Nagyobb a kereslet, mint a kínálat

Illusztráció

Nagyobb a kereslet, mint a kínálat az idei hagymára, hiszen a székelyek egyik alapélelmiszerének számít nemcsak jótékony hatása, de finom íze miatt is. A hagyma ára azonban nagyon változatos, termelési módjától függően a gazdák mind másképp látják, hogy mennyit ér a hagyma termelésébe befektetett munkájuk.

Akárcsak a szalonna, a hagyma sem hiányozhat a székelyek asztaláról, ezért is örvend olyan nagy népszerűségnek vidékünkön. Az utóbbi években egyre többen kezdtek hagymatermesztésbe környékünkön, némelyek kézzel, verejtékes munkával végzik a teljes termelési folyamatot, míg a nagyobb termelők az új technológiákat is segítségül hívják, s gépesítették a munkát.

Eredeti ősi hagyma

A madéfalvi Csompoly Közbirtokosság alelnöke, Tamás Dálió László eredeti ősi madéfalvi hagymát termeszt, amely elmondása szerint leginkább a dél-tiroli bozeni rózsa alpesi hagymafajtára hasonlít. A magát palántatermesztőnek tartó férfi 20 évvel ezelőtt egy idős nénitől kapta az első hagymamagokat, azóta is ezt a fajta hagymát termeszti.
– Aki tőlem vásárol hagymát, az eredeti madéfalvi hagymát tehet az asztalára – mondta büszkén Tamás Dálió László.
Rámutatott: ennek a fajta hagymának a termesztését nem lehet gépesíteni, sem vegyszerezni, ezért is olyan különleges, rengeteg kézi munkát igényel, időigényes, s így a jövője elég bizonytalan.
– Minden évben félretesszük a fajtajelleget hordozó, egészséges, szép nagy hagymákat, majd következő évben március derekán elültetjük. Ezeken lesz a hagymavirág, amit megszárítunk, s télen a magjait leszüreteljük, tovább szárítjuk, s azt szórjuk el következő év tavaszán hagymapalántának. Ennek nyolc hét az érési ideje, utána kiszedjük, s egymástól 20 cm-re ágyásokba ültetjük, ebből lesz őszre a lilahagyma. A hagymamag előállítása tehát két évet és sok munkát igényel – részletezte a palántatermesztő.
Mint mondta: minden évben 120 kg hagymapalántát termeszt, ennek nagy részét eladja, a többit visszaülteti, s ősszel majd lilahagymaként saját fogyasztásra a pincéjébe kerül, a többit pedig megvásárolják a falustársai. László hagymája nagyon keresett, visszajáró vásárlói vannak, akik már tavasszal jelezték, hogy igényt tartanak a termésre. A termelő egyébként minden évben 100, 120 kg hagymát ad el. Mint mondta, idén közepes a termés, mivel nem sokkal a palánták kiültetése után a jégeső megkárosította a leveleket.
A hagymához sok népi hiedelem is tartozik, egyik legelterjedtebb volt környékünkön a hagymakalendárium, ismertette László.
– Szilveszter éjszakáján kettőbe vágtak egy hagymát, kiszedték a szirmait, 12 szirmot tettek az asztalra, mindegyikbe sót szórtak, s elnevezték őket az év tizenkét hónapja szerint. Reggel megnézték, hogy a só melyik sziromban olvadt el jobban, s melyikben kevésbé. Amelyikben elolvadt, arra a hónapra azt mondták, csapadékos lesz, s amelyikben nem, arra azt, hogy szárazság lesz, s ezt feljegyezték a naptárukba – mondta a palántatermesztő.
Idén a hagyma is drágult, László 7 és 10 lej között adja majd kilóját. A községben egyébként László az egyedüli, aki nagyobb mennyiségű palánta termesztésével foglalkozik. A hagyma mellett idén 5000 tő paradicsompalántát adott el, saját fóliasátrában 300 tő paradicsomot termeszt, 50 tő paprikafélét, szabad földben pedig többek között uborkát és paszulyt is.

