Nem az udvart fűtik

Passzívház épül. Új irányzat az építkezésben Fotó: Sándor Előd

Gyökeresen más irányt vehet az építkezés az elkövetkező években. A minél magasabb, olykor energiapazarló és látványos épületek emelése helyett új célokat tűznek maguk elé a tervezők: az energia- és környezettudatosságot. Passzívházban jártunk.

Gyökeresen más irányba fordulhat az építészet az elkövetkező években. A minél magasabb, gyakran energiapazarló látványos épületek tervezése helyett új célokat tűznek maguk elé az építészek: az energia- és környezettudatosságot. Ez még inkább igaz a napjainkra kialakult geopolitikai válsághelyzet miatt.
Sándor Előd gépészmérnök a kolozsvári műszaki egyetemen szerzett képesítést, otthonában fogadott. A találkozás helyszínét azért fontos kiemelni, mert passzívházban él családjával. Hogy mit fed a passzívház megnevezés, milyen előnyökkel jár egy ilyen épület, maga a házigazda adja meg a választ.
– Kezdetektől tudtam, hogyha építeni szeretnék, akkor csakis passzívházat, így megkerestem a hazai passzívház egyesületet – kezdte beszélgetésünket a házigazda.

A passzívházak

Mint mondta, nem árt rögtön az elején tisztázni, mit jelent a passzívház és mitől lesz egy épület passzív. A passzívház a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott németországi minősítési rendszer. Definíciója szerint olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. Az első passzívház 1990-ben épült fel Németországban, számuk világszerte rohamosan kezdett nőni.

A tulajdonos dokumentálta a házépítést                                                                                                 Fotó: Sándor Előd

– Az energiahatékony passzívház standard reális alapot nyújt az energiafüggőség csökkentéséhez – mondta Abos Ede műépítész, a Romániai Passzívház Egyesület elnöke. – Romániában a standard tulajdonképpen 2011 után vált ismertebbé. Egy magyarországi képzéssel indult, majd később itthon is tartottak és tartanak képzéseket. A Csíki-medence a klímazóna-besorolás lehető legrosszabb, ötös övezetébe tartozik, ami az országban a leghidegebb éghajlati körülményeket jelenti – hívta fel a figyelmet a műépítész.
Hozzátette: környékünkön szkepticizmus uralkodik a passzívházakat illetően, a laikusokon túl néha még a szakmabeliek körében is. Csíkban összesen három, a passzívháznak megfelelő értékeket produkáló családi ház van Csíkszentsimonban, Csíkszeredában és Pálfalván.
– A 186 négyzetméteres csík­szent­simoni családi ház esetében a hároméves mért fogyasztás a fűtésre, meleg vízre, ventilációra, hűtésre és három keringető vízpumpára 7000 kWh volt, ami egy lej/kWh-val, három évre még mindig tulajdonképpen hétezer lejről beszélhetünk, ami rendkívül jó eredménynek számít, nem beszélve arról, hogy ha a napelemek is felkerülnek, akkor a ház energiafogyasztása tovább csökken, és Passzívház Plus minősítésű házról beszélhetünk energetikai szempontból. Jelen pillanatban bár nem hordoz semmiféle előnyt a passzívház-tanúsítvány megszerzése Romániában, kétségtelen tény, hogy leghamarabb a piaci előnyben fog megnyilvánulni, szemben az energiapazarló épületekkel, amelyek piaci hátrányba kerülnek. Növekvő energiaárak mellett a tulajdonosok kétszer is meggondolják, milyen házat építsenek – jegyezte meg Abos Ede.
Hozzátette: a piac lesz a mér­vadó, kevésbé a politikum ebben a dologban. Árban igazából 15, maximum 25 százalékkal kerül többe egy passzívház, mint másik technológiát használó épület.

Fontos szerepet kap az árnyékolás. Hőhidak nélkül                                                                                 Fotó: Sándor Előd

A szakemberek szerint a passzívház-szabványban is vannak meghatározott értékek és kritériumok, ugyanúgy mint a helyi normákban is ez utóbbiakat mindenkinek be kellene tartani, főként ha fenntartható és egészséges épületekben szeretnénk élni.
– A passzív épületek – mert nemcsak családi házak, de iskolák, irodák is épülhetnek ezzel az eljárással – öt legfontosabb kritériuma a szigetelés, és hőhidak kiiktatása, a jó minőségű nyílászárók, a légtömörítés, a hővisszanyerő szellőztető rendszer, valamint az árnyékolás, mondta az építész. – A technológiai felszereltség is nagyon fontos, mert a természetes légcsere problémája, hogy irányíthatatlan, ezért jól szabályozható, hővisszanyerő szellőztetőrendszer beszerelése ajánlott. A passzívházaknál az energetikai szempont mellett a komfortérzet is fontos, a kettő nem zárja ki egymást. Elkezdtük kidolgozni a város nZEB (near zero energy building) stratégiáját, annak érdekében, hogy megnöveljük ezen épületek számát. 2021. január 1-jétől minden új építésű magánépületet ennek a standardnak megfelelően kell megtervezni és megépíteni A legfontosabb az épületek energiahatékonysága – szögezte le Abos Ede.
Hozzátette: az épületek képesek önmagukat akár teljesen is ellátni energiával, viszont a hazai nZEB standard előírásai szerint kötelező, hogy a házak saját energiaszükségletük legalább 30 százalékát megtermeljék.
– A megújuló energiát illetően erre irányuló pályázatokból többre és állandó jelleggel szükség lenne – mondta a műépítész.

Készül a passzívház. Déli tájolás Fotó: Sándor Előd

A szentsimoni passzívház tapasztalatai

A Sándor család három éve lakik a házban, a telekre belépve megfigyelhető, hogy az épület nem párhuzamosan helyezkedik el a telekhatárral: a házigazda elmondta, ez a teljes déli tájolás miatt van így.
– Minél jobban ki kell használni télen a napot, ezért néz a ház teljesen délre. Havi villanyszámláink nagyjából 250 lejből jönnek ki, de ebben benne van télen a fűtés, nyáron a hűtés, illetve a meleg fürdővíz egyaránt. Kompakt geotermikus hőszivattyú segítségével érjük el az állandó 22 Celsius-fokos hőmérsékletet a házban, a szellőztetést hőlégcserélő berendezéssel oldjuk meg, illetve nyáron a hűtésben az árnyékolás is segít a minél kellemesebb komfortérzet elérésében. Fűtés tekintetében a földből kinyert hő a házban a padlófűtésen keresztül adja le a meleget – mondta a házigazda.
Kiemelte: amióta beköltöztek, bárhová mennek, a komfortérzetük jelentősen csökken – saját házukhoz viszonyítva.
– Passzívház egyesületi tagok vagyunk, nem szeretek senkit győzködni, viszont az egyesület nyílt napjain beengedem az érdeklődőket a házba, hogy saját maguk győződhessenek meg, márpedig, igenis működik a rendszer – mondta Sándor Előd.
A házigazda elmondása alapján a továbbiakban céljuk a Passzívház Plus minősítés elérése, ezt pedig hamarosan a már felszerelésre váró napelemekkel fogják elérni. A lakóházuk után Sándor Előd a cégük irodaépületét is a passzívház standardnak megfelelően építi.

Vlaicu Lajos

: an accessible web community