Méltó módon jelenítik meg a múltat

Ma is tanítanak az egykori iskolában, csak egy kicsit másképp FOTÓ: LÁSZLÓ F. CSABA

Hely- és egyháztörténeti múzeumot alakítottak ki a közelmúltban Lövétén az egykori Római Katolikus Népiskola felújított épületében. A multifunkcionális létesítményben többek között modern multimédiás eszközökön, tárgyi emlékeken, festményeken és fotókon jelenik meg a község múltja. A népiskola emeletén konferenciateremet és vendégszobákat is kialakítottak.

1886-ban Lönhárt Ferenc erdélyi római katolikus püspök lövétei bérmálása során fogalmazódott meg egy új, több tantermes iskolaépület megépítésének ötlete. Az építkezési munkálatokat 1888-ban kezdték el és még az évben, novemberben fel is szentelték. A több mint 130 éve épült Népiskola a rendszerváltás után újra egyházi tulajdonba került, de többéves használaton kívüli állapot után felújításra szorult. Így a helyi Zöld Erdély Egyesület sikeres pályázata által 2015–2019 között a helyi önkormányzat, közbirtokosság, illetve a megyei tanács és a magyar kormány támogatásával elkezdődhetett a restaurálása. A multifunkcionális épületben a közelmúltban hely- és egyháztörténeti múzeumot, illetve rendezvény- és konferencia termet is kialakítottak. A múzeumban megtekinthető Lönhárt Ferenc püspök portréja, amelyet Lukács Sándor székelyudvarhelyi festőművész készített. Ezt az alkotást Jakab Lajos egykori lövétei plébános festtette hálából azért, hogy a püspök anyagilag is támogatta az iskola megépítését. Ugyancsak a múzeumban modern multimédiás eszközök segítségével ismerhetik meg a látogatók a Homoród menti község múltját. A kiállítás részét képezi a Lövéte korábbi templomának alaprajzát szemléltető táblakép is. Egy másik pannón olyan 15. és 16. századi egyházi szertartásokhoz szükséges kelyhek és paténák (liturgikus edények) fotói láthatók, amelyek eredeti példányait jelenleg a gyulafehérvári Batthyaneum gyűjteményében őrzik – tudtuk meg Mihály János történésztől, aki készségesen kalauzolt végig a kiállításon.

– Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Lövétéről ilyen értékes szent edények kerültek be a Batthyaneum gyűjteményébe. 1912-ben rendelte el Majlath Gusztáv Károly püspök, hogy a történelmi, régészeti vagy művészettörténeti szempontból értékes ereklyéket gyűjtsék be az egyháztörténeti múzeumba vagyis a Batthyaneumba. Akkor még nem sejtette senki, hogy a nagy háború után a múzeum pár év múlva nem a püspökség, hanem a román állam tulajdona lesz – mondta Mihály János, aki Lövéte történetének néhány írásos dokumentumát is bemutatta.

Ezek közé tartozik Apafi Mihály erdélyi fejedelem néhány parancslevele is, amelyek az 1970-es években kerültek elő a templom orgonájának felújítása során.

– Apafi Mihály fejedelem levelei között ott található az a levél is, amely lófő rendbe emeli lövétei Demeter Mihályt, és gyermekeit. Ez egy nagyon ritka darab. A kiváltságlevél egy helyi lakos kasztenjének fiókjából került elő, és az utódok adományozták a helytörténeti múzeumnak – részletezte a történész.

A múzeumban egykori miseruhák, régi sekrestyebútor, 18. századi szentségtartó, ezüstözött és aranyozott szentkenetes dobozok is megtekinthetők, ugyanakkor egy 19. századi papi szobát is bemutatnak a látogatóknak.

– Ennek bútorzata a régi plébániáról került ide. Itt látható egy eredeti anyakönyv és a régi egyházközség könyvtára, a könyvtárszekrényben. A falon látható képek is korabeliek, úgy válogattuk össze, hogy találjanak ebbe az enteriőrbe. Ezért állítottuk ki a lövétei származású Demeter András arcképét is, aki udvarhelyi esperes és plébános volt 1876 és 1883 között – mondta Mihály János.

A multifunkcionális létesítményben két rendezvényterem található, ahol állandó fotókiállítás is megtekinthető. A kiállított képek lövétei családi hagyatékokból származnak. Balázs Ödön fotóművész, a Hargita Megyei Forrásközpont munkatársa jóvoltából feldolgozott és kinagyított képeken népviseletbe öltözött lövétei családok láthatók.

A múzeumban a jelenlegi római katolikus templom makettjét is kiállították, amely oktatási eszközként fog szolgálni, mutatott rá a történész.

– Olyan tárgyakat használtunk fel a múzeum berendezéséhez, amelyek már használaton kívül voltak, de mégis értéket képviselnek, s amelyek az egyházközség múltját, ha hiányosan is, de hitelesen mutatják be az idelátogatóknak. Ezzel a kiállítással az őseink emléke előtt is tisztelgünk – hangsúlyozta Mihály János történész, aki a Népiskola emeletén kialakított 120 fő befogadására alkalmas korszerű konferenciatermet és a mellette lévő vendégszobákat is bemutatta.

Biró István