Megőrizni és továbbadni a múltból kapott örökséget

Közismert dallamokat is játszik a parajdi rezesbanda Fotó: Hadnagy Éva

Jelentős, több mint 130 éves múltra tekint vissza Parajd község fúvószenekara, amely meghatározó szerepet tölt be a község életében. Mára már szinte nincs is olyan család a településen, amelynek visszamenőleg valamely tagja ne került volna kapcsolatba a zenekarral, közvetett vagy közvetlen módon. Szekeres Elek karnagy kalauzolt végig a fúvószenekar múltjában, jelenében, és a jövőbeni terveikről is beszámolt.

Ezer­nyolc­száz­nyolc­van­ki­lenc­ben alakult Parajdon fúvószenekar, önszerveződés révén jött létre a formáció, az emberek önerőből alakították meg és vásároltak maguknak hangszereket. Akkor körülbelül tizenöt tagja volt a zenekarnak, évtizedeken át muzsikáltak együtt. A kezdeti időszakban nem volt karmesterük, sem kottájuk, teljesen autodidakta módon tanultak és játszottak – kezd bele a zenekar múltjának ismertetésébe Szekeres Elek karnagy, aki több mint huszonkét éve vezeti a fúvószenekart. Azt megelőzően ő is tagja volt a zenekarnak, trombitán játszott.
Az 1930-as években a parajdi sóbánya fennhatósága alá került a fúvószenekar. Ezt követően a bánya biztosította a zenekar tagjainak a hangszereket, egyenruhákat, próbatermet, karnagyot, autóbuszokat a kiszállásokra, sőt munkát is a hétköznapokban a fúvósoknak. A formáció felvette a Parajdi Sóbánya Fúvószenekara nevet. Ebben az időszakban kezdtek el fejlődni, már hangsúlyt fektettek az utánpótlás-nevelésre, ezért gyerekeket is bevontak a zenélésbe, és folyamatosan húsz-huszonöt körüli létszámmal működött a zenekar. 1992-ig tartott ez az időszak.
– A rendszerváltást követően már egyre kevesebben dolgoztak a tagok közül a sóbányában, éppen ezért újabb váltásnak jött el az ideje. Ekkor a helyi önkormányzat vállalta a zenekar működtetését. Megfiatalodott az együttes, generációváltás történt, és már külön gyerekzenekar is működött harminc-harmincöt taggal a felnőttzenekar mellett – mondta a karmester, aki abban az időben már tagja volt a fúvósoknak.
Meghatározó személy volt a zenekar életében Szász János karnagy, aki ugyan parajdi származású volt, de Dicsőszentmártonban élt. Miután visszatelepedett a faluba, az ő gondjaira bízták a fúvósokat. 1985-től irányította legjobb tudása szerint a gyerek- és felnőttzenekarokat, egészen a kétezres évekig, amikor is Szekeres Elek, a mostani karnagy vette át az irányítást.
– Én is gyakorlatilag ott nőttem fel köztük, tagja voltam a zenekarnak, és miután elvégeztem a szükséges képzéseket, kitanultam a mesterséget, átadta nekem az irányítást. Egy ideig szinkronban dolgoztunk, ahová egyikünk nem ért el, oda ment a másik – mondta a zenekarvezető. Hozzátette, hogy az évek során ő maga is megbízott egy másik személyt a karmesterséggel: Cseresznyés Lászlót, aki öt-hat évig irányította a gyermekzenekart, és jelenleg is aktív tagja a parajdi fúvósoknak. Egyéb elfoglaltságai miatt azonban nem tudta tovább vállalni a feladatot, időközben pedig a gyerekzenekar is megszűnt. – Jelen pillanatban egy zenekar működik Parajdon, mondhatni, egyesültünk, hiszen a legfiatalabb tagunk 14, a legidősebb tag pedig 84 éves. Az idősebbekből estek ki, ezért szükség volt az utánpótlásra – ismertette. Szekeres Elek hozzátette, aktív tagjaik száma jelenleg 41 fő.

A megfiatalodott csapat Székelyudvarhelyen

Mindenen játszanak, amit fújni kell

A karmester elmondta, bár nem megszokott, mára már minden egyes fúvószenekarnak van teljes dobfelszerelése is, amelyen a dobos nemcsak egyet-egyet üt, hanem végig követi a ritmust. Ez a mai fúvószene különlegessége – vélekedett. Hozzátette, hogy a dobosok mellett, akik a felvonulásokon pergődobot ütnek, van a klasszikus nagydob, a zenekarban vannak a trombitások, köztük vannak első és második szólamosok. Van továbbá baritonkürt, ebből is két szólam, a második szólamot játszókat eufóniumosoknak hívják – a hangszer gyakorlatilag ugyanaz, csak méretre nagyobb –, de van harsona, többszólamú fuvola, szaxofonból is van kétféle, bariton- és a közismertebb esz-szaxofon, ezenkívül pedig kétféle basszuskürtön is játszanak tagjaik, meg persze a cintányér sem maradhat el.
A zenekart évente mintegy tizenöt-húsz fellépésen láthatja a közönség, fesztiválokra járnak, de minden községbeli rendezvényen jelen vannak. Heti két alkalommal próbálnak, két-két órát, amelyből az egyik szólampróba, a másik pedig összesített próba. A kultúrotthonban van kimondottan zeneteremnek kialakított helyiség, ebben tartják próbáikat, hangszereik nagy részét és egyenruháikat is az önkormányzat vásárolta. Szekeres Elek elmondta, az elmúlt két évben a világjárvány miatt alig voltak fellépéseik, ám mindvégig megtartották a próbáikat, és igyekeztek kihozni magukból a legjobbat.
– Mivel egyesült a gyerek- és a felnőttzenekar, ez a két év arra volt jó, hogy javítsunk a hangzáson, mivel az öregek közül is sokan kiestek. Ők már nem tudtak fújni, a fiatalok pedig még nem tudtak úgy fújni, ahogy kellett volna, így ez idő alatt sikerült szépen kisimítanunk az egyenlőtlenségeket – mondta a karmester.

Fellépésre készülve a tavalyi Zúg a Fenyves fúvóstalálkozón

Közismert dallamok

Minden egyes fúvószenekarnak megvan a maga stílusirányzata, a parajdiakra a katonásabb stílus jellemző, indulókat játszanak, keringőket, de ismertebb, modern dallamok is helyet kapnak repertoárjukban. Mint mondta, fúvóstalálkozókra jellemző, hogy a jelen lévő csapatok közösen fújnak el egy-két dalt, ezek a klasszikus darabok mindannyiuk repertoárjában megtalálhatók.
– Szeretünk népszerű, sokak által ismert darabokat játszani, amelyek megfogják a hallgatóságot, és akár éneklik a zenére a szöveget – részletezte. Legutóbbi fellépésük Székelykeresztúron volt az elmúlt vasárnap, ahol a 41. alkalommal megrendezett Fúvószenekarok Találkozóján léptek színpadra. A karmester elmondta, rendszerint részt vesznek egymás rendezvényein a fúvószenekarok a környékről, de Erdély-szerte eljárnak egymás fesztiváljaira.
– Mondhatni, baráti viszony van a csapatok között, egyfajta csapatépítőnek is felfoghatók az ilyen rendezvények, ahol találkozhatunk és tanulhatunk is egymástól. Testvértelepülések fúvósaival is jó kapcsolatban állunk, a magyarországi Emőd zenekarával is gyakran megfordulunk egymásnál.

Új név, új fejezet

A parajdi fúvószenekar történetében az idei év újabb változást hozott. Függetlenítették magukat a helyi önkormányzattól, és egyesületet hoztak létre, egykori karmesterük emlékének tisztelegve pedig a zenekar felvette Szász János nevét. Mostantól tehát Szász János Emlékzenekar néven folytatják a munkát.

Tervek a jövőre

Szekeres Elek elmondta, terveik között szerepel, hogy az ősszel újrakezdjék a gyerekek toborzását az iskolákban, és egy teljesen új gyerekzenekart alapítsanak. A nemrégiben létrehozott egyesület révén a zenekar igyekszik saját lábra állni, terveik között számos pályázat szerepel, de új hangszereket és egyenruhákat is beszereznének a jövőben. Szekeres Elek elmondta, bővítenék saját rendezvényeiket is, hiszen jelenleg csupán egyetlen saját rendezvénye van a zenekarnak, ez a Zúg a Fenyves Fúvószenekari Találkozó, amelyet idén 43. alkalommal rendeznek meg.

Hadnagy Éva

 

: an accessible web community