Magvak kezelése házi praktikákkal

Nem mindegy, hogy mit mi mellé ültetünk Fotó: Magyari Tekla

Kertészkedés: van, aki kiskorától kezdve már nagymamájának besegített a palánták ültetésébe, van, aki csupán néhány éve kezdte el családjának megtermeszteni a friss zöldségeket és gyümölcsöket, viszont akad olyan is, aki számára még idegennek bizonyul mindez és nem tudja, hogyan lásson hozzá. Nagyon fontos a magágy előkészítése, és az sem mindegy, hogy mit mi mellé ültetünk. A magokat meg a palántákat számos házi praktikával fel tudjuk készíteni az ültetésre, amely számtalan kulcsfontosságú problémát is megoldhat.

Sokan rengeteg tapasztalattal rendelkeznek a kertészkedés terén, viszont vannak, akik csak most kacsingatnak felé. Természetesen a jó tanácsok, praktikák a tapasztalt kertészkedőknek sem ártanak, hisz ahogyan a mondás tartja: a jó pap is holtig tanul. Ferencz Lehel kertészmérnök kérésünkre beszámolt a helyes kertészkedés lépéseiről és számos jó tanácsot is megosztott velünk.

Fontos a terület előkészítése
A szakember rámutatott, ami a talajt illeti, két eset fordulhat elő: vagy egy már meglévő mezőgazdasági területen kezdünk el kertészkedni, ami művelésben volt, vagy pedig ezután kell feltörni a földet. Elmondása szerint az a legjobb, ha már ősszel megtörtént a mélyszántás és a földre szerves trágya került, mert így tápanyaggal van feltöltve a talaj.
– Abban az esetben, ha egy már megművelt területről beszélünk, elég, ha háromévente kap szerves trágyát, és minden ősszel fontos a szántás. Az ilyen terület esetében tavasszal csak annyi a tennivalónk, hogy a magágyakat előkészítsük, tehát felkapáljuk a földet, ezután kigereblyéljük, kiszedjük belőle a nagyobb gallyakat és növénymaradványokat, ezáltal pedig megteremtjük a föld befogadóképességét. A jól előkészített magágy alapja a sikeres kelésnek. Akkor mondhatjuk egy magágyra, hogy jó, ha a vetőmag körül morzsalékos, porhanyós, nyirkos a föld, a vetés mélységében pedig kellően ülepedett, így biztosítva a csírázáshoz a szükséges feltételeket – mondta Ferencz Lehel.
Abban az esetben, ha valaki most szeretne egy kertet kialakítani, a kertészmérnök elmondása szerint már későnek számít. Ha egy olyan területet szeretne feltörni, ahol eddig gyepművelés történt, javaslata szerint egy pihentető növényt kell elültetni, borsót vagy paszulyt, nem pedig egy nagy tápanyagigényű kultúrnövényt.
A sortávolságok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy minden növénynek megvan a maga hely- és térigénye.
– A buzgó és még zöldfülű kertészek körében általános hiba, hogy nem veszik figyelembe a növények helyigényét. Sokszor nagyon közel ültetik egymáshoz, ennek egyenes következménye, hogy a növények beteggé teszik egymást, így a termésünk sem tud ideális lenni. Az ágyás kialakításánál figyelembe szoktuk venni, hogy egy ágyás maximum 120 centiméter legyen, és bejárórészek is legyenek kihagyva ahhoz, hogy mindkét oldalról tudjunk majd gyomlálni – tudtuk meg a kertészmérnöktől.

Mikor mit lehet ültetni?
– Minden kultúrnövény mellé javasolt egy kísérőnövény, amelyek nagyon jó hatással vannak egymásra, illetve számos fenyegető veszély ellen is megvédi őket. Például a paradicsom esetében jó, hogyha mellé büdöskét ültetünk. Ez megvédi zöldségünket a fonalférgektől, illetve a takácsatkától is, amelyek konkrétan a büdöskét veszik célba, és ahogyan azt ellepték, csak annyi a dolgunk, hogy kiszedjük és elégetjük. Ha zellert ültetünk a paradicsomok közé, annak ízfokozó hatása lehet majd a termésre – tette hozzá.

