Lakásbiztosítás. Kötelező?

Érdemes elővigyázatosnak lenni. Megtérülhet a megfontoltság | Fotó: Egyed József

Az elmúlt periódusban számtalan villámcsapás okozta kárról, illetve tűzesetről számoltunk be lapunk hasábjain. A legtöbb esetben a kárvallott tulajdonosoknak nem volt ingatlanbiztosításuk. Bár az európai uniós csatlakozásnak feltétele volt a lakásbiztosítás-reform bevezetése, országosan és a megyében egyaránt kevés tulajdonos köti meg.

A kötelező lakásbiztosítást 2009-ben vezették be, a változás az európai uniós csatlakozáshoz köthető. Ennek egyik feltétele ugyanis a lakásbiztosítás-reform bevezetése volt, mondta Salamon Zsolt biztosítási bróker.

– Az Unió részéről az volt a kérdés, hogy katasztrófa esetére – árvíz, földrengés, földcsuszamlás – a lakosság hány százalékának van ingatlanbiztosítása. Katasztrófa esetén Románia tudja-e fedezni a károkat, utóbbi kulcsszempontnak számított. Megjegyzem, akkoriban az ország lakosságának öt százaléka sem rendelkezett ingatlanbiztosítással – mondta Salamon. Kiemelte: ilyen jellegű kultúra az országunkban nem létezett, így elöljáróink törvényekkel alapítottak kultúrát. – Románia az egyetlen ország, amely ebben a formában létrehozta a kötelező lakásbiztosítást. Ezzel önmagában semmiféle probléma nem is lett volna, csakhogy az állam üzleti lehetőséget látott benne. Belopakodott a biztosítási piacra, a kötelező lakásbiztosítások terére, sőt, még hasznot is hajtott. Az állam szabta a feltételeket a lakásbiztosításokat illetően, amelyik biztosító csatlakozni szeretett volna az ingatlanbiztosítói piacra, négymillió euró garanciapénzt kellett befizessen. Ebből megalkották a Kötelező Lakásbiztosítást (román rövidítése PAD). Azok a biztosítók, akik befizették, már köthettek is biztosításokat – ismertette a részleteket.

A bróker rámutatott: a Kötelező Lakásbiztosítás (PAD) megalkotásakor két alapvető probléma merült fel. Egyszerűsítettek az ingatlanok kategóriáján. Romániában kétféle lakás van, a 20 ezer euró értékű, fából, téglából és kőből épült, valamint a 10 ezer euró értékű vályogház. Ez a mai napig így van, a törvény nem változott. A törvény ott változott, hogy időnként kötelező volt biztosítást kötni, máskor pedig nem, és össze volt kötve a fakultatív biztosításokkal – vázolta az elmúlt évek döntéseit Salamon Zsolt. Elmondta, elméletileg kötelező, ám csak a törvényt hozták meg, ellenőrző szervet annak betartására nem állítottak fel, tehát a gyakorlatban nem működik. Megjegyezte: az elmúlt évtizedben nőtt a biztosítások száma, de országos szinten még mindig 50 százalék alatt van. Ezt az arányt is csak annak köszönhetően sikerült elérni, hogy lakáshitel felvételénél a bankok kérték a biztosítást a hitelre vásárolt ingatlanok esetében.

Nem drága, vagy mégis?

Napjainkban egy lakásbiztosítás évente 300-400 lejbe kerül, ez az összeg hónapokra lebontva aprópénznek számít, különösen, ha arra gondolunk, hogy ezáltal bebiztosíthatjuk a családi és a saját életterünket.

– Romániában a biztosított házak semmilyen kritériumoknak nem kell megfeleljenek, szemben a Nyugattal, ahol egy egyszerű lakásfelújítás is csak a biztosító jelenlétében és jóváhagyásával végezhető el. Természetesen, hogyha lopásra is köt valaki biztosítást, akkor feltétel, hogy az ajtó zárható legyen, de arra megint nincs kitétel, hogy mivel. Házon belül speciális értékekre kötött külön biztosítások esetében – ékszerek, értékpapírok, befektetési nemesfémek – kötelező, hogy széf legyen a házban – számolt be a bróker.

A lakásbiztosítás két biztosításból tevődik össze, az egyik a kötelező PAD – földcsuszamlás, földrengés és árvíz esetében érvényes –, ennek a díja 20 euró, nagyjából 97 lej, az ára a bevezetése óta nem változott. Ezt nem lehet részletben fizetni, és az államnak megy, amit 20 ezer euróig a PAD áll. Hogyha a kár értéke meghaladja ezt az összeget, akkor azt a fakultatív biztosításból állják. Például árvíz esetén egy negyvenezer eurós kárnál felét a kötelező, másik felét a fakultatív biztosítás fedezi.

