Nehéz munka ez, amit szeretni kell

Kiállítás. Egyszerre több száz kisállat is megtekinthető

Hivatalosan már húszéves múlttal rendelkezik a Csíkszeredai Hobby Kisállattenyésztők Egyesülete. Tagjainak körét nemcsak helyiek, hanem magyarországi tagok is bővítik. Rákossy Zsigmond alelnökkel beszélgettünk az egyesület létrejöttéről, az általa szervezett eseményekről, illetve az egyesülethez való jelentkezés feltételeiről.

A Csíkszeredai Hobby Kisállattenyésztők Egyesülete hivatalosan húsz éve működik, azonban a tagok már 1998 óta aktívan tevékenykednek. Bár az egyesületet Csíkszeredában alapították, mára már országszerte, sőt a határon túlról is vannak tagjai: Kolozsvárról, Temesvárról, idén pedig Magyarországról is jelentkeztek a közösségbe. Az átlagosan ötven személyből álló egyesület tyúkokkal, nyulakkal, galambokkal és rágcsálókkal is foglalkozik. A csíkpálfalvi Rákossy Zsigmond állatorvos, kisállattenyésztő, az egyesület egyik alelnöke elmondta, az állatok listája kanárikkal és papagájokkal is bővülhetne, de egyelőre még nem akadt jelentkező a tenyésztésükre.
– Az elején körülbelül tízen alapították az egyesületet, de ez a szám nagyon gyorsan nőtt. A létszám örökké változik, van, aki kitartóan tevékenykedik, van, aki kevésbé szánja el magát. Ez olyan dolog, amit szeretni kell, mert másképp nem tud működni – tette hozzá az állatorvos.

A közösség ereje
– Az egyesület megalakulásának célja az volt, hogy a kisállattenyésztő embereket összefogja, könnyebben megismerjék egymást. Ezáltal az állatcsere, a fajták tenyésztése és minden ehhez hasonló dolog szervezettebben tud működni – mondta el Zsigmond.
Mint megtudtuk, a kiállítások szervezésénél is fontos tényező volt az együttműködés, mivel a megvalósításhoz különböző beruházásokra volt szükség. Az esemény szervezéséhez ketreceket, padokat és más különböző felszereléseket kellett vásárolni, emellett a terem bérét is fedezni kellett.

Kinek honos, kinek egzotikus
Az egyesületen belül megoszlik, hogy bizonyos állatfajon belül milyen fajtát tenyésztenek a tagok. Van, aki a már ismert és bejáratott egyedeket igyekszik tökéletesíteni, és van, aki arra törekszik, hogy valami teljesen új, addig ismeretlen fajtát tenyésszen.
– Igyekszünk, hogy minél szélesebb palettát tudjunk felmutatni a kiállításokon. Természetesen, számunkra izgalmasabb, ha egy bizonyos kategóriában tudunk versengeni egymással, de egy laikus nézőnek érdekesebb, ha minél több és minél változatosabb fajtákat láthat – mondta el az alelnök.
Hozzátette: az egzotikus fajták esetében nem nagyon van versengés, mivel általában egy tenyésztőnek van abból a fajtából hat egyede, azt kiállítja, de számára nincs konkurencia.

Kisállatverseny. Kizárólag téli időszakban szervezik FOTÓK: RÁKOSSY ZSIGMOND

Elmaradtak a kiállítások
A Csíkszeredai Hobby Kisállattenyésztők Egyesülete minden év februárjában szokott kiállítást szervezni Csíkszeredában, ami a járványhelyzet miatt 2021-ben elmarad. Emellett évente az országos kiállításon is részt vesznek, akárcsak a zonális körversenyen, amelyet Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Csíkszereda felváltva szervez meg éves rendszerességgel. Tavasszal és ősszel börzét rendeznek, ahová bárki kiviheti és akár értékesítheti is az eladó állatait. Ahogyan minden egyéb program, az egyesület hetente megtartott ülései is elmaradtak a szigorítások miatt.
– Számunkra sem voltak előnyösek ezek a szigorítások. Az idei szaporulatot nem tudjuk bíráltatni, nem tudjuk, hogy mi az elmúlt évi munkánk eredménye. Remélhetőleg jövőre ez változni fog – tette hozzá Zsigmond.

Télen tartják a kiállításokat
– A versenyek, kiállítások megszervezése csakis télen lehetséges, ugyanis a nyulak akkor vannak jó szőrben, a tyúkok akkor vannak teljes tollazatba felöltve. Teljesen szezonális rendezvények, az országos kiállítás december elején, a helyi pedig januárban vagy februárban szokott lenni. Csak ekkor van olyan külsejük az állatoknak, amelyet pontozni lehet – jegyezte meg.
Egy helyi kiállításon általában 100-150 nyúl, 100 tyúkféle és 300-400 galamb szokott lenni. A zonális, székely kiállításon megjelenő állatok mennyisége pedig ennek akár a kétszerese vagy háromszorosa is lehet.

A bírálat folyamata
Mint megtudtuk, egy kiállításon a bíró százpontos alappal dolgozik, például a nyulak hét kritériumnak kell megfeleljenek: testalkat, testtömeg, szőrzet, fej és fül, a fedőszőr színe és gondozottsága. Azok az állatok a bajnokesélyesek, amelyek 95 és 100 pont között kapják a minősítést. A gyengébbeket 95-től lefelé pontozzák, amelyek pedig 90 pontnál kevesebbet érnek el, azok nem tekinthetők fajtisztának. Egy bíró a kiállításon általában hatvan-hetven nyulat is bírálhat, ennyi a normája.

Jó eredményekkel büszkélkednek
Az egyesület általában országos szinten mindig a jó középmezőnyben végez. Volt már, hogy elsőként végeztek az országos rendezvényen, tavaly pedig nyulaikkal az összetett éremtáblázaton harmadik helyezést értek el, ez öt egyéni aranyérmet jelent. Az egyesület egyik legnagyobb teljesítménye a Székely nyúl kitenyésztése, ezzel vitték haza az eddigi legtöbb díjat.

Szilágyi Dalma-Orsolya