borús égbolt
enyhe havazás
enyhe eső
Lógunk
Lóg a lába, lóga, nincsen semmi dolga. Mert ha dolga volna, a lába nem lógna. Ha jól emlékszem, így kezdődik gyermekkorom egyik kedves dala. Most egy kicsit másképp énekelném, valahogy így: Lóg a lába, lóga, nincsen semmi dolga. Mert ha dolga volna, a közösségi oldal(ak)on nem lógna. Számomra félelmetes, hogy a népszerű közösségi oldalak terjedésével korunk embere egyre inkább a virtuális világban éli mindennapjait. Tudom, valamennyiünk virtuális jelenléte a több mint egy éve beköszöntött járvány miatt felerősödött, azonban nagyon sokan igyekszünk kikecmeregni ebből a helyzetből. Viszont „néhányan” továbbra is rengeteg időt töltenek a közösségi oldalak böngészésével, és úgy tűnik, hűséges kedvelői maradnak eme térnek. S nem, nemcsak a fiatalok lógnak az internet mélységes bugyraiban, hanem bizony-bizony azok is, akik már megették kenyerük javát. Azt gondolom, ezzel nincs is semmi gond, hiszen meglátásom szerint a közösségi oldalak használata is olyan, mint a székely atyafi zsebében a csontnyelű bicska. A vágóeszköz is mindaddig hasznos, amíg egy keményebb alma felaprítását, egy nyárs elkészítését, egy fölösleges madzag elvágását szolgálja, de miután már csavarhúzóként, ne adj` isten, fehér fegyverként használjuk, veszélyes lehet. Valahogy így képzelem az internet és a közösségi oldalak adta lehetőségeket is. Amíg arra használjuk, hogy elkerüljünk 15-20 perces várakozásokat, 2-3 modortalan, lekezelő ügyfélszolgálatost, vagy hogy szót váltsunk néhány távolabbi rokonunkkal, megszervezzük a céges bulit, addig nem történhet baj. De ne feledkezzünk meg arról, hogy a közösségi oldalak használata nemcsak a fiatalok fejlődésére lehet rossz hatással, hanem az úgynevezett digitális bevándorlókra is, no meg a kapcsolatainkra. Különben eléggé műanyagszagú az a rózsa, amit Icuka néni a 67 éves Böske néni szülinapjára küld, s a semminél nem sokkal ér többet az a bor sem, amit Rongy Elek Kapca Marcitól kap névnapjára. Szerintem a világvége sem attól jön el, ha nem küldjük el húsz embernek a mindennapiimádságaink.kegyelem oldalról szedett fohászokat, s ha a szentmise-közvetítés alá nem írjuk oda hatszor, hogy Ámen. Ugyanakkor az is visszataszító internetes látvány, amikor Vicuska néni az online kvízek segítségével jellemzi magát, vagy éppen azok segítségével próbálja belőni, hogy milyen lesz a jelenlegi frizurája négy év múlva. Ezek a műveletek csupán az ismerősök idegállapotát borzolják. Mondjuk, az ilyen helyzeteket néhány kattintással orvosolhatjuk, ami kevésbé kezelhető dolog, az az, hogy az álhírek világától (is) bűzlő virtuális világ gyakran megtéveszti a jóhiszemű olvasót. Ez esetenként kisebb, kevésbé tájékozott közösségeinkre is ártalmas lehet. Nagyon szomorú és dühítő, amikor azt hallom, hogy ezt meg azt olvastam, láttam az interneten a koronavírus elleni oltásokról, a világvégéről, Bill Gates mesterkedéseiről. S még ezzel sem lenne probléma, ha sokan nem dőlnének be a badarságoknak, és azok alapján nem osztanák az észt. Amikor azt hinné az ember, hogy már szinte mindent is látott, hallott, akkor jön a legújabb összeesküvés-elmélet, miszerint Bac Ilus olvasta a Facebookon az egyik bivalynászfalvi mentősofőr beszámolóját. Eszerint nincs is vírus, és a mentősök csupán parancsot teljesítenek, üres mentőautóval járják a várost, hogy így ijesztgessék az embereket. No, elég ijesztő!!! Mármint az, hogy az ilyen ostobaságokban hisznek és terjesztik, ahelyett találnának egy fakanalat és ínyencségeket főznének, ültetnének néhány ribizlibokrot, összeszednék a szemetet a kapujuk, tömbházuk előtt, kitakarítanák a pókhálós, lommal teli fészert. Hiszem, hogy ha ilyen és ehhez hasonló dolgokkal foglalkoznánk, és nem a Facebookon lógnánk, szűkebb és tágabb világunk sokkal szebb és élhetőbb lenne. Ugyanitt üzenem az oltás ellen hergelőknek, nem fáj, ők is bekaphatják!
Biró István
