Lélekben együtt emlékezik a magyarság – Politikusok üzenete március 15-én

Budapest, 2021. március 15. Magyarország lobogója a Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 173. évfordulóján 2021. március 15-én. MTI/Mohai Balázs

Orbán Viktor: a ’48-as honvédek mai örökösei a fertőzés veszélye ellenére is munkába járó és hivatásukban helyt álló emberek tíz- és százezrei

„Lélekben együtt emlékezve”, levélben köszöntötte a világ magyarságát Orbán Viktor „a magyar szabadság születésének napján”.

„Tisztelt Honfitársaim! Minden évben ezen a napon piros-fehér-zöld kokárdák nyílnak szerte mindenhol, ahol magyarok élnek. Hirdetik, hogy büszkén és emelt fővel emlékezünk hőseinkre, akik 1848 tavaszán meggyújtották a magyar szabadság lángját, amely azóta is beragyogja Európát, hiszen nemzedékről nemzedékre magyarok milliói táplálják a Kárpátokon innen és túl” – kezdte írását Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott: „Mi, magyarok a ránk törő ellenséges hatalmak szorításában, csatamezőkön harcolva és hőseink vesztőhelyein emlékezve sajátítottuk el azt, amit a szabadságról tudunk. Megtanultuk, hogy a szabadság nem egy ideológia, hanem vérrel szerzett jogunk, hogy használjuk nyelvünket, ápoljuk kivételes örökségünket, és a saját észjárásunk szerint rendezzük be életünket.”

A magyar miniszterelnök szerint a 173 évvel ezelőtt történt események „ma azt üzenik nekünk, hogy közös sorsunk jobbra fordítása mindig azok kezében van, akik tudnak, akarnak és mernek is tenni a magyar nemzet felemeléséért. Ezzel a hittel és bátorsággal kell helytállnunk most is, amikor egy láthatatlan ellenség támadásának megújuló hullámaival harcolunk” – írta.

Orbán Viktor kiemelte: a ’48-as honvédek mai örökösei orvosok, ápolók, tudósok, rendvédelmi dolgozók, a fertőzés veszélye ellenére is mindennap munkába járó és hivatásukban helyt álló emberek tíz- és százezrei. Harcosok, akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk az életünket, és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét.

„Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Önöket a magyar szabadság születésének napján, remélve, hogy a mostani, rendhagyó körülmények ellenére is lélekben együtt emlékezhetünk. Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta ünnepi levelét a magyar miniszterelnök.

Florin Cîțu miniszterelnök a közös jövő megalapozásához kérte magyar polgártársai partnerségét

Florin Cîțu miniszterelnök a harmonikus együttélés fontosságát hangsúlyozta, és a közös jövő megalapozásához, az ország közös fejlesztéséhez kérte a romániai magyarok partnerségét március 15-ei köszöntőjében.

„Kultúránkban és hagyományainkban különbözünk, de ezek a különbségek nem választanak el bennünket, nem vagyunk vetélytársak, éppen ellenkezőleg, egységesnek kell lennünk a sokszínűségben, erősebbekké és bölcsebbekké kell válnunk, együtt kell építkeznünk, értékeket kell teremtenünk” – írta Florin Cîțu a romániai magyarokhoz intézett üzenetében.

Hozzátette: a különbségek megértése és a másik értékeinek megbecsülése hozzájárul a kölcsönös megismeréséhez, a harmonikus együttéléshez. Leszögezte: Romániában nemcsak a magyar közösséget ünnepelik március 15-én, hanem azt a békés együttélést is, amelyet az elmúlt évtizedekben fejlesztettek ki.

Cîțu szerint a magyarság ünnepe jó alkalom a jövő felé fordulásra, hiszen a románok és romániai magyarok csak együtt teremthetik meg azt az országot, amelyben élni szeretnének.

„A világjárvány megtanított arra, mennyire fontos, hogy megbízható partnereid legyenek. Ezt közösen fogjuk átvészelni, erőfeszítéseink és áldozatvállalásunk egy jobb jövőt, jobb életet gyümölcsöznek majd mindannyiunk számára. Kedves magyar nemzetiségű polgártársaim, ünnepük alkalmából a legjobbakat kívánom Önöknek. Isten éltessen minden romániai magyart!” – zárta március 15-ei köszöntőjét a miniszterelnök.

Kelemen Hunor: A világjárványban megmutattuk, hogy az összefogásnak nincs nemzetisége

Az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes szerint a világjárványban sikerült megmutatni, hogy amikor a barátainkon, szomszédunkon, ismeretlen embereken kell segíteni, az összefogásnak és a szolidaritásnak nincs nemzetisége.

Kelemen Hunor március 15-ei üzenetét az RMDSZ közölte honlapján hétfő reggel.

A forradalom nagy eszméit: a szabadságot, a testvériséget és az egyenlőséget ritkán érezhetjük zavartalanul – írta.

