Miből is „élnek” a szervizek?

Előbb-utóbb bármelyik járgány javításra szorul...

Mérlegadatokon alapuló számítások szerint a Romániában tevékenykedő 10 503 autószerviz 2014-ben együttesen 4,2 milliárd lej értékű üzleti forgalmat valósított meg. Hogy ebből miként, azaz mennyire eredményesen tudnak megélni az ebben a szektorban tevékenykedő cégek, arra nehéz lenne választ adni, mert a helyzet sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt sokan gondolnák. Egy dolgot azonban mindenképp érdemes megemlíteni. 2008-ban a nyilvántartásban még csak 8688 ilyen arcélű cég szerepelt, de azok együttesen 5,8 milliárd lejes üzleti forgalmat értek el.

Előbb-utóbb bármelyik járgány javításra szorul...
Előbb-utóbb bármelyik járgány javításra szorul…

[dropcap]E[/dropcap]mlítettük, hogy a helyzet bonyolultabb, mint ahogy azt a kívülálló gondolná. Már a tegnapi lapszámunkban is utaltunk arra, hogy a hatályos jogszabályok értelmében egy cégnek a kereskedelmi törzskönyvben való bejegyzésekor fel kell tüntetni a fő tevékenységi körét. (Azaz a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében szereplő adott kódszámot.) Nos, amikor a bevezetőben már említett 10 503 cégről beszélünk, azok mindegyike esetében a fő tevékenységi terület a gépjárművek karbantartása és javítása. Igen ám, de a gyakorlatban kialakulhatnak félreérthető, úgymond zavaros helyzetek is: a fő tevékenységi körön túl, ami ez esetben a gépkocsi-karbantartás és -javítás, a cégeknek másabb foglalatosságai is vannak, igaz olyanok, amelyek összefüggésben lehetnek az alaptevékenységgel. Például: gépkocsi-forgalmazás, alkatrész-értékesítés, autókárpit, különböző kellékek, autókozmetikumok árusítása, használtautó-kereskedés stb. Ez még inkább így van a márkakereskedések esetében, mert azok között is vannak olyanok, amelyek időközben módosítottak a fő tevékenységi kör megjelölésének tekintetében.

Mennyi is az annyi?
Nos, ilyen körülmények között csak a cégenkénti alapos szemrevételezés nyomán derülhet ki, hogy az üzleti forgalomnak hány százalékát képezi a tulajdonképpeni járműjavítási és -karbantartási tevékenységből származó bevétel. És hogy ez mennyire így van, illetve indokolt, azt a szektorbeli cégek üzleti forgalma alapján felállított rangsor első helyét elfoglaló cég példája is bizonyítja. Az 1999-ben létrehozott, aradi székhelyű Auto Schunn Kft.-ről van szó, amely tavalyi üzleti forgalma meghaladta a 75 millió lejt. Nos, ennek a cégnek szerződése van a Mercedes márkaképviselettel, s annak keretében after-sales (eladás utáni szolgáltatások) tevékenységet is kifejt. Továbbá eredeti alkatrészek viszonteladójaként is ténykedik. A cég illetékesei is elismerik, hogy ezt a viszonylag jelentős üzleti forgalmat (amely egyébként a megelőző esztendőhöz képest közel 17 millió lejjel csökkent) túlzás lenne kizárólag a karbantartási és javítási tevékenység számlájára írni. Amúgy a ranglista első tíz helyét elfoglaló cég közül szakelemzői becslések szerint csak egyetlen olyan van, amely tevékenységében, pontosabban üzleti forgalmában döntő hányadot képvisel a karbantartás és a javítás.
Van még egy szerfelett érdekes és fura jelenség a 2014-es esztendőre vonatkozóan: a benyújtott éves pénzügyi helyzetjelentésekből az derült ki, hogy a több mint 10 500 cégből csak 8100-nak volt tényleges üzleti forgalma. Hogy azok miből, illetve miként éltek meg, nem lehet tudni, az is lehet például, hogy szüneteltették a tevékenységüket. Ezek szerint ebben a szektorban sem fenékig tejfel az élet. Erre lehet következtetni abból is, hogy 2008-tól mostanig évről évre csökken a szektorban tevékenykedő cégek együttes üzleti forgalma. Ezzel párhuzamosan, de furamód növekedett a cégek száma. 2008-ban még csak 8688 olyan cég szerepelt az törzskönyvi nyilvántartásban, amely fő tevékenységi köre a gépjárműjavítás és -karbantartás volt. 2012-ben számuk meghaladta a
10 400-at, a tavaly pedig a 10 500-at. Tehát az érdeklődés nem csökkent, sőt – és ezt mondjuk annak okán is, mert a hivatalos statisztikák szerint a kezdő vállalkozások (SRL-D) is élénk érdeklődést mutatnak ezen tevékenységi kör iránt.
Visszatérve arra a zérós üzleti forgalomra. Esetenként annak hátterében az is állhat, hogy egyes kisebb vállalkozások „zsebre dolgoznak”, azaz számlázás nélkül, s ebben gyakran partnerek az ügyfelek is, mert így olcsóbban megúszhatják. Ami pedig azt a bizonyos „tejfölt” illeti: a hivatalos statisztikákból az is kiderül, hogy a gépjármű-javítási és -karbantartási szektor egyike azoknak, amelyre viszonylag gyakorta rájár a fizetésképtelenség, valamint a csődeljárás rúdja. Erre vonatkozóan vannak példák megyénkben is: nem is egy márkakereskedés, illetve azok ingatlanjai kerültek kalapács alá, autószervizek szűntek meg, járműkereskedésben érdekelt cégek kényszerültek rá az állami költségvetéssel szembeni fizetési kötelezettségeik átütemezésének kérelmezésére stb.

Hecser Zoltán

: an accessible web community