mennyiségben és hogyan ajánlott enni – részletezte az intézmény működésének kihívásait a gondnok.
Hozzátette, náluk a bentlakó tanulókon kívül a délutáni oktatásban részt vevő alsó tagozatos kisdiákok is ebédelnek, ezért oda kell figyelni az ő igényeikre is: kikérik a diákok véleményét, de feltűnő, hogy míg a nagyok mindig húsféléket ennének, a kisebbeknek eltérnek a szükségleteik. Székelyudvarhelyen a kizárólag alsó tagozatos általános iskolákból sincs hiány, jellemzően ezekben a tanintézetekben is működik délutáni program. A Bethlen Gábor Általános Iskolában Péterfi Ágnes aligazgató érdeklődésünkre elmondta, náluk az elemi osztályokban minden szülőnek lehetősége van igényelni a délutáni oktatást, de a gyermekeknek nem tudnak meleg étkeztetést biztosítani. Az intézmény közelében nincs olyan étterem, amely kiszolgálhatná a kicsiket. Az iskolaépület nem rendelkezik ebédlővel, ezért cateringcéggel sem köthetnek szerződést. Az Orbán Balázs Általános Iskolában is hasonló a helyzet. Gábos Anna, az iskola vezetője elmondta: ők is azt szorgalmazzák, hogy az after school oktatásban részt vevő tanulók otthonról hozzák az élelmet.
– Korábban voltak központi iskolák, amelyek elsétáltak a kicsit távolabbi éttermekbe, de én úgy tudom, hogy ők is abbahagyták ezt a költséges, de főleg időigényes megoldást – vélte Gábos Anna.
A Kós Károly Szakközépiskolában Kardalus Ferenc látja el a gondnok szerepét, az ő feladata a bentlakás élelmezésének megtervezése is. A központtól távol eső iskolai étkezde az egyetlen Székelyudvarhelyen, ahol a bentlakókon kívül a pedagógusokat és minden ott tanuló diákot igyekeznek ellátni. Itt is történtek változások, hiszen a járvány előtt nem volt kizáró feltétel, hogy helyben tanuljon a gyerek, korábban a más oktatási intézmények diákjai is megebédelhettek az iskola éttermében.
– Étkezési szempontból körülbelül harminc-negyven diákkal vagyunk kevesebben a járvány óta. Biztosat persze nem tudok mondani, hiszen a bentlakásba jelentkezés is még folyamatban van, egyelőre azért izgulunk, hogy legyen, aki leadja a jelentkezését – számolt be a gondnok. Hozzáfűzte: a jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy működni tud majd a diákétterem.
Kardalus szerint kérdéses, hogy a szülőknek mennyire lesz lehetőségük jövő hónaptól kezdve vállalni, hogy bentlakásba adják a gyermeküket, hiszen olyan nagy mértékben nőttek az árak nyáron, hogy gazdaságosabb a fárasztó ingázás, mint kifizetni az élelmezésre és rezsire szükséges összeget.

Tej-kifli program és társaik

A tej-kifli programot illetően ugyanakkor nem várható számottevő változás.
– A korábban megkötött keretszerződés még 2023-ig érvényben van. Most az iskolai évre lesz ajánlattétel, úgynevezett újraajánlás, tehát nem kell új közbeszerzést lebonyolítanunk, hanem a már meglévő szerződéseket kell újratárgyalni. Továbbra is marad a tíz kistérség a tejtermékekre, péktermékekre és gyümölcsre egyaránt. Szeptember 5-én kezdődik az iskolai év, bízunk benne, időben sikerül megkötni a kiegészítő szerződéseket – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Hozzátette: azért döntöttek a több kistérségre osztott közbeszerzési eljárás mellett korábban, hogy lehetőséget biztosítsanak a Hargita megyei kisebb cégeknek is. Egy egész megyét lefedni nehéz, viszont ha kistérségekre bontják, így vállalni tudják a jó minőségű termékek időbeni szállítását, mondta a megyei tanács elnöke.
– Még emlékezhetünk, milyen problémákkal szembesültünk, amikor más megyéből jelentkezett cég a péktermékek szállítására. Az előző évek rossz tapasztalatai nyomán azt javasoltuk, hogy a helyi önkormányzatok is köthessenek szerződést a helyi beszállítókkal. Erre azóta már van lehetőség. Ugyanakkor javasoltuk, hogy a közbeszerzések elbírálásakor ne kötelezően a legkisebb ár-érték arányt kelljen figyelembe vegyük, hiszen sok hátrányos helyzetű családban a gyerekeknek ez az egyik legfontosabb táplálék. Javasoltuk továbbá, hogy szerződésbontás esetén ne kelljen ismét megismételni a közbeszerzési eljárást, hanem a második ajánlattevővel köthessünk új szerződést – fűzte hozzá.
Lapunk a megyei tanfelügyelőséget is megkereste. Többek közt azt kérdeztük, hogy hány iskolának van saját kantinja, hány iskolában van étkezésre berendezett terem, milyen forrásokból tudják fenntartani? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie azoknak az iskoláknak, amelyek a központi meleg étel programba kerülnek? Lapzártánkig nem kaptunk válasz, amint megérkeznek a válaszok, közzétesszük a hivatalos adatokat.

HN-összefoglaló

: an accessible web community