„Ma, amikor a szabadságharcról emlékezünk meg, újra el kell mondanunk a velünk együtt élő nemzeteknek, hogy a mi szabadságunk nem korlátozza az ő szabadságukat, ahogyan a másoké sem korlátozhatja a miénket. Akkor lehet egy nép, egy nemzet szabad, ha a vele együtt élő közösségek is szabadok. Ha szabadon használhatják az anyanyelvüket, szabadon élhetik meg a kultúrájukat, használhatják iskoláikat, intézményeiket, identitásukat pedig szabadon újra és újraépíthetik” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Az egyenlőség eszményét úgy értelmezte, hogy senki nem szenved hátrányt, a szociális helyzetétől, nyelvétől, kultúrájától függetlenül.

„Ez volt célja az 1848–49-es szabadságharcnak is, az egyenlőtlenségek felszámolása, a népek, nemzetek közelítése egymáshoz. Hogy ne érezze magát senki másodrangú állampolgárnak azon a földön, ahol született” – hangsúlyozta.

A testvériségről szólva annak a kinyilvánítását tartotta szükségesnek, „hogy nem voltunk és nem vagyunk egymás ellenségei, (…) nem tervezünk senkit eltiporni”. Úgy vélte: tudnunk kell előítéletek nélkül nézni egymás szemébe, megbízni a másikban, elhinni, hogy kölcsönösen a jót akarjuk egymásnak.

Kelemen Hunor a világjárványra utalva kijelentette: az idei ünnep a márciusi ifjak mellett azoké is, akik az elmúlt esztendőben félelmet nem ismerve siettek egymás, főként az idősek és a kiszolgáltatottak megsegítésére. Szól a jóakaró emberekről, minden segítőről, az egészségügyben dolgozókról, a bolti eladókról vagy a tudományos élet képviselőiről.

„Az idei ünnep mindannyiunkról szól, akik a mostani embert próbáló időszakban is kitartunk, vigyázunk magunkra, szeretteinkre és azokra, akikkel ugyanazon a sorson osztozunk. Legyen ez üzenet a törődésről, a figyelemről és a szolidaritásról, amely felette áll a nemzetiségnek, nyelvnek és kultúrának” – fogalmazott.

Az RMDSZ elnöke szerint a következő hónapokban sem szabad megfeledkezni azokról, akik a leginkább kiszolgáltatottak, akik gondozásra szorulnak, akiknek akár egy bevásárlással vagy egy jó szóval lehet segíteni.

„Életet menthet minden figyelmes gesztus, a mindennapokban való helytállás. Maradjunk bátrak, cselekedjünk felelősségteljesen!” – zárta ünnepi üzenetét Kelemen Hunor.

Potápi Árpád János: „Együtt sikerülni fog”

„Bonyhádról, a Perczelek városából” intézett videoüzenetet a Kárpát-medence és a nagyvilág magyarságához Potápi Árpád János, a magyar a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

„Sokszor és sokan tették már fel a kérdést, ki a magyar, mi a magyar, mi tesz bennünket magyarrá?” – ismételte meg a költői kérdést az államtitkár, megfogalmazva a választ is: „Magyarrá tesz bennünket közös származásunk, közös történelmünk, közös hagyományaink és közös nemzeti ünnepeink: március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a”.

Potápi Árpád János emlékeztetett arra, hogy „Mi magyarok a mai napon 1848–1849 hőseire emlékezünk. Azokra, akiknek nevét megőrizte számunkra a történelem és mindazokra, akiknek a nevét nem említik a történelemkönyvek”. Mint mondta, „1848-ban a szabadság ügye nemzetiségtől és társadalmi státusztól független egységet teremtett”, és „A közös cél érdekében soha korábban nem látott egységjött létre”.

„1848 üzenete ma is ez számunkra: ha nagy túlerővel kell szembenéznünk, csak összefogással érhetünk célt” – hangsúlyozta a politikus, hozzáfűzve: „Éljünk bár különböző pontjain a világnak, gondoljunk mást bizonyos kérdésekben, amikor a legfontosabb értékeink forognak veszélyben, akkor mindnyájunkra szükség van”.

Kiemelte, hogy a magyarság „az elmúlt egy évben bizonyságot tett arról, hogy képes az összefogásra”, ugyanis „A járványhelyzet még inkább megmutatta számunkra, hogy minden magyar számíthat az anyaországra, mi magyarok pedig számíthatunk egymásra”. „Bebizonyítottuk, hogy a magyar nemzetet nem képzeletbeli szálak, hanem valós kötelékek kötik össze” – hangsúlyozta a politikus, kiemelve: „A harc még sajnos nem ért véget, a győzelemhez továbbra is szükség van mindnyájunk helytállására”. „Együtt sikerülni fog!” – zárta gondolatait az államtitkár.