Illusztráció

Lehetne drágább a biotermék

Boér Albin, a csíkdánfalvi Bibó Farm tulajdonosa négy éve foglalkozik itthon biogazdálkodással. A 40 zöldségfajta mellett, amit két hektáron, illetve fóliaházakban termel, a hagymatermesztés is fontos szerepet kap. Mint mondta: ízben-formában nem nagy a különbség a hagymák között, ő háromfajta szárhagymát, gömb alakú és hosszúkás fehér- és lilahagymát termel, a kiszedés ideje szerint figyelve arra, hogy egész évben szállíthasson a vásárlóinak. Mindegyik fajtából van magról, palántáról és dughagymáról is ültetve, attól függően, hogy melyiknek mi az előnye, a szárhagymának például magról ültetve szebb lesz a termése, jobb lesz a szár minősége, a vöröshagyma pedig palántából jobb minőségű termést hoz.
– A hagymaültetést már márciusban elkezdjük, takarjuk is a földet, hogy siettessük a termést, s időben ott lehessünk a piacon – mutatott rá a biotermelő.
Hozzáfűzte: az idei termést az időjárási viszontagságok nagyban befolyásolták, nem tudott olyan szépen fejesedni a dughagyma, a palántáról ültetett vöröshagyma pedig nem növekedett az elvárások szerint a szárazság miatt.
Albin egyébként a sárgarépát és a hagymát vegyesen ülteti, hiszen elmondása szerint a hagyma legjobb védőnövénye a sárgarépa, a sárgarépalégy nem szereti a hagymát, s ez fordítva is igaz, a hagymalégy nem szereti a sárgarépát. Idén azonban nem volt tartós tavaszi esőzés, a sárgarépa későn kelt, s így a hagymalégy szabadon garázdálkodhatott a júliusi szárazságban. Ennek ellenére hetente kétszer sikerült a megrendeléseknek eleget tenni és több száz kiló hagymát szállítani a sok más zöldség mellett a vásárlóknak, tudtuk meg a biogazdálkodódtól.
A termelő közösségi oldalán kínálja terményeit, illetve ott egyeztet megrendelőivel a szállítást illetően. Elmondása szerint a helyiek, de gyakran a környékbeliek is meglátogatják a farmot és helyben vásárolnak.
– A mi zöldségeink a bolti árakhoz képest nem sokkal drágábbak. Míg külföldön a biozöldség ára minimum duplája az áruházakban kapható zöldségek árának, az itthoni bioárak nem reálisak, de ha magas árakkal dolgozunk, az emberek inkább megveszik a vegyszerezett bolti terméket – jegyezte meg a biotermelő, aki idén a fehérhagymát 5 lejért, a pirosat pedig 6 lejért árulta.
Mint megtudtuk, Albin és felesége egy idén megnyert 25 ezer euró értékű Start-Up Plus pályázat révén bővíti kínálatát, jövőtől nemcsak friss zöldséget, de annak feldolgozott, fagyasztott formáját is megvásárolhatják a megrendelők. Kérdésünkre, hogy milyen céllal pályáztak, Albin elmondta: fontos volt számukra, hogy ne legyen veszteségük, a frissen kiszedett zöldségeket, amit nem tudnak értékesíteni, ne kelljen eldobni, illetve a családnak télen is legyen bevétele.

A géppel ültetett hagyma a legolcsóbb

A Vacsárcsiban termesztett fehérhagyma iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Szőcs Attila két éve külföldről telepedett haza, és a fiatal gazdáknak szóló pályázat megnyerésében reménykedve saját mezőgazdasági vállalkozást indított, hagyma- és pityókatermesztésbe kezdett.
– A pályázatra összeállított iratcsomónkat sajnos nem fogadta el a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség, de a legszomorúbb az, hogy következő évben már nem is írtak ki hasonló pályázati lehetőséget – mutatott rá a zöldségtermesztő.
Mint mondta: tavaly 60 ár területen 6 tonna hagymát termesztett, idén 90 áron ültetett hagymát, az idei termés azonban az elvárásaihoz képest 20 százalékkal kisebb, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Szőcs Attila gépesített hagymatermesztést folytat, tavasszal 400 kg dughagymát ültetett el ültetőgéppel, az idei termést a tavalyihoz hasonlóan az interneten fogja meghirdetni. Kifejtette: a helyi és környékbeli vásárlókon kívül tavaly kovásznai kereskedők is felfigyeltek a hagymájára, akik több száz kilót felvásárolva Bukarestben értékesítették a zöldséget. A termelő idén a tavalyi ár duplájáért 1 lej 50 bani helyett 3 lejért kínálja majd a hagyma kilóját.

Barabás Emőke

: an accessible web community