Mivel töltjük az időnket?

Demeter Adél-Hajnalka
Becsült olvasási idő: 4 perc

Egy választott kulturális intézmény működésének elemzését írtam meg néhány napja: számadatok, tervek, célok, melyeket kitűzhet maga elé mondjuk egy székelyföldi színtársulat. A kollégákkal összevetettük az eredményeket, s kiderült, hogy meddig nyújtózhat egy kulturális központ, ahol magyar anyanyelvű egyetemisták tízezrei mozognak, s hát egy vidéki kisváros, mondjuk Udvarhely vagy Csíkszereda, ahol kevés az ember, de még kevesebb a kultúrafogyasztó. Érthető, az élet más lett, mint az 50-es években, amikor kézzel hordta a téglát és a maltert több tucat udvarhelyszéki lakó, hogy megépüljön a mai Művelődési Ház. 
Feltevődik a kérdés, hogy hol üldögélünk, mit csinálunk, ha a járvány óta a színházba már végképp nem járunk, a mozikra egyre kisebb az igény – már ha van ilyenünk –, de azok a jól megszokott törzshelyek, kávézók és kocsmák is kiürültek. Szintén a közelmúltban olvastam az egyik erdélyi hírportálon a „csendes kilépés” jelenségről, ami azt jelenti, hogy a ma embere már csak annyira veszi komolyan a munkát, hogy még lázadni sem hajlandó, inkább a minimumra állítja magát, és annyira keveset dolgozik, amennyit nem szégyell. 
Talán a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a járvány és az élet stabilizálódása óta nem ugyanolyan az igényünk a közösségre. Vicces, hiszen majd megőrültem a karantén ideje alatt, de végül megszoktam az otthonlétet. Szívesebben vagyok a párommal, a családommal, a szűk baráti körrel, és nem vágyom laza közösségekre, melyekben locsi-fecsi módon pletykálhatunk. Bosszant, ha tíz-tizenöt percet feleslegesen kell eltöltenem, úgy érzem, a személyes időmből veszítem el azt. Persze, érdekes, hogy a fesztiválok, bizonyos rendezvények továbbra is töretlenül léteznek, tehát nem a teljes igény szűnt meg, vagy nem a társadalom fordult ki önmagából, inkább a hosszú otthonülés, a bezártság, a családok, párok állandó együttléte új dolgokra hívta fel a figyelmet. 
Az én tapasztalatom szerint az utóbbi két évben többen térnek haza külföldről, költöznek falura, korábban házasodnak és vállalnak gyereket. De többen sportolnak, főznek otthon, gondoznak kiskertet. Egy rövid szünettel talán megoldásokat találtunk olyasmire, amiről rég nem volt időnk gondolkodni. 

Hirdetés

Kövessen a Facebookon!