Módosult a jogszabály

A kormány július 28-i ülésén egyidejűleg az idei állami költségvetés kiigazításának jóváhagyásával elfogadtak egy másik, bizonyos fiskális-költségvetési intézkedések szabályozásával kapcsolatos kormányrendeletet is. Az bizonyos értelemben kapcsolódik a költségvetés-kiigazítás egyes vetületeihez, s úgy általában az állami költségvetés kiadási előirányzataihoz. A július 30-án megjelent 2015/19-es kormányrendeletről van szó.

[dropcap]M[/dropcap]int ismeretes, több mint két évvel ezelőtt fogadta el a kormány a 2013/28-as sürgősségi kormányrendeletet, amellyel jóváhagyta az Országos Helyi Fejlesztési Programot (PNDL). Ennek a jogszabálynak a révén merőben más medret kívántak szabni a helyi fejlesztési projektek jogszabályozásának, olyan értelemben, hogy azt „egy kalap alá” hozták az addig hatályos szétszabdalt, szektoriális finanszírozással. Az akkor megjelent kormányrendelet tételesen rendelkezett arról is, hogy a megelőző kormányok által meghozott jogszabályok és azok égisze alatt megkezdett beruházások, illetve finanszírozások belekerülnek ebbe az új, a maga nemében átfogó programba. Igen ígéretesnek bizonyult a kormányzati szándék, de menet közben nem mindig érvényesültek annak erényei, nem vált be minden esetben az új programhoz fűzött remény. Erre rádöbbenhetett maga a kormány is, mert utólag a sürgősségi kormányrendelet egyes előírásait módosították és kiegészítették, a jelenleg hatályost pedig a 2015/89-es törvény szentesítette.

Átfogalmazva
A július 30-án megjelent és augusztus 2-án hatályba lépett kormányrendelet sok vonatkozásban úgymond átírta az eddig hatályos jogszabályozást. Már a program megnevezése is módosult, az sokéves program lett, s mint ilyen, azt a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium koordinálja. Átfogalmazódott a program általános célkitűzéseire vonatkozó szövegrész is. Az új megfogalmazás szerint a programnak az az általános célja, hogy biztosítja a területi-közigazgatási egységek számára a megfelelő műszaki-városrendezési összes ellátmányt, az iskolai, az egészségügyi, a környezetvédelmi, a társadalmi-kulturális, a turisztikai, a közigazgatási infrastruktúrát, hozzáférhetőséget a kommunikációs lehetőségekhez, összhangban az ország területi rendezésére vonatkozó tervvel, amelyet a 2001/351-es törvénnyel hagytak jóvá. Tehát gyakorlatilag ez a program felöleli mindazt, aminek valamilyen szerepe is lehet egy területi-közigazgatási egység gazdasági-társadalmi életében, annak lakói életminőségében. És mindez egyben beruházásokat is jelent, jelenthet. Igen, mert lényegében a fejlesztési program a különböző infrastukturális és más létesítmények építését, rehabilitálását, korszerűsítését feltételezi. Így nem véletlenül van utalás a most megjelent kormányrendeletben arra, hogy mit is jelent az új beruházási létesítmény fogalma, illetve a folyamatban lévő beruházási létesítmények fogalma.
A program finanszírozására vonatkozó szakasz megszövegezése is módosult. Ezek szerint a finanszírozás biztosítása az állami költségvetésből történik átutalás révén a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium költségvetéséből az erre a célra jóváhagyott összegek „erejéig”, továbbá a helyi költségvetésekből és más törvényesen létrehozott forrásokból. Az állami költségvetésből kiutalt pénzösszegek kiegészítő finanszírozási források – olvasható a most hatályba lépett kormányrendeletben.

Mi várható?
A jövőre nézve egy új időrendi ütemtervet is felrajzol a kormányrendelet. Ennek értelmében ezentúl az állami költségvetés jóváhagyásától számított 30 napon belül a programban részt vevőknek közölniük kell a régiófejlesztési és közigazgatási minisztériummal azon pénzalap-szükségleteket, amelyek révén finalizálhatók a már folyamatban lévő beruházási létesítmények, valamint finanszírozás biztosítható a folyó évi programba belefoglalt létesítményekre, illetve a következő évekre vonatkozóan. Ezeket a javaslatokat a szaktárca összesíti és a kormány által jóváhagyott kritériumok alapján és a saját szakelemzése, valamint a rendelkezésre álló pénzalapok függvényében elkészíti azon létesítmények névjegyzékét, amelyeket finanszírozásra javasolnak. Ezt a listát a régiófejlesztési és közigazgatási miniszter rendeletével hagyják jóvá. Tehát egy folyamatról van szó, amely során a minisztérium szintjén dől majd el, hogy melyek is azok a létesítmények, amelyek a program keretében felkerülhetnek a finanszírozási listára. Az több mint valószínű, hogy ezen a listán jóval kevesebb létesítmény fog szerepelni, mint ahányra vonatkozóan a helyhatóságoktól javaslat fogalmazódott meg. Nos, ha ez így igaz, márpedig így igaz, akkor a lista szempontjából igen nagy, sőt döntő jelentősége lehet azoknak a kritériumoknak, amelyeket majd kormányhatározat révén hagynak jóvá. Hogy ez a kormányhatározat mikor is fog megszületni, arról is rendelkezik a jogszabály, nevezetesen szeptember 2-ig. Van azonban egy némileg zavaró tényező is, amely esetleg veszélyeztetheti a döntés tárgyilagosságát. A szaktárca „saját szakmai elemzéséről” van szó. Sajnos a hazai gyakorlatban már meghonosodott, hogy az ilyenszerű döntést előkészítő elemzések „sajátos” módon készülnek el, s bizony sokszor hiányzik a tárgyilagosság és a szakelemzés szakszerűsége. És még van egy dolog: nem lehet tudni, hogy mi lesz a további sorsa ennek a kormányrendeletnek, illetve a helyi fejlesztési országos programnak, mert a hazai gyakorlatban megszokottá vált, hogy a mindenkori kormányok színre lépésükkor „szakítanak a múlttal”. Mindezt azért említenénk meg, mert 2016 a helyi és a parlamenti választások esztendeje lesz…
Lévén, hogy a mostani kormányrendelet, amint már arra utaltunk, jó néhány kiegészítést és módosítást tartalmaz, óhatatlanul szükségessé vált az alkalmazási normák módosítása is. Erre vonatkozóan is határidőt szabott meg a kormányrendelet: az Országos Helyi Fejlesztési Program módszertani normáit jóváhagyó 2013/1851-es régiófejlesztési és közigazgatási miniszteri rendeletet augusztus 12-ig kell módosítani ugyancsak miniszteri rendelettel.

Hecser Zoltán