November utolsó napjaiban olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint a jövő esztendőben az állam kivonul az első lakás programból, pontosabban annak fi­nan­szírozásából. A kivonulás lehetőségét a Cioloş-kormány egyes tagjai is meglebegtették. Most viszont minden jel arra mutat, hogy mégis folytatódni fog ez a program, de másként… A múlt csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatón az újságírók részéről élénk érdeklődés mutatkozott az első lakás program folytatása tekintetében is. Talán nem véletlenül, mert a már említett híresztelések nyomán egyes ingatlanfejlesztők már annak a véleményüknek adtak hangot, miszerint a lakáseladások akár 10 százalékkal is visszaeshetnek. Ezt pedig olyan körülmények között, amikor is az utóbbi év során az ingatlanpiacon némi felélénkülés érződött, és az új lakások árai emelkedő tendenciát mutattak. Amúgy az ingatlanfejlesztők aggodalma (legalábbis egyeseké) nem volt indokolatlan, hisz vannak például Bukarestben olyan lakónegyedek, amelyekben a tulajdonosok 75–80 százaléka az első lakás program keretében biztosított finanszírozás révén vásárolta meg a lakásokat. A jelek szerint ez a program továbbra is ösztönző jellegű lehet, lévén, hogy van egy nagy előnye: a majdani lakástulajdonosnak, illetve a bank ügyfelének a program esetében csak a vételár öt százalékával kell rendelkeznie előlegként, míg a klasszikus jelzálogos hitelek esetében 15 százalékkal. Ugyanakkor ha nem is sokkal, de valamivel kedvezőbb a kamatláb is, mint a klasszikus hitelek esetében. Mindezen tényezőkre való tekintettel mind a potenciális lakásvásárlók, mind pedig az ingatlanfejlesztők, de a bankok egy része is indokoltnak és célszerűnek tartja a szóban forgó program jövőbeni folytatását. Előbb nem, majd igen Térjünk vissza a múlt csütörtöki sajtóértekezletre. Az első lakás program kapcsán a közpénzügyi miniszter, Anca Dana Dragu azt nyilatkozta, hogy folyamatban van ennek a programnak az újraértékelése, s szerinte ez a program a megelőző esztendőkben sikeresnek bizonyult, hisz annak keretében több mint 160 000 projekt finanszírozására került sor. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy időközben megváltoztak a makrogazdasági körülmények, s mostanság azt tapasztalni, hogy fokozódott az első lakás programon kívüli hitelezés is. Hozzáfűzte azt is, hogy a bankok hovatovább kedvezőbb feltételek között nyújtanak hiteleket, elegendő likviditással rendelkeznek, s a kamatok is csökkenő tendenciát mutatnak. Mindezek okán úgy tűnik, hogy nem lenne indokolt a program folytatása a jelenlegi feltételek közepette – vonta le a végkövetkeztetést a pénzügyminiszter. Alig egy nap múltán azonban némileg megváltozott az álláspontja, ugyanis már azt állította a Capital gazdasági hetilapnak adott interjújában, hogy újra kell méretezni ezt a programot a jelenlegi piaci feltételekhez igazítva. Ez pedig azt jelentené, hogy megemelnék esetleg a hitel felső határát és a kamatlábat. Hozzáfűzte azt is, hogy az elemzéseket folytatják. Vasárnapra még árnyaltabban fogalmazott annak az interjújának a keretében, amelyiket az egyik kereskedelmi televíziónak adott. Újólag hangsúlyozva, hogy a szóban forgó program sikeresnek bizonyult, utalt arra is, hogy az idei esztendőre a vonatkozó kérések nyomán megemelik a rendelkezésre álló pénzalapot. De még ennél is többet mondott: „Igen, 2016-ban folytatni fogjuk. A következő évre vonatkozóan eldöntöttük, hogy a 2015-ös évi 2,8 milliárd lejről a volument 2016-ban 1,5 milliárdra csökkentjük és a hitel költségét hozzáigazítjuk a piac jelenlegi feltételeihez” – így a miniszter asszony. Tehát két nap leforgása alatt szinte gyökeres fordulat következett be az első lakás program folytatása tekintetében. Ugyanakkor azonban újólag utalt arra is, hogy az államnak ki kell vonulnia a lakossági ingatlanügyletekből, mert ellenkező esetben torzulhat a piac. Jogszabálytervezet A közpénzügyi miniszter múlt heti egymást követő nyilatkozatai némileg zűrzavarosnak és ellentmondásosnak bizonyultak az első lakás program távlatai tekintetében is. Csütörtökön még bizonytalankodott, vasárnap viszont már tételesen a program folytatását jelentette be. De van még egy dolog, amire mindenképp fel kell figyelni: a pénzügyminisztérium honlapján pénteken éjjel nyilvánosságra hozott, a jövő esztendei költségvetéssel kapcsolatos jogszabálytervezetek között volt egy kormányhatározat-tervezet is. Egy olyan kormányhatározatról van szó, amelynek nemigen van köze a 2016-os esztendei költségvetéshez, lévén, hogy az az első lakás program gyakorlatba ültetésére vonatkozó 2009/711-es kormányhatározat kiegészítésével kapcsolatos. Nos, ebben a kormányhatározat-tervezetben az szerepel, hogy a 2015-ös esztendőre vonatkozóan a garanciaalapot megemelik, pontosabban kiegészítik 200 millió lejjel. Továbbá az is szerepel a kormányhatározat-tervezetben, hogy amennyiben nem sikerül ezt a 200 millió lejt felhasználni 2015. december 31-ig, akkor az átutalódik 2016-ra, és felhasználható lesz 2016. január 31-ig. Ezek szerint a miniszter asszony már csütörtökön tudatában volt annak, hogy lesz folytatása a programnak, de valamilyen oknál fogva a kormányzati szándékot, elhatározást csak csepegtetve hozta a közvélemény tudomására. Ami tény, az tény: a bankpiaci körülmények, illetve feltételrendszer megváltozott. Nevezetesen a bankoknak nemigen vannak likviditási gondjai, ugyanakkor a kamatlábak is erőteljesen csökkentek az utóbbi esztendő során. Ez utóbbinak bizonysága az is, hogy ma már vannak olyan kereskedelmi bankok, amelyek a klasszikus jelzálogos hitelek esetében kedvezőbb kamatlábat alkalmaznak, mint az első lakás program keretében nyújtott hitelek esetében. Ugyanakkor vannak olyan hitelkonstrukciók, amelyek némileg ellensúlyozni képesek azt az előnyt, amit a potenciális lakásvásárló számára jelent a kisebb arányú előleg képzése, mármint az első lakás program keretében. Hecser Zoltán