Házi praktikákkal betegségek ellen

Magvak előáztatása
A kertészmérnök elmondása szerint minden kerti virág és zöldség magjainak jót tesz, ha vetés előtt gyógynövénykeverék-főzetben áztatjuk. A gyógynövényforrázatban előáztatott magok nemcsak gyorsabban csíráznak, hanem erőteljesebben nőnek és egészségesebben fejlődnek. Áztatás során könnyen eltávolíthatjuk a felszínen úszó sérülteket és csíraképteleneket, míg az egészségesek az edény alján maradnak. Áztatás után a nedves magokat konyhai törlőpapíron vagy pamutruhán szárítsuk, egy napon belül pedig vessük el, mert beindult a csírázás.
– A borsót, babot, lencsét, és lóbabot vetés előtt egy órát lehet áztatni kamillateában. Egy teáskanál szárított kamillavirágot egy csésze vízzel le kell forráznunk, és 12 órát állni hagyjuk. Ez azért is jó, mert a kamilla tisztítja és fertőtleníti a maghéjat. A macskagyökeres fürdő serkenti a csíranövények gyökérnövekedését és melegen tartja őket. Ez a fürdő ajánlott a paradicsomnak, paprikának, vöröshagymának és napraforgónak. A virágából készített fürdő pedig jót tesz a hidegre érzékeny uborkának és cukkininek, edzettebbé teszi az időjárás viszontagságaival szemben. A torma- és fokhagymafürdő a gyökereken megtelepedő gombák ellen hasznos, főleg a palántadőléstől védik meg a csíranövényeket. A fokhagymafürdő ajánlott a paradicsomnak, uborkának, rézvirágnak, körömvirágnak, viszont a pillangósok és a káposztafélék ezt nem kedvelik. A tormás fürdő minden zöldségnek és dísznövénynek jót tesz, kivételt képeznek a káposztafélék és más keresztesvirágúak. A mezeizsurló-főzet gazdag kovasavban, a benne lévő szilícium pedig beépül a csíranövények sejtfalába, ellenállóvá téve a gombák támadásával szemben – tudtuk meg.

Leleményes sörcsapda
Nagyon sok ilyen természetes praktika van már, hogy bizonyos betegségek és rovarok ellen hogyan is lehet védekezni a kertünkben.
– Főként veteményezés után elkezdenek megjelenni a hangyák. Ők nem szeretik a rendszeres művelést, kapálást, illetve nagyon nem szeretik a vérehulló fecskefűből készült ázalékot, azzal a hangyabolyt kell meglocsolni, és így elmennek kertünkből. Poloska ellen ajánlatos sarkantyúkát ültetni, a levéltetű ellen pedig csípőspaprika-ázalékot használhatunk. Tehát három vagy négy darab csípős paprikát belevágunk a vízbe, hagyjuk legalább öt napig benne, majd a levével lepermetezzük a növényt. A csípőspaprika-koncentrátumtól a levéltetvek nem szaporodnak, a meglévőket pedig a katicabogár majd elfogyasztja. Csapadékosabb időben előfordul a ragya, ami ellen tejes vízzel tehetünk, hetente kell permeteznünk ebben az esetben. Csigák ellen lehet alkalmazni a sörcsapdát: egy poharat a földbe kell helyezni, amibe sört öntünk. A sör szagára a csigák odagyűlnek, beleesnek a pohárba és megfulladnak. Egy másik praktika, hogy deszkadarabokat helyezünk ki az ágyásokba, napsütötte időben oda húzódnak be a csigák, ezeket felforgatjuk és összeszedjük – osztotta meg tapasztalatait a kertészmérnök.

Ne bántsd, mert jótékony hatással van!
Kertünkbe nemcsak a kártevők köszönthetnek be, hanem számos élőlény kedvező hatással lehet a munkánkra. Az egyik leghasznosabb a földigiliszta, amelyik végigrágja magát a talajon, ezáltal puhábbá téve a földet, a növények számára pedig felszívhatóvá teszi a tápanyagokat. Ugyanilyen hasznos a katicabogár, amely levadássza a levéltetveket, a jótékony rovarok közé tartoznak a fülbemászók és a méhek is.

