Kutyasors – ebremény

A kivetettségnél sokkal jobb a gondoskodás a menhelyen. Szabad életre várva Fotó: László F. Csaba

Sorsukra hagyott pásztorkutyák, az állattartók felelőtlenségének köszönhetően megszületett kölykök, hosszú ideje az utcákon kóborló állatok – sajnos sok forrásból biztosított a folyamatos utánpótlás a megye kutyamenhelyein. A segítő szervezetek közösségi oldalaikon rendszerint közzéteszik az örökbefogadással kapcsolatos információkat, illetve közlik, épp miben kérnek segítséget. Hosszú távon viszont csak a szemléletváltás és a felelős állattartás segíthet.

A székelyudvarhelyi kutyamenhelyen jelenleg naponta húsz felnőtt kutya és hat kölyök ellátásáról gondoskodik a telep munkaközössége. A hely 60-70 eb befogadására alkalmas, amit rövid időn belül újabb házakkal szerelnek fel. A menhely üzemeltetését némileg javította az újonnan létrehozott Facebook-oldal, amely segít népszerűsíteni, illetve jobban megismertetni a polgárokkal a telep működését.
A Facebook-oldal indulása óta sokkal látogatottabb és felkapottabb a szervezet, ugyanakkor gyorsabban terjednek az örökbefogadással kapcsolatos információk, számolt be lapunknak Páll Dénes, a menedékhely felelős üzemeltetője. Emellett a közösségi média növelte az örökbefogadási kedvet. A gondosan elkészített, majd az oldalra feltöltött fotók felhívják a figyelmet az ebekre, ráadásul garantáltan elbűvölik az érdeklődőket. Leginkább Udvarhelyen és a környező vidéki településeken fogadna örökbe, ritkán külföldről is – néhány héttel ezelőtt két kutyát vittek Svájcba. A menhely működtetése így sem egyszerű, ezért minden támogatást és adományt szívesen fogadnak, mondta a menhely munkatársa.

Nagy szükség lenne sintérekre

Udvarhelyen továbbra is sok a kóbor kutya, amelyek egyedül vagy falkába verődve tűnnek fel a város utcáin. A menhely által szervezett begyűjtései akciók azonban jelentősen javítanak a helyzeten. A költségvetési keret csupán havonta egyszer engedi meg, hogy szervezetten összeszedjék, utána orvosi ellátásban részesítsék a kóbor ebeket. Sintérekre jelenleg is nagy szükség van. Törvény szerint a kóbor ebeket begyűjtő akcióhoz kell egy orvos, egy vadász, egy sofőr és egy sintér. A menhely kizárólag a város területéről gyűjti össze a kóbor kutyákat. A számos telefonos bejelentés ellenére, a négyfős csapat nélkül nem indulhatnak el kutyákat befogni akkor sem, ha adott pillanatban a polgárok kutyákat látnak valamelyik városrészen. Mint mondta, a bejelentett utcákat később mind egyszerre vizsgálják át. A menhelyre kerülő ebeket először megvizsgálja az állatorvos, beadja nekik a megfelelő oltásokat, és csippel látja el őket. A menhelyi kutyákat ivartalanítják. A súlyos betegséggel rendelkező ebeket megpróbálják meggyógyítani. Szabó Zsolt hivatásos kutyatréner pedig napi négy órát foglalkozik az ebekkel – szocializálja őket a gördülékeny örökbefogadáshoz.
A szerződéskötés előtt a menhely munkatársai felmérik az örökbefogadó életkörülményeit, később szúrópróbaszerűen ellenőrzik azt, hogy a kutya új környezete hosszú távon megfelelőnek, a gazdi pedig alkalmasnak bizonyuljon. Az előírások szerint az egészséges állatokat két hétig kötelező a menhelyen tartani, utána el lehet altatni. Szerencsés esetben tizennégy nap alatt örökbe fogadják, esetleg jelentkezik a gazda, akitől elszökött a kutya. Az udvarhelyi menhely célja, hogy minél több kutyának találjanak szerető otthont, így az esetek többségében az előírtnál több ideig tartják a telepen az állatokat, s csak az idős kutyákat altatják el, mondta Páll Dénes. Hozzátette, hogy a múlt hónapban tíz kölyök és nyolc felnőtt kutyát fogtak be, ami jelentősen leterheli a hely befogadóképességét. Egyelőre elférnek a kutyusok, de ha továbbra is ilyen sok kerül hozzájuk egyszerre, akkor nem marad más választás, gyakrabban kell elaltatni a felnőtt példányokat.
Örökbefogadásra a kölyökkutyáknak van nagyobb esélye. Az örökbefogadásra váró kutyák ellátása nem egyszerű feladat. A legnagyobb nehézséget az élelem biztosítása okozza akkor, amikor a sintér több kutyát fog be egyszerre. Ez esetben az év elején meghatározott költségvetést módosítani kell, ami hosszú folyamat – a kutyákat addig is etetni kell, kevesebb tápból. Adományozni kizárólag száraztápot lehet, a lejárt szavatosságú hentesárut nem fogadják el, mert a kutyák különböző fertőzéseket, betegségeket kaphatnak el tőle. Az adományozónak nincs más dolga, mint jelezni támogatói szándékát a városi önkormányzatnál vagy a menhelyen.

Nehézkes a kóbor ebek befogása és költséges a tartásuk. Örökös probléma Fotó: László F. Csaba

Folyamatos a küzdelem Csíkban

Folyamatosan telt ház van a csíkszeredai kutyamenhelyen – közölte lapunk megkeresésére Száva Emese, a menhelyet működtető Pro Animalia Alapítvány adminisztrátora. Rámutatott: havonta 50-60, többnyire kidobott kutyát fogadnak be, és jó esetben kéthavonta csak 20-at tudnak örökbe adni németországi gazdáknak, hiszen itthon kevesen vállalják azokat a feltételeket, amelyeket az alapítvány elvár egy új gazdától.
– A kutyák folyamatos állatorvosi felügyelet alatt vannak, ez természetesen törvényi előírás, de azonkívül is egyetlenek vagyunk a megyében, akik befogadunk sérült, súlyosan sérült gazdátlan kutyákat is. Tehát kisebbfajta klinikaként is működünk. Mindig vannak kezelés alatt álló, műtött, gyógyulófélben lévő kutyáink. Általában legkevesebb 4-5 ilyen lakónk van. Ezeknek az orvosi költségeit Németországból tudjuk biztosítani, mint alapvetően a teljes menhely működtetését is. Nálunk a 260–300 közötti létszám folyamatos. Évek óta változatlan a helyzet, sőt csak növekszik a befogadott kutyák száma. Eddig évente kb. 500 kutyát fogadtunk be, tavaly megdöntöttük a 600-as rekordot – mondta Száva Emese.

Közel száz kutya Gyergyószentmiklóson

A gyergyószentmiklósi kutyamenhelyen 110-120 négylábú számára van hely és jelenleg 92 gazdátlan kutya lakik itt – tájékoztatott László Endre, a menhely kapcsolattartója. Az alkalmazott állatorvos által a héten az összes kutya megkapta a veszettség elleni oltásait, külső és belső féregtelenítést, illetve csip is van bennük – mondta el lapunknak.
Az állatok számára az eledelt különböző húsfeldolgozó üzemek és éttermek biztosítják, csontokat és maradékokat szállítanak a menhelyre. Emellett a menhely kutyatápot vásárol egy helyi cégtől, de elfogadnak magánszemélyektől is adományokat.
A kutyák örökbe fogadása bár nagyon egyszerű – hiszen egy örökbe fogadási nyilatkozat kitöltése után a potenciális gazda már viheti is haza a beoltott, ivartalanított kutyáját –, mégsem népszerű a város lakói számára. Külföldre viszont gyakran szoktak örökbe adni, a Star Romania Alapítvány, a menhely támogatója van, hogy félévente 20 négylábút is elszállít Németországba vagy Svájcba – ismertette a menhely alkalmazottja. Gyergyószentmiklóson a legnagyobb probléma a behozott kóbor kutyákkal van, gyakran a környező falvakról vagy más településekről raknak utcára kutyákat, így a befogás nyilván a menhelyre hárul. Ezek az utcáról összeszedett kutyák legtöbbször már idősek, így nincs sok esélyük az örökbe fogadásra, sokszor a menhelyen pusztulnak el.
A menhelynek nagy szüksége lenne egy saját elhamvasztóra, hiszen jelenleg az elpusztult kutyák tetemeit egy nagy fagyasztóládában kell tárolják, amíg el nem viszik egy marosvásárhelyi hamvaszóba. Ennek eljárása is körülményes, ezért remélik, hogy a saját hamvasztó elkészülhet jövőre. A menhely alkalmazottja elmondta, hogy ez nemcsak a saját javukra válna, hanem a városlakók saját elpusztult kisebb állatait is elhamvaszthatnák.

A kölyökkutyákat szívesebben örökbe fogadják. Csekély esély Fotó: László F. Csaba

Jól működő rendszer Maroshévízen

Maroshévízen az önkormányzat is fenntart egy kutyamenhelyet. Jelenleg egy gazdátlan eb sincs az intézményben, a kóbor kutyák jelenléte is ritka a városban. Ősszel és tavasszal volt rá példa, hogy idegenek vittek be nagy testű kutyákat, de a sikeres befogás után örökbe adták – tájékoztatott Maroshévíz alpolgármestere, Bodor Attila.
Abban az esetben, ha egy kutyának nem kerül gazdája, akkor 3-4 hónap után állatorvos által altatják el és elszállítják a Maros megyei Kerülő falu krematóriumába. Az alpolgármester szerint a város lakói nyitottak az örökbe fogadásra, figyelnek arra, hogy a menhelyen ne legyen sok gazdátlan eb, hogy ne kerüljenek elaltatásra, ezért nem is volt gyakori az ilyen eset.

Miklós Dalma, Bíró István, Fórika Dóra

: an accessible web community