Módosultak az Adótörvénykönyv alkalmazási normái

HN-információ
Még az elmúlt hónap vége felé a közpénzügyi minisztérium honlapján nyilvánosságra hozták és közvitára bocsátották az Adótörvénykönyv alkalmazása módszertani normáit jóváhagyó 2016/1-es kormányhatározatot módosító és kiegészítő kormányhatározatnak a tervezetét. Több mint két hét telt el, de érdemben nem történt semmi, holott a helyi adók és illetékek tekintetében március végén lejárnak bizonyos határidők (többek között a magánszemélyek tulajdonában lévő vegyes vagy gazdasági használatú lakóépületekre vonatkozó nyilatkozat). Amúgy egy igen terjedelmes jogszabálytervezettel szembesülhettünk a szaktárca honlapján. Péntek este rendkívüli kormányülésre került sor annak okán, hogy azonnal be lehessen tölteni egy sürgősségi kormányrendelet elfogadása révén azt a zűrt, amelyet a Büntető-eljárási Törvénykönyv alkalmazása tekintetében jelentett az Alkotmánybíróság 2016/51-es döntése. A jelek szerint egy másik űrt is be kellett tölteni: meglepő módon elfogadták a 2016/1-es kormányhatározatot módosító és kiegészítő kormányhatározatot is. Az ugyan még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de tudni lehet, hogy tisztázó, pontosító jellegű kiegészítéseket tartalmaz a helyi adókkal és illetékekkel kapcsolatosan is (s azon belül a már említett, a magánszemélyek által esetenként benyújtandó nyilatkozatokkal is). A lényeg az, hogy amennyiben az a lakás vagy lakóház ugyan „vegyes használatú”, annak a rezsiköltségeit (víz, villany, távfűtés, földgáz, kanalizálás) nem a vállalkozás (legyen az magán- vagy jogi személy) „állja”, akkor a lakás célzatú épület esetében alkalmazott adó fizetendő a tulajdonos magánszemély által. Továbbá pontosító és tisztázó jellegű előírások kerültek be a jogszabályba az épületadóval, a területadóval és a szállítóeszközök adójával kapcsolatosan is (ez utóbbi esetében például az elidegenítési aktus rendszerére vonatkozóan). Úgyszintén módosult és kiegészült jó néhány az áfával, a jövedéki adóval, valamint a jövedelmi adóval kapcsolatos előírás is, egyidejűleg a „példatár” gazdagításával. Nyomatékolnánk: pillanatnyilag ez a jogszabály még nem hatályos, mert nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Annak egyes, közérdeklődésre is számot tartó előírásainak az ismertetésére a későbbiek során majd visszatérünk.
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!