Megvalósult terveink

Ahogy beköszönt a nyár, az ember elkezdi tervezni a nyaralását. Számolgatja a napokat a szabadságáig, megszervezi az utat, lebeszéli mindenkivel, hogy nyár közepén ő bizony a napon fogja süttetni magát, úgyhogy ne keressék.
Akinek nincs lehetősége, hogy kijusson egy tengerparti nyaralóhoz vagy kivegyen egy hosszabb vakációt, az hétvégékben gondolkodik. Idén júniusban, ahogy lediplomáztam, én is eldöntöttem, hogy ez a nyár produktív lesz. Szabadidőmben, amikor csak tudok, kimozdulok a házból, ha csak egy hétvégére is, de szervezek magamnak rövid kiruccanásokat, nyaralásokat. Listám volt, dátumokkal bekarikázva: fesztiválokra és motorostalálkozókra megyek, kinézünk majd Pestre, elmegyünk sátrazni, jó időben strandolunk.
Lelövöm a poént, ha azt mondom, hogy nem sikerült ezt így összehozni? Végül, bizonyos tényezők miatt nem úgy jött össze, ahogy szerettem volna. Van ez így, nem? Az augusztusi melegben pörgetem a közösségi oldalakat, minden ismerősöm valahol a világ másik részén van. Lehetnék én is ‒ gondoltam.
Egyik nap viszont, amikor a kertben kávéztam és hallgattam, ahogy a szomszédom az udvarán gitározik ‒ meg kell jegyeznem, nagyon jól játszott ‒, rájöttem, hogy azért ez a nyár nem volt annyira rossz. Végre volt magamra időm. Végre lehettem egyedül. És egyedül lenni nem rossz dolog. Olykor kell ilyen csendesebb időszak is, amikor nem pörög az ember állandóan, nem tervezi folyamatosan a következő hétvégét, otthon van, vagy esetleg kint a természetben. Az idei nyaralásom kimerült egy hétvégében az erdei házunknál: nem volt tenger, igazából a víz is alig folyt a csapból, a tábortűznek valót elverte az eső, de legalább vittünk bécsiszeletet.
Ott, annál a háznál, ahová gyerekkorom óta járok, rádöbbentem, hogy nekem idénre nem is kellett több. Hogy valójában a tengerparti nyaralás célja is ugyanaz, mint amit ott értem el, az erdei házunknál: kiszakadni a napi hajtásból és elengedni azokat a dolgokat, amikkel általában foglalkozni szoktunk. Szóval a terveim bár nem valósultak meg, úgy, ahogy elképzeltem, nem fogom azt mondani, hogy nem csináltam semmit egész nyáron. Az idei nyár is szép volt: felfedeztem a csend és egyedüllét szépségét.

Fórika Dóra

: an accessible web community