Nem mindegy a szomszéd növényfaj
Ahogyan bizonyos növénytársítások nagyon jó hatással tudnak lenni egymásra meg a termésre, ugyanez igaz lehet fordított esetben is. Bizonyos növények nem bírják egymás mellett, nem tudnak megfelelőképp kifejlődni.
– Azonos növénycsaládba tartozókat lehetőleg ne ültessünk egy parcellába, például ne legyen egy helyen a paradicsom és a krumpli, hisz ugyanabba a családba tartoznak, és amikor egy betegség megjelenik, akkor mindkét növényt ugyanúgy károsítja. Tököt és uborkát sem szabad egy helyre ültetnünk, mert a beporzás következtében kereszteződnek, ebből kifolyólag pedig torz termésünk lesz. Nagyon fontos figyelembe vennünk az ültetés folyamán a növények tápanyagigényét is, hiszen nem tud jó termése lenni egy szegényes földben olyan növénynek, amelynek nagy a tápanyagigénye – részletezte.
Azért is hasznos figyelembe venni a különböző növénytársításokat, mert némely növény javítja a fő növény ízét, nagyobb terméshozamra is számíthatunk, egyik növény a másiknak támasza vagy talajtakarója is lehet, vegyileg visszafoghatja a rovarokat, talajférgeket, gyomokat vagy gombásodást.
– A betegségek, kártevők elleni védekezésben a gyógy- és fűszernövények segítségét is igénybe vehetjük. A torma a burgonyára van jó hatással, távol tartja a burgonyabogarat. A gyümölcsfák tövéhez ültetve a monília ellen fejti ki jótékony hatását. A körömvirág jótékonyan hat a talajra, ezért a haszon- és díszkertben egyaránt a vegyes kultúrák egyik alkotója lehet. A kamilla jó szomszédja a káposzta és a burgonya, zeller vagy póréhagyma közé is vethető. Azon növények közé tartozik, melyek a komposztot aktivizálják. A kamillatea a növényekre permetezve erősíti azokat, egyben magcsávázó hatása is van. A fehér üröm a ribiszke mellett véd a ribiszkerozsdától. A fehér üröm hulladékait nagy mennyiségben ne tegyük a komposztra, mivel sok növényre növekedésgátló hatású. A borsmenta kifejezetten rossz szomszédja a kamilla, viszont a csalán közelében több illóolajat érlel. A káposzta szomszédságában távol tartja a káposztalepkét, szintén jó szomszédja a sárgarépa, a saláta és a paradicsom. A petrezselyem saját magával nem fér össze, ezért évről évre új helyre kell vetni. Úgy vessük, hogy ne kerüljön a saláta közelébe! Jó szomszédja a hónapos retek, a késői retek, a paradicsom és a hagyma. A bazsalikom a kertben is jól illik a paradicsomhoz. Szomszédként az uborka egészségére is jó hatással van. A fokhagyma a gombabetegségekkel, pockokkal és a csigával szemben megelőző hatású. Ez nemcsak a köztes ültetésűekre vonatkozik, hanem a belőle készített folyékony trágyára is. Ültessük szamóca, málna, gyümölcsfák, paradicsom, cékla, sárgarépa és uborka társaságába. Használhatjuk a virágoskertben is, a rózsa, a tulipán és a liliom szomszédságában – osztotta meg jó tanácsait a kertészmérnök.

Az ültetés folyamata
Nem szabad túl mélyen elültetni a magvakat, hisz akkor nincs nagy esélyük kibújni a földből. A kertészmérnök szerint csak egy szabályt kell követni: amekkora a mag vastagsága, ahhoz képest tízszer olyan mélyen kerül a földbe. A sárgarépa elültetésére is javasolt egy módszert a kertészmérnök: egy módszert: egy seprűnyelet lefektetünk a földre, rátaposunk, a keletkezett kis sáncba pedig beleszórjuk a magvakat.
– Az öntözést sem szabad túlzásba vinni. Eléggé aszályos tavasz van mögöttünk. Volt csapadék, de nem mindig megfelelő mennyiségű, tehát egy öntözés ilyenkor nem árt a kertünkben. Ötliternyi csapadék kelle essen négyzetméterenként ahhoz, hogy eléggé vizes legyen a terület. Szükséges az öntözés, főleg vetés után, ha nem volt eső. Abban az esetben is szükséges, ha két hétig nem esik az eső, és nagy melegek vannak. Ilyenkor hetente kell locsolni a növényeket – tudtuk meg.
A minél zamatosabb termés érdekében a kertészmérnök ajánlja a szerves trágyázást, illetve a komposztot is, hiszen ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy a talaj megfelelő tápanyagtartalommal rendelkezzen.

Begyűjtés után
Miután leszedtük termésünket, fontos, hogy ápoljuk továbbra is a területet, mert így marad használható a következő években. A területet teljesen le kell takarítani, az ottmaradt szárnövényi részeket össze kell gyűjteni és a komposztba kell helyezni. A vetésforgó is hasznos, hiszen aki időben elvetette a retket tavasszal, most kiszedi, és következhet egy másik kultúrnövény, például a káposzta, uborka vagy paradicsom.

Szilágyi Dalma-Orsolya

: an accessible web community