– A szomszédba kőtözött valami városi fijatal pár. Ejsze a zeggyik gyermeket úgy híjják, hogy „fogbéapofádot”, s a másikot, hogy „takaroggybéaházba”.
– Gondolja, kisasszony, hogy eleget tud ön ahhoz, hogy titkárnőként mellettem dolgozhasson? – Hogy eleget tudok-e?! Az előző főnököm azért rúgott ki, mert túl sokat tudtam!
– Sosztán odafenn II. Rákóczi Ferenc várat épittetett. – De ott itt nincs is vár! – Há izé, megparancsolta, hogy épiccsék meg, de reja se bagóztak…
– Hallode, Albét, elhagyott a zasszon! Ejsze miféle szörnyüség szakad még rejám? – Há a, hogy visszajő.
– És ne feledje, hogy a férjének a gyógyszeres kezelés mellett abszolút nyugalomra is szüksége van! – Há eztet mondom neki reggeltől estig!
– Tennap a zasszon úgy felidegesitett, hogy mán második napja iszok! – Ládd-e, mijen sokba kerülnek nekünk a zasszonok?!
– Leginkább a fogorvostól és a sötétségtől félek! – A sötétségtől miért? – Mert nem tudhatom, hány fogorvos mászkál a sötétben.