Megtakarítás

Elszabadult az infláció, ami az üzemanyagárak, az élelem és szolgáltatások terén egyaránt tapasztalható. Úgy tartják, a közgazdaságtan nem is annyira reáltudomány, sokkal inkább humán. Ezalatt azt kell érteni, hogy a tőzsde, a piac olykor hit kérdése. Valamit erőteljesen elültetünk a köztudatban, természetesen ehhez anyagilag az elithez kell tartozni, vagy éppen elnöknek kell lenni. Talán kicsit ez történik napjainkban az orosz–ukrán konfliktus által. A háború következményeként, melyben emberi életek vesznek oda, a gazdasági piac is erősen érintett – idő kérdése csupán, hogy Európa más népeinek szegénységben élő társadalmi rétegei mikor halnak éhen. Higgyék el, nem vagyok túlzott pesszimista.
Vegyük alapul a mi kis országunkat. Most elsősorban a minimálbérért dolgozó rétegből indulok ki. A fizetés tekintetében előbb fektessük le a szabályt: a bruttó a levonások előtti, teljes értéket szimbolizálja, a nettó pedig a levonások utáni tiszta értéket jelenti. Tehát az egyszerű képlet alapján nálunk a következő az ábra: Romániában a bruttó, azaz levonások előtti minimálbér 2550 lej, ami a levonások után szépen csökken, összesen 1524 lejt költhetünk el egy hónapban.
Akkor kezdődjék a Monopoly. Havonta visszatérő számlák, elektromos áram, telefonszámla, internet, tévé, közművek stb. Ezek közül akad ugyan, amit időszakosan kell befizetni, de háztartásunk számláit és a jelenlegi árfolyamokat elnézve, nagyjából 600 lejbe kerülnek ezek havonta. Ráadásul itt még nem beszéltünk gázról vagy arról, hogy fával történő fűtés esetén mennyire is emelkednek ezek a kiadások. Enni is kell valamennyit, persze itt van, aki félig önellátó, veteményessel rendelkezik, vagy legalább baromfit tart, de még akkor is el kell mennie időnként az üzletbe. Számításaim alapján havi 600 lejt költök el, igazából nem is emlékszem pontosan, mire. No, és akkor ez élelem esetében talán még nem is elég, mert néha abból is van nagybevásárlás. Időszakos kiadások, váratlanul elromlik valami, időnként ruházkodni is kell, mert itt is minden a fogyasztásról szól, a minőség rovására.
Vonjunk mérleget: a megmaradt 200-300 lejt költsük magunkra, bűntudat nélkül. A többit meg tegyük félre spórlás céljából.

Vlaicu Lajos

: an accessible web community