A román nyelv használata és tanulása volt az elmúlt hétvégén a Transindex Kerekasztal témája. Az online beszélgetés során a két meghívott társadalomkutató, Toró Tibor és Kiss Tamás egy frissen végzett kutatás eredményei alapján rávilágított arra, hogy a nyelvtanulás komplex – több összetevőből álló – probléma. A kutatásból kiderült az is, hogy az oktatásban és a közszférában aránytalan a román nyelv használata. A nemrégiben elvégzett kutatás rávilágít arra, hogy a román nyelv használata sokakból szorongást vált ki. Az erdélyi magyarok egynegyede kényelmetlenül érzi magát, ha románul kell beszélnie, mert nem tudja pontosan kifejezni gondolatait, hibásan használja a nyelvtant, vagy pusztán csak attól fél, hogy akcentusáról felismerik és megbélyegezik. Toró Tibor politológus és Kiss Tamás szociológus szerint az erdélyi magyarok legnagyobb része szeretne jól tudni románul, nem igaz, hogy nem akarnak megtanulni a fiatalok. Más kérdés viszont, hogy mi lehet a probléma forrása? Összetett probléma A felvetődő kérdésre a válasz komplex, ugyanis az általuk végzett kutatások sokféle helyzetre kitértek, és szerintük az egyik legfontosabb kérdés a nyelvi attitűdjeinkre vonatkozik: hogyan viszonyulunk a román nyelvhez, a román kultúrához, milyen családi mintát hozunk magunkkal, idősebb családtagjaink, nagyszüleink, szüleink milyen magatartást adtak tovább. Úgy tűnik, hogy a pszicholingvisztikai szempontok fontos szereppel bírnak ebben a kérdésben. – A román nyelv elsajátítása során már adott egyfajta nyomás, legyen szó belső, vagy éppen külső kényszerítő körülményről – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, hozzátéve: – A külső nyomást legtöbbször a család vagy a közvetlen környezet idézi elő, míg a belső kényszer abból fakad, hogy a kisebbségben élők elfogadják a román nyelv elsőbbségét az országban. Mint mondták, az elvárások gátakat építhetnek a fiatalokban, a 12. osztály végére kötelező úgy vizsgázni, mint a román anyanyelvűek. A kutatást nyolc nagy erdélyi városban végezték. A középiskolások körében elvégzett felmérés alapján a gyerekek természetszerűen elfogadják a román nyelv abszolút elsőbbségét az országban. Továbbá a megbélyegzés elkerülése érdekében fontos a román nyelv tökéletes elsajátítása, ezért sok esetben nem is mernek megszólalni, nehogy felismerjék, hogy magyar anyanyelvűek. Párhuzamos tanulási rendszer Az oktatási rendszer szétvált már elemi iskolák szintjén is, manapság a diákok vagy csak magyar, vagy csak román nyelvű oktatásban részesülnek. A magyar nyelvű iskolákban a diákok csupán a román nyelvtant és irodalmat tanulják románul. Ez a tényező is problémaként jelenik meg, hiszen a homogén osztályok mélyítik a törést, ami a román nyelv elsajátítását illeti, hisz az oktatás csak magyarul zajlik. Azonban ezzel egy időben a hivatalban az ügyintézéshez, az okmányok kitöltéséhez elengedhetetlen a román nyelv ismerete, illetve használata. – Persze el lehet intézni a dolgainkat a hivatalban is, legfeljebb megkérjük a hivatali dolgozót, hogy töltse ki helyettünk a szükséges dokumentumokat, ez azonban az országban a magyar etnikumú emberek marginalizálódásához vezet – mutatott rá Toró Tibor. Magyar részről a román nyelv hegemóniájával szemben politikai téren nyelvi pluralizmust szeretnének elérni, persze román részről ennek a fordítottja áll fenn. Ez a fajta magatartás – vagyis román részről egyfajta ragaszkodás a román nyelv elsőbbségének megőrzése érdekében – érthető. Toró Tibor szerint sok esetben nyelvi ideológiák érvényesülnek a nyelvtanulásban, amelyek frusztrációt váltanak ki az emberekből. Mint mondta, a magyarok gondolkodását figyelve erős a kényszer, miszerint „Meg kell tanulni románul”, ez az attitűd általános elfogadottsággal bír körükben. A korlátozott nyelvtudás beszűkíti a lehetőségeket, akár az is előfordulhat, hogy a munkahelyválasztásnál vállalják a kisebb jövedelmet is, mert kevésbé beszélik a román nyelvet. – Fontos a nyelvi ideológiák lebontása. Nem dől össze a világ, ha nem beszélünk tökéletesen románul – jegyezte meg Toró Tibor. A szakember szerint megoldást jelenthetne a párhuzamok, aránytalanságok csökkentése, akár teljes felszámolása. Önértékelés és sztereotípiák A felmérés során mindkét oldalt megkérdezték, és kiderült, mind a magyar, mint a román részről a többséget zavarja a másik fél anyanyelvének helytelen használata, elsősorban a beszélt nyelvet illetően. Ilyen téren mindkét fél irányába némi intoleráns magatartás tapasztalható. A feleket megkérdezték, látják-e szükségét annak, hogy a románok megtanuljanak magyarul, ha az adott területen kisebbségben élnek. Ezt a tényezőt egyik fél sem érezte szükségesnek, ami újabb bizonyítéka a román nyelvnek a köztudatban érvényes felsőbbrendűségének. – A magyar kisebbség önértékelése annak kapcsán, hogy mennyire vannak birtokában a román nyelvnek, helytől és környezettől függ – mondta Kiss Tamás. – A szórványban élő magyarság, Kolozs és Maros megyében inkább ki van téve a mindennapi nyelvhasználatnak, bár előfordul, hogy elégedetlenebbek a nyelvtudásukat illetően, ezzel szemben mégis úgy gondolják, hogy jobban tudnak románul, mint a székelyföldiek. Mint elhangzott, a székelyföldiek lebecsülik önmagukat, és helyzettől, valamint nyelvi környezettől függően sorolják be magukat aszerint, hogy mennyire beszélnek románul. – A másik probléma, hogy Székelyföldön vannak olyan települések, ahol nagyítóval kell keresni a román nyelvhasználat lehetőségét – világított rá egy fontos tényre Kiss Tamás. Kutatási eredmények A kutatás eredményeinek tekintetében a két szakember véleménye megegyezett. Nyelvtanulás szempontjából jobb lenne vegyes iskolákba járatni a diákokat a homogén, csak magyar és csak román tannyelvű iskolákkal szemben. Az erdélyi emberek legjobb esetben háromnyelvűek lehetnek. Ezt az Európában is egyedülállónak számító helyzetet azonban nem ismerjük fel, mert ahelyett, hogy előnyként kezelnénk a nyelvi sokszínűséget, természetes ténynek vesszük – hangsúlyozták a szakemberek. A kutatást a környező balti országokban is elvégezték, és az eredmények alapján arra jutottak, hogy a nyelvtanulást illetően, és a kisebbségi bánásmódot figyelembe véve a vizsgált hét országból a helyzet talán még mindig Romániában a legkedvezőbb.

Vlaicu Lajos