Ha magyar megfelelőjét keressük a logisztikának, akkor többek között a hadtápszolgálat kifejezésre bukkanunk. Igen, a Gyulafehérvári Caritasnak van egy „hadtápszolgálati” ágazata, amely a harmincéves szervezet tevékenységei közül a legöregebb. Főtisztelendő Vencser László, a Caritas első igazgatója szívesen tekint vissza a kezdetekre, amikor a diktatúra bukását követően elkezdtek érkezni a külföldi segélyek, és hogy célba érjenek, kellő helyre jussanak, szükség volt a logisztikázásra. A Caritas neve ismert volt Nyugaton, e szervezetet keresték, hogy rakományt küldenének, hát fogadni és osztani kellett az adományokat. Segélyosztó – ez szerepelt a tevékenységi leírásban 1993-ban is, amikor bejegyezték a Logisztikát a Gyulafehérvári Caritas külön ágazataként. A Logisztikánál nyomokban még ma is fennáll ez a tevékenység, mellette viszont a termelés kér egyre nagyobb helyet magának. – Nem tudom, hogyan határozzuk meg egy szóban tevékenységünket. Én csak azt tudom, hogy segítünk – közli a Logisztika igazgatója, Borbáth Zsolt. A segítségnyújtás összetett. A külföldről érkező ruhaneműt szortírozás után osztják kétfelé: egy része a Carishopokba megy, ahonnan olcsón tudja megvásárolni bárki. A többi zsákokba kerül, és rászoruló igénylők kapják meg ingyen. Így évente 10 ezer kiló ruhát adnak ki, egy kérvényező évente kétszer kaphat ilyen csomagot. Szintén kérésre kaphatnak családok ingyen kátránypapírt, és ezáltal tetőt a fejük fölé, matracot a gyermek alá, vagy éppen lehetőséget, hogy ólat építsenek, disznót tarthassanak. Külföldről jönnek azok az édességek is, amelyeket aprópénzen tudunk megvásárolni a Caritas üzleteiben. Az igazgató azt mondja, a kezdetekhez képest, amikor tényleg csak segélyosztó volt a szervezet, ma már jóval kevesebb a beérkező kamionok száma, és ez tovább fog csökkenni. – Régi kapcsolataink által érkezik például a ruhanemű, németországi lelkes támogatók gyűjtik ott ismerőseiktől, mi álljuk a szállítás költségét, és így érkeznek meg a rakományok. De az adománygyűjtők egyre idősebbek, többségük nyolcvan év körüli, nem tudjuk, lesz-e, aki átvegye tőlük ezt a szervezőmunkát, ha kiöregednek – tájékoztat az igazgató, e téren is optimistán: a világban bármerre járunk, használtruha-üzletek mindenhol vannak, ez a tevékenység is fenn fog maradni. Mint ahogy a külföldi élelmiszerekre is számíthatunk még egy ideig. A szavatossági határidőhöz közeledő termékeket azért is érdemes ideküldeni, mert adójukból leírható, és megsemmisítésük többe kerülne. – Ez az igazság: az olcsó, minőségi élelmiszer jó nekünk, de jó azoknak is, akik ide küldik. Hogy miért nem adjuk ingyen? Mert költségeink vannak: egy rakomány esetén a szállítás 2400 euró, a munkatársainknak lerakásért, üzletben dolgozóknak eladásért fizetést kell adni, és ugyanebből a bevételből adunk pénzt a központnak is a Caritas-programok fenntartásához – jegyezte meg. Bár nem jelentős, de jövedelempótlók a Caritas-konténerek is. Tévhit azonban, hogy azok tartalma felárazva a Caritas használtruha-üzleteibe kerülne. A konténerek elhelyezésében, polgármesteri hivatalokkal a szükséges terület egyeztetésében vállalt partnerséget csupán a Caritas, a rendszeres üresítésüket egy vállalkozás végzi Erdély-szerte, az összegyűlt ruhaneműket lemérik, a súlyuk után jár némi juttatás a Caritasnak. – Egyébként ami a konténerbe jut, azt újrahasznosítják, de ehhez már nincs köze a Gyulafehérvári Caritasnak – szögezi le Borbáth Zsolt, hozzátéve: gyakran keresik meg őt, hogy egyik-másik településen elmaradt a konténer ürítése. Bár nem tud közvetlen módon intézkedni, de az üzenetet az illetékeseknek tovább tudja adni. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson van raktára a Logisztikának, a főegyházmegye különböző településein tizenhárom üzlete, illetve Csomortánban egy asztalosműhelye, összesen negyven embernek munkahelye. Az apadó segélyek miatt csökkenő bevételt itt pótolják termelőmunkával. Éveken át külföldi megrendeléseket teljesítettek, most a helyben készült termék helyi emberekhez kerül… jutányos áron. Készül itt sokféle bútordarab méretre és rendelésre, valamint a mostanság egyre kelendőbb fürdődézsa, szauna gyártása is jövedelmező. Már a világhálón is látható a logisztika kínálata, így válik az egykori segélyosztó, a „hadtápszolgálat” minőségi alapanyagokból dolgozó termelővé. – Optimista vagyok a jövőt illetően – összegzi az elmondottakat Borbáth Zsolt. Védett egység minősítést kapott a Jakab Antal Ház Jó hír a legalább ötven személyt foglalkoztató intézményeknek, vállalkozásoknak: ha nem tudnak fogyatékkal élőket alkalmazni, akkor sem muszáj a minimálbérük összegét az államnak utalni. Levásárolhatják, szolgáltatásokra válthatják azt a védett egységeknél, amelyek közé tartozik immár a csíksomlyói Jakab Antal Ház is. A védett egység minősítés elismeri és elősegíti a fogyatékkal élő személyek jogait. Ezen elv alapján a Gyulafehérvári Caritas által működtetett Jakab Antal Ház több fogyatékkal élő személyt vont be az egység működésébe és ad számukra lehetőséget a munkavállalásra, így kapta meg a védett egység minősítést. Egy 2006-ban elfogadott törvény értelmében (448-as törvény, 78-as cikkelye) azon közintézményekben és vállalkozásoknál, amelyek több mint 50 személyt dolgoztatnak, az alkalmazottak négy százaléka fogyatékkal élő kell legyen. Amennyiben nincs lehetőség fogyatékkal élők alkalmazására, minimálbérük összegét havonta be kell fizetni az államnak. A törvény megadja azt a lehetőséget is az intézményeknek, vállalkozásoknak, hogy amennyiben nem áll módjukban alkalmazni hátrányos helyzetű személyeket, minimálbérük összegét nem muszáj az államnak utalni, hanem levásárolhatják olyan egységnél, amely rendelkezik a védett minősítéssel, ezáltal segítve annak működését. Mint védett egység a Jakab Antal Ház lehetőséget nyújt a legalább 50 személyt foglalkoztató vállalkozásoknak és közintézményeknek, hogy éljenek a törvény adta jogaikkal, és a fennálló összeget használják fel éttermi vagy catering-szolgáltatásra, események, rendezvények szervezésére a Jakab Antal Házban. Éttermi, catering-szolgáltatások a következők lehetnek: hidegtálak, illetve meleg ételek elkészítése és felszolgálása; svédasztalos felszolgálás; alkoholmentes italok felszolgálása (kávé, tea, víz, üdítő stb.); alkoholos italok felszolgálása; meleg étel felszolgálása hátrányos helyzetűek, mélyszegénységben élők, hajléktalanok megsegítésére; események, rendezvények szervezése, amelyek tartalmazzák a következő tevékenységek egyikét: szemináriumok; kurzusok, konferenciák; sajtótájékoztatók; workshop; ünnepi események; gyűlések; bármilyen más események, amelyek tartalmaznak éttermi szolgáltatást.

Balázs Katalin