Több hónapos előkészület után tegnap leleplezték Gál Sándor mellszobrát Csíkszentgyörgyön. Amint az ünnepségen elhangzott, a közösség nem csupán régi adósságot törlesztett a szoborállítással, hanem követendő példát állított a fiataljai elé egy olyan világban, amelyben a közöny és az elvándorlás jelenti a legnagyobb gondot. [caption id="attachment_32883" align="aligncenter" width="1000"] Sárpátki Zoltán egy reformkort idéző, kemény férfit mintázott meg Fotó: Daczó Katalin[/caption] A fiatal, 30 év körüli Gál Sándor bronzba öntött alakja vigyázza az utat ezután a csíkszentgyörgyi polgármesteri hivatal előtt. Sárpátki Zoltán szobrászművész alkotása a forradalmár tábornokot, a kemény fiatalembert ábrázolja a reformkor divatja szerinti körszakállal, atillában, nyakvérttel, a férfit, aki szembe mert szállni a feletteseivel, még a bálványával, Kossuth Lajossal is. – Itt, Csíkszentgyörgyön, egy olyan Gál Sándor marad meg az elkövetkező nemzedékek számára is, aki a székelység jobb és szebb jövőjét fürkészi és konok kitartással tesz is érte – fogalmazott beszédében Székedi Ferenc író, újságíró. – Ha párhuzamokat akarunk keresni a mai élettel, a jelkép megkerülhetetlen: szülőföldjéről messzire távozott, hogy tudást és tapasztalatot szerezzen, de visszatért hazájába, amikor úgy érezte, hogy közösségének szüksége van rá. Székedi Ferenc elmondta, hogy Gál Sándornak nem csupán halálát fedi homály, hanem részben életét is. – Mikor ezredesnek nevezik, mikor tábornoknak, mikor kiváló gyakorlati hadvezérnek, mikor a magyar forradalom és szabadságharc nemzetőrsége, majd honvédsége katonai szabályzata megalkotójának – mondta a szónok, aki szólt a mintegy húszezer székely katonát beszervező forradalmárról, a gyors karriert befutó katonáról, aki 1849. január 23-án már ezredesként vette át Csíkszeredában az 1. székely határőr-gyalogezred irányítását. – Gál Sándor a hadianyaggyártás hátterét leginkább a parajdi só eladásából, majd a termények rekvirálásából szerette volna fedezni, de keménykezű katonaként több más tekintetben is beleszólt a székelyföldi polgári közigazgatásba, egészen odáig, hogy helyi székely tisztségviselőket letartóztattat, illetve székelyeket szeretett volna áttelepíteni Beszterce vidékére. Olykor önkényességbe hajló ténykedését Budapestről nem nézték jó szemmel, már ekkor megindultak vitái a központi hatalommal, illetve az erdélyi magyar kormánymegbízottal. Gál Sándor huszárezredet szervezett, helyben szeretett volna tiszteket és altiszteket kiképezni, hadikórházakat felállítani, de elképzeléseit keresztülhúzta a forradalom leverése, ő maga is bujkálásra, majd emigrációra kényszerült. György József polgármester Csíkszentgyörgy jeles szülötteiről beszélt, Illyés András püspökről, Márton Ferenc festőművészről és Gál Sándorról, akinek több mint másfél évtizede tervezett emlékállítása valósult most meg. – Több lehetséges helyszín szóba került, de úgy gondolom, itt méltó helyen lesz a szobor – fejtette ki a polgármester. – Mindenki, aki itt elhalad, vagy aki a polgármesteri hivatalba jön, „köszönni” tud neki, tiszteleghet előtte. Szigorú tekintetű, széles vállú, erős embert ábrázolt Sárpátki Zoltán szobrászművész, aki meg tudta fogni a kard markolatát, oda tudott csapni az ellenségnek. Ma is ilyen emberekre van szükség. György József azt is hozzátette, hogy manapság leginkább a közönnyel és a megfutamodással kell felvenni a harcot. – Azt kívánom, minél több fiatal akarjon Gál Sándor unokája lenni – mondta beszédében Borboly Csaba megyeitanács-elnök, kifejtve, hogy minden közösség annyit ér, amennyi figyelmet tagjaira fordítani tud, illetve amennyi lehetőséget nyújtani tud a tehetségek kibontakozására, mint ahogyan tehette az egykori rendtartó székely falu is. Korodi Attila képviselő kiemelte, fontos, hogy a fiatalok érezzék: van egy hagyomány, egy értékrend, amihez igazodhatnak, vannak elődök, akiknek hagyatékát feldolgozhatják és újraértelmezhetik. – Aki itt elhalad, láthatja, nagy emberek laktak, születtek a településen, akiknek szellemiségét magunkkal vihetjük képzeletbeli tarsolyunkban– hangsúlyozta a szónok. Tompos Gabriella nyugalmazott pedagógus a Gál-rokonokkal kapcsolatos emlékeiről szólt, majd a Gál Sándor iskola rövid ünnepi műsora következett. A helybéli Havasalja fúvószenekar forradalmi dalokat adott elő, végül koszorúzás zárta a Kopacz Edvárd iskolaigazgató által vezetett szoborállítási ünnepséget. A 84 cm-es büszt alkotója a csíkszeredai Sárpátki Zoltán, a szobor talapzatát, környezetét műszaki szempontokból Albert Homonnai Márton tervezte, Dóczy András szobrászművész, illetve Gál Ernő és csapata kivitelezte. A szobrot Sántha Csaba szobrászművész Szovátán öntötte bronzba és a csíkszentgyörgyi közösség állta a költségeket. Daczó Katalin