Közösségi tér épül Kisgalambfalván

Renoválják a csűrt. A népművészetek otthonát építik benne Fotó: a Hagyaték Alapítvány archívuma

Egy közel százéves csűrt, illetve egy több mint százötven éves kőépületet korszerűsítenek Kisgalambfalván. A csűr októbertől válhat a település közösségi rendezvénytermévé és turistacsalogató hagyományőrzési központjává. A helyszínen jelenleg stabilizációs munkálatok zajlanak – az épület új külsőt kap, majd a belső terek kialakítása következik. Az épületegyüttes a Hagyaték Alapítvány adománygyűjtési akciójából újul meg, de a kurátorok hamarosan pályázati forrásokat is bevonnak a fejlesztésbe.

Kisgalambfalva egyik legrégebbi kőháza, a hozzá tartozó csűrrel együtt az évek során egyre rosszabb állapotba került, ezért elengedhetetlenné vált a felújítása. Roskadozott a tetőszerkezet, akárcsak a csűr egyik oldala. A helyi közösség célul tűzte ki, hogy a Hagyaték Alapítvány támogatása által megmenti az omladozó épületeket. Végleges formájában pezsgő élettel és szórakoztató, hagyományőrző tevékenységekkel tölti meg annak tereit. A csűr belső tereit modernizálják, viszont külsője autentikus marad, helyet kapna benne egy közösségi tér és egy galéria, mellette pedig egy tájház, ahol a helyi, illetve Erdély különböző tájegységeinek tárgyi hagyatékait állítanák ki. A tervezett munkát ismertetve Szabó-Bilibók Attila, a megvalósítási tervek ötletgazdája elmondta azt is, régi álmuk egy olyan közