Megerősítenék az emberi kapcsolatokat is

Péter Dávid polgármester. Egyik fo célja, hogy jó hangulat legyen a községben FOTÓ: PÉTER DÁVID ARCHÍVUMA

Aszfaltozzák a községi utakat, illetve a Csíkmadarastól Zetelaka felé vezető erdei utat, bővítik a vízhálózatot, pályázati támogatásból újjáépítik a régi iskolát, és a jövőbeni tervek között szerepel egy kultúrotthon-építés is. Csak néhány folyamatban lévő beruházás és ötlet, amelyeknek a kivitelezésén folyamatosan dolgozik Csíkmadaras önkormányzata. Céljuk, hogy minden madarasi lakos jól és biztonságban érezze magát. Péter Dáviddal, Csíkmadaras polgármesterével beszélgettünk.

– Immár közel egy éve Csíkmadaras polgármestere. Miért vállalta ezt a tisztséget?

– Nyolc évig alpolgármesterként tevékenykedtem, és az elődöm, Bíró László polgármester a választások előtt két hónappal különböző okokra hivatkozva bejelentette, hogy nem indul újabb mandátumért. Úgy gondoltam – nyolc év után kötelességemnek éreztem –, megpályázom a polgármesteri tisztséget, hiszen azt a tapasztalatot, amelyet alpolgármesterként szereztem, nem lehet egyik napról a másikra veszni hagyni. Az előválasztáson a község közel 80 százaléka úgy gondolta, hogy az RMDSZ képviseletében én lennék alkalmas polgármesternek, majd az önkormányzati választásokon a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat nekem és a csapatomnak. Úgymond az idézőjeles ellenzékkel is jó a kapcsolatunk, nincs széthúzás az önkormányzaton belül. Természetesen vannak véleménykülönbségek, ennek ellenére jó csapattal dolgozunk a közösségért.

– Milyen beruházások voltak folyamatban, amikor átvette a község vezetését?

– A választási kampányban is azt mondtam, hogy a folyamatban lévő beruházásokat mindenképp be fogjuk fejezni. Jelenleg van egy „gazdasági válság” az építkezési anyagok árának megemelkedése miatt, ezért vannak olyan beruházásaink, amelyek úgymond stagnálnak, de hamarosan folytatni tudjuk a munkálatokat. Ezt segíti a közelmúltban született kormányrendelet is, amely szerint a közberuházások elvégzésére leszerződött kivitelezők esetében az önkormányzatok ne a szerződésben előre rögzített alapanyagárakat vegyék figyelembe, hanem a statisztikai hivatal által megállapított drágulás alapján számolják újra a kivitelezés értékét. Az elmúlt évben átszerveztük az önkormányzatot is. Hála Istennek, van egy fiatal alpolgármesterünk, aki a térségben a maga 25 esztendejével az egyik legfiatalabb alpolgármester. Fazakas Ágoston foglalkozik a digitalizációval, az informatikai programokkal, a weboldallal, az új községi logó elkészítésének irányításával, a Facebookkal és a közösség felé irányuló kommunikáció koordinálásával. Ugyanakkor Ágoston képviseli a csíkmadarasi fiatalok hangját is az önkormányzati testületben. Nagyon sok önkormányzat panaszkodik a pályázati önrészek miatt. Én erről a nehézségről nem szívesen beszélek a lakosságnak, azt gondolom, a mi dolgunk az, hogy ezeket a különbözeteket megtaláljuk, ezeket a kihívásokat sikerrel vegyük. Természetesen tudjuk, hogy a beruházásainkhoz közel egymillió euró önrészt kell biztosítanunk. Jelenleg folyamatban van a Madarastól Zetelaka felé vezető erdei út aszfaltozása, de burkoljuk a községi utakat is, a település útjainak 90 százalékát fogja aszfalt borítani. Hamarosan átadjuk azt a multifunkcionális épületet, amelynek működtetésére a Caritasszal közösen pályáztunk, és amelyben öt éven keresztül a jótékonysági szervezet partnerségében képzések lesznek időseknek, felnőtteknek, vállalkozóknak, hátrányos helyzetű gyermekeknek, nyugdíjasoknak. Folyamatban van a vízhálózat bővítése, amelynek az volt az elve, hogy madarasi ember madarasi vizet használjon, fogyasszon. Sikerült befogni Madaras patakát, ezáltal jobb lesz a vízminőség, illetve ezzel a beruházással segíteni tudjuk akár a többi felcsíki települést is. Ugyanakkor szintén a közeljövőben felújítjuk a régi V–VIII.-os iskolát, amelyre finanszírozást a Regionális Operatív Programból nyertünk, értéke közel 700 000 euró. Ezzel a beruházással zárva, büszkén mondhatom, hogy öt év alatt sikerült új elemi iskolát, valamint szintén egy új, teljes berendezésű, délutáni oktatásnak otthont adó épületet átadnunk. Mielőbbi felújítást igényel az óvoda épülete is, amire keressük a pályázati kiírásokat.

Elkészült a multifunkcionális létesítmény. Egyaránt szolgálja majd a község apraja-nagyját FOTÓ: CSÍKMADARAS KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ARCHÍVUMA

– Melyek az önkormányzat legnagyobb kihívásai?

– Az egyik legnagyobb gondunk, hogy a községben nincs korszerű, az önkormányzat tulajdonában lévő kultúrház. Ezért pályázati támogatásból szeretnénk kultúrházat építtetni. Már be is nyújtottunk az Országos Befektetési Társasághoz (CNI) egy pályázatot, amelynek az értéke közel négymillió euró, és amelyből egy 700 négyzetméteres, korszerű létesítményt fogunk építtetni. Lenne forgó- és süllyesztett színpad, lennének öltözők, tehát teljesen megfelelnek a kor elvárásainak. Az iskolás gyerekek biztonságáért az iskola felé, az Olt felett hidat kell építenünk, mert a mai világban, amikor ekkora forgalom van, életveszélyes a gyermekeket az európai út mellett lerakni és onnan beengedni az iskolába. Aztán mint minden más felcsíki településen, mi is dolgozunk a gázhálózat kiépítésének előkészítésén. Itt jegyzem meg, nagyon örvendek annak, hogy a felcsíki kollégákkal jó az együttműködés. Ami még nagy feladat itt Madarason, az a főút mentének rendezése, itt gondolok a villamos hálózat, a közvilágítás, a vízhálózat korszerűsítésére és a járdák kiépítésére. Hosszú távú terveink között szerepel a nagy elkerülő út megépítése is, eszerint a rákosi hídtól Dánfalváig haladna az európai út, kikerülve Madarast. A beruházás körülbelül 15 millió euróba kerülne. Már egyeztettünk a területtulajdonosokkal, még a szomszéd települések önkormányzataival való megegyezés van hátra, hiszen Rákos és Csíkszentmihály területén is áthaladna részben az út. Úgy látom, hogy erre a beruházásra jó eséllyel kormánytámogatáshoz is juthatunk. Fontos volna ez az út, mert Madarasnak minden intézménye a főút mentén van, és nagyon veszélyes gyalogosan közlekedni, főként a gyermekeknek. Mindemellett a beruházásaink közé tartoznak a geofúrások is, amelyekre megvan a licenc, és folyamatban a közbeszerzés a kivitelezésre. Egyelőre egy 1200 méteres fúráson gondolkodunk, mintegy 800 és 1200 méter mélyen 70 Celsius-fokon felüli termálvizünk van, ennek a felszínre hozásán dolgozunk. A kihívásaink sorát bővíti a telekkönyvezés, de folyamatosan dolgozunk ezen is. Célunk, hogy mindenkinek minél hamarabb ki tudjuk bocsátani a birtoklevelét. Aztán ugyancsak fontos feladat és kihívás az 1700-as években épült templomunk restaurálása. A templom falai folyamatosan nedvesednek, áznak és repedeznek. A restaurálás előreláthatólag nagyon sok pénzbe fog kerülni, amihez az egyház, a községvezetés, valamint a Csíkmadarason élő teljes közösség valódi összefogására van szükség.

– Milyen a közösségi élet a településen?

– Egyik fő célunk az is, hogy jó hangulat legyen a községben. A Mi újság, Madaras című községi lapot is azért indítottuk útjára, hogy a közérdekű információk mellett a községünkből elszármazott, de a jelenleg is itt élő emberekkel készített interjúkat jelentessünk meg, melyekben olyan kérdésekre is kitérünk, hogy kinek mit jelent csíkmadarasinak lenni. Azt tapasztaljuk, ennek nagyon örül a lakosság, sok visszajelzést kapunk egy-egy lapszám megjelenését követően. Az elmúlt nyáron a falunapokat is emberközelibbre próbáltuk faragni. Az ötnapos rendezvénysorozaton többek között fotókiállításra, különböző játékokra, néptáncoktatásra, kvízjátékra, kerekasztal-beszélgetésre, illetve utcabálra is hívtuk a lakosságot, ahol a zenészek szintén a táncosok között muzsikáltak. Minden programpontnál fontos szempont volt, hogy az előadók ne „lenézzenek” egy magasra emelt színpadról, hanem legyenek közöttünk. A községünkben van fúvós- és vonószenekar is, melyeket igyekszünk támogatni elsősorban eszközökkel, fellépési lehetőségekkel, bár itt fontos megjegyeznem, hogy ezek a zenekarok önszerveződés útján működnek, nem az önkormányzatra támaszkodnak elsősorban. Úgy ítélem meg, hogy ez nagyszerű dolog, hiszen a zenekar tagjaiban van egy belső motiváció a zenélésre, az együttlétre. Az elmúlt időszakban különös figyelmet fordítottunk a közbiztonságra is. Januártól működik a térfigyelő kamerarendszerünk, amelynek már érződik a hatása. Ugyanakkor szerződést kötöttünk egy őrző-védő szakcéggel, a többi felcsíki településen szintén ők felelnek a közbiztonságért. Van egy sürgősségi telefonszám, amelyet bármikor lehet hívni, hiszen van egy profi csapat, és ha valami komolyabb gond van, akár a többi településről is percek alatt a helyszínre tudnak érkezni. Szerintem, ha a közbiztonság rendben van, akkor a hangulat is jobb a községben. Szeretnénk, ha minden madarasi lakos jól és biztonságban érezné magát. Azt látom – részben a járvány miatt –, hogy az emberek őszinte barátságokra, jó társaságokra vágynak. Ezért többek között ennek szellemében is fogadtuk a magyarországi Szorgalmatos település testvértelepülési felkérését, a múlt héten aláírtuk az együttműködési megállapodást. Októberben egy újabb fotótábornak ad otthont községünk, amelynek témája az őszi betakarítás lesz. Tíz évvel ezelőtt is volt egy hasonló fotótábor a településünkön, melynek az anyagát most tudjuk igazán értékelni, illetve most jobban tudjuk értékelni, mint akkor. A polgármesteri hivatalban vannak kiállítva a díjnyertes fotók, jó hallani, amikor valaki azt mondja, „Ne, a nagyapám!”, vagy „Ott a mi kapunk!”. Tehát rengeteg jó emléket idéznek fel azokban, akik akár egy pillanatra megállnak és elnosztalgiáznak az épület folyosóin.

– Melyek a lakosság gondjai?

– Amint már említettem, a telekkönyvezések okoznak kihívást, de azokkal is haladunk. Egyébként a felcsíki települések közül Madaras a legerősebb község a vállalkozások terén. Közel 71 cég több mint 300 embernek ad munkát, tehát nem beszélnék munkanélküliségről, mert aki akar, az biztos, hogy talál munkát. Hála Istennek, az idén medveproblémáink sem voltak, legalábbis a nagyvad nem merészkedett közel a településhez.

– Hogyan tekint a jövőbe?

– Az elkezdett beruházásokat igyekszünk befejezni, és készülünk a következő európai uniós pályázati ciklusra. Fontos, hogy kész terveink legyenek, hogy amikor lesznek a pályázati kiírások, akkor kész előtanulmányokat tudjunk leadni. Úgy gondolom, jó csapattal dolgozhatom, jó az önkormányzati közösség, amely körülvesz, és meggyőződésem, hogy ez egy sikeres közösség záloga. Azt vallom, hogy nem kell egy polgármesternek mindenhez értenie, de szüksége van minden területen azokra a tapasztalt és kreatív szakemberekre, akik tanácsa, véleménye garancia a minőségre. A felelősség végül úgyis a polgármesteré marad, de úgy gondolom, hogy kötelessége a döntések meghozatala előtt meghallgatnia a szakemberek véleményét. A lakosságtól pedig azt szeretnénk kérni, hogy legyen türelemmel és bizakodjon. Bízzon bennünk, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy a mandátum végén úgyis a közösség bírálja majd el a munkánk minőségét és hatékonyságát.

Biró István

: