Nagyon fontos a jelenlegi helyzetben a kis- és közepes vállalkozások biztonságba helyezése, a munkahelyek megtartása, ezért specifikus támogatási programok elindítására van szükség a létező lehetőségek mellett – többek között ezt emelte ki a jelen és közeljövő sürgető feladatai közül Antal Lóránt. Az RMDSZ szenátorjelöltjét kérdeztük.

– Mit tett az RMDSZ az elmúlt időszakban a vállalkozókért?

– Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az elmúlt nyolc hónapban, amióta megszavaztuk a Nemzeti Liberális Párt által vezetett kormányt, folyamatosan felemeltük a hangunkat. Parlamenti törvénymódosítókon keresztül igyekeztünk javítani, jobbítani azokat a sokszor gyorstűzként megszülető és terjedő sürgősségi kormányrendeleteket, amelyek sok esetben nem a bajba jutott embereket, és nem a bajba jutott vállalkozásokat igyekeztek segíteni, hanem azokat az entitásokat, amelyeknek valójában nem volt szükségük segítségre.
Konkrét javaslatokkal álltunk elő, mind a bankrészletek felfüggesztését illetően, mind a bizonyos illetékek, adók befizetésének felfüggesztésének kapcsán. Ezeket hathatósan fenntartottuk a szakbizottságokban, és munkánkon keresztül hozzájárultunk életbe léptetésükhöz.

– Miben áll az RMDSZ nemrég bemutatott gazdaságfejlesztő programja?

– Úgy gondolom, hogy krízishelyzetben érthető, rövid és kézzelfogható intézkedésekre van szükség. Mindezen túl olyan politikusokra is, akik vállalják döntéseiket, és felelősségteljesen intézkednek. Az RMDSZ egy 12 pontból álló programot mutatott be, amely mind az oktatás, mind a gazdaság és a közegészségügy szempontjából is hatékony intézkedéseket tartalmaz.
Fontos, hogy gondoljunk azokra a fiatalokra, akik jelen pillanatban munka nélkül vannak, ezért a programunk tartalmaz olyan részt is, miszerint a 29 év alatti és 50 év feletti elbocsátott személyeket alkalmazó kis- és közepes vállalkozások a járványhelyzet lejártáig részesüljenek vissza nem térítendő állami támogatásban. Ezzel egyszerre két, jobban érintett társadalmi csoportot is támogatnánk, ráadásul a támogatás feltétele az új munkahely fenntartása legkevesebb egy évig, így a nyerészkedések elkerülését is biztosítanánk.
Ugyanakkor az IMM Invest program hatékonyságát szeretnénk növelni, és konkrétan javasoltuk az erre szánt keretösszeg megduplázását is 20 milliárd lejre. Hatékonyabban és egyszerűsített eljárással kellene működtetni a programot, melyben, elképzeléseink szerint, a közepes vállalkozások 10 millió lejes, a kisvállalkozások 2 millió, a mikrovállalkozások pedig 1 millió lejes hitelekhez férnének hozzá, 90% állami garanciával és 100% kamattámogatással.

– Hogyan lenne megvalósítható a járványügyi korlátozások miatt nehéz helyzetbe került fiatal vállalkozók támogatása?

– Azon fiatal vállalkozók számára, akiknek a vállalkozásuk már stabilizálódott, és a járvány előtt jól működött, kiváló fogódzkodó lehet az IMM Invest program: nem oldja meg egy csapásra az összes problémát, nem fog menő céggé varázsolni egy bukdácsolót, de komoly és hatékony segítség lehet.
Ha olyan vállalkozásokra gondolunk, amelyek lendületét pont az induló szakaszban törte meg a járvány, úgy érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy egy inkubátorház szolgáltatásait használva csökkentsék kiadásaikat, egyszerűsítsék működésüket, és egy olyan környezetbe kerüljenek, ami sokféle módon támogatja a kezdő lépéseket, még egy ilyen nehéz időszakban is. Bízom benne, hogy hamarosan egyre több ilyen intézmény fog működni, és fogja tárt karokkal várni a frissen induló vállalkozókat.

– Milyen hatást várna a szövetség az intézkedésektől?

– A legfontosabb gazdasági lépés a kis- és közepes vállalkozások biztonságba helyezése, illetve specifikus támogatási programok elindítása. Amint ezt említettük a programban is, az IMM Invest lehet egy olyan keretprogram, amin keresztül konkrét segítséget tudna elindítani a kormány a kkv-k érdekében.
Nem szabad elfelejteni, hogy az egyik legfontosabb adóforrása a román államnak a kis- és közepes vállalkozások. Az elmúlt időszakban sok pénzt fizettek be különböző adók formájában: most az államon, a kormányon van a sor, hogy visszaadjon ebből. Fontos, hogy életben maradjanak a kis- és közepes vállalkozások, és ezen keresztül a munkahelyeket is meg tudjuk őrizni.

– Jelenleg milyen támogatási lehetőségek vannak, amiket a vállalkozók igénybe vehetnek?

– Az IMM Invest az egyik ilyen program, viszont ezzel kapcsolatosan mindig kiemelem azt, hogy nem egy átfogó gazdaságélénkítő program ez, hanem inkább a konszolidált, jól működő vállalkozásoknak ad olcsó hitellehetőséget.
Azt is el szoktam mondani, hogy ebben a programban jobb pénzügyi feltételekkel lehet hitelhez jutni, mint a járvány kitörése előtt, ezért azok a cégek, amelyek képesek erre, és megfelelnek a program által előírt feltételeknek, vegyék igénybe ezt a lehetőséget. Ugyanakkor szükség van olyan gazdaságélénkítő, gazdaságerősítő és a gazdaságot megtartó programokra is, amelyeket az elmúlt nyolc hónapban nem igazán láttunk.
Nekünk azon kell dolgoznunk, hogy folyamatosan felhívjuk a kormány figyelmét arra, ha nem végzi jól a dolgát, és a december 6-i választások után, akár kormányzatközeli pozícióból, érthető, hatékony, és a gazdaság működését szolgáló intézkedésekbe vágjunk. Nem utolsósorban az infrastrukturális beruházások felgyorsítása, pénzügyi támogatása jelenthet egy olyan hidat, amin keresztül a válsághelyzetből biztonságos környezetbe tudnának kerülni a kkv-k.

– Hogyan látja, hogy egy pályázat előkészítése, lehívása során mi jelenti a legnagyobb nehézséget a kis- és közepes vállalkozások vezetőinek? Hol, miben lenne nagyobb segítségre szükség?

– Talán egy általános érvényű probléma a digitalizáció hiánya az állami intézményekben Romániában. Viszont a járvány abba a helyzetbe sodorta, arra kényszerítette az állami intézményeket, ezek közül is kiemelten az országos adóhivatalt, az ANAF-ot, hogy digitalizálja intézményét, és megkönnyítse az adófizetők mindennemű kommunikációját, többek között a nyilatkozatok letétele és a pénzek befizetése szempontjából.
A pályázatokat illetően is el kell mondanunk, hogy a digitalizáció egy nagyon fontos dolog, az európai uniós forrásokkal foglalkozó minisztérium hatékony és látható lépéseket tett ezen a téren, hiszen a pályázatok legnagyobb részét digitális formában lehet letenni, ami egy jó lépés. Reméljük, hogy a járványhelyzet megszüntével nemhogy megmaradnak, de jobbak, hatékonyabbak lesznek a folyamatok, bővülnek a lehetőségek.
Ami viszont fontos, hogy a politikum folyamatos kapcsolatban legyen a gazdasági szférával, annak érdekében, hogy világos képünk legyen a vállalkozók körében megjelenő problémákról. A járvány ideje alatt egy, külön erre a célra kialakított platformon több mint 400 vállalkozóval folyamatosan tartottam a kapcsolatot, és igyekeztem hatékonyan küldeni mindazokat az információkat, amelyek különböző gazdasági intézkedésekről szóltak, ezen keresztül is segítve a vállalkozókat a sokszor ingoványosnak tűnő törvénykezési, kormányzati, állami intézményekben történő döntésekkel kapcsolatosan. 

– Szoros a kapcsolata a székelyudvarhelyi Hargita Business Center vállalkozói inkubátorházzal (HBC). Miben látja Ön a legnagyobb jelentőségét az ilyen jellegű létesítményeknek?

– A HBC egy jó példája annak, hogy mire képes egy kezdeményezés, amikor révbe ér. Az inkubátorház számos olyan startupnak, vagyis kezdő vállalkozásnak adott kibontakozási lehetőséget, amelyek mára jól működő vállalkozások lettek. Szerintem ezt többszörözni kell, anélkül, hogy túlzásba vinnénk: több inkubátorházra van szükség. Közösen, együttműködve Szakács Paál Istvánnal, a HBC menedzserével és az ő kollégáival, az inkubátorházak működését és az inkubátorházakat célzó lehetőségek tárát szabályozó törvényt is jobbítottuk, hatékonyabbá tettük. Tehát több ilyen kezdeményezésre van szükség, hiszen ezen keresztül tudunk lehetőséget adni fiatal vállalkozóknak a kibontakozásra. (x)