Viszont a kötelező ingatlanbiztosítás nem úgy működik, mint a személyi adózás, itt mindenki saját maga belátása szerint fizeti be azt. Gyakorlatilag a két biztosítás együtt jár, hogyha a kötelező nincs megkötve, akkor a fakultatív sincs érvényben. Sokan úgy gondolják, hogy a kötelező biztosításban szereplő helyzetek ritkán következnek be, miért kötnének lakásbiztosítást, szerintük kidobott pénz lenne, a kötelező biztosítás túlárazott – tájékoztatott.

– A fakultatív biztosítás tartalmazza a többi rizikót, a robbanást, a tüzet, jégesőt és kétféle villámlást, a direkt villámlást, valamint amikor a hálózatba csap bele és süti ki a háztartási gépeket. Utóbbira példa is volt tavaly, 26 ezer eurót fizettünk. Ennek elkerülésére is van megoldás, a villanyórához egy biztosítékot szerelnek, ami ilyen esetben lekapcsol. A kötelező után a fakultatív biztosítást a tulajdonos döntheti el, mit és milyen értékben biztosít – házat, kertet, melléképületeket stb.–, a lakásbiztosítás alapjában nem drága, és fontos, mert katasztrófa esetén anyagi biztonságot nyújthat. A biztosításokat általában egy évre kötik, de hogyha az ingatlant hitelre vásárolják, akkor a bank szabja meg a biztosítás futamidejét. A biztosítónál öt évre kötik meg a szerződéseket, és részletet fizetnek, változás esetén szerződésmelléklettel lehet módosítani. A biztosítások esetén az árfolyam csak euróalapú biztosításnál befolyásolja a befizetés értékét, lejben kötött biztosítási értéknél nem, kivéve a kötelezőnél, ott befolyásolja – sorolta a részleteket.

A tömbházlakások esetében a szomszédnak okozott kárt is megtéríthetik | Illusztráció: László F. Csaba

Társas- és tömbházlakások biztosításai

A környéken rengeteg a tömb­házlakás, ebben az esetben két tulajdonjog van, egyik a magán, ahol a személy lakik, a másik a köztulajdon; ilyen a tetőtér, a lépcsőház és a lift. Biztosításkötéskor mindkét tulajdon be van biztosítva, a köztulajdon, hogyha húsz tulajdonos van, akkor egyhuszad részben, mondta Salamon.

– Tömbházlakosok esetében a legcélszerűbb egy felelősségbiztosítást is kötni, ugyanis ilyenkor, hogyha másnak okozott kár történik, a biztosító fedezi azt. Például, hogyha tűzeset vagy csőrepedés történik otthonunkban, amivel a szomszédnak is kárt okozunk, akkor a biztosító fizeti a kárt. A tömbházlakásokat minden esetben piaci áron biztosítják. Hogyha bármi történik, és nem biztos, hogy attól függ, helyrehozható-e a kár, hanem hogy a közösség mennyire károsult, fennáll az esélye, hogy mindkettő hajlék nélkül marad, vagy vásárolnak egy új lakást a biztosításból. Ilyen mostanában szerencsére nem történt. A javak biztosítása nem lehet nyereséges. Hogyha valaki több biztosítást köt egyszerre, akkor a biztosítók a kár értékét fizetik ki közösen és nem külön-külön – zárta a beszélgetést Salamon Zsolt.

Országos és Hargita megyei ingatlantulajdon-statisztikák

Az Országos Statisztikai Hivatal által legutóbb közzétett információk alapján 2020-ban Hargita megyében állami tulajdonban összesen 136 893 ingatlan volt, míg magántulajdonban 134 505 volt bejegyezve. A bejegyzett ingatlanokhoz képest a PAD honlapján közzétett adatok szerint Hargita megyében városon 10 273, falun 7802 ingatlanra volt kötelező lakásbiztosítás kötve ez év augusztusában. A fenti számok alapján egy rövid számítást követően kiderült, hogy Hargita megyében az ingatlanok 6,66 százaléka biztosított. Románia viszonylatában jellemzően régiók alapján Erdélyben kötik a legtöbb biztosítást, az országos statisztika alapján mintegy 21 százalék, ezt követi Bukarest, 20 százalékkal, míg a legkisebb arányban Máramaros környékén, ahol az ingatlantulajdonosok mindössze 3,1 százaléka él a lehetőséggel.

Vlaicu Lajos

: an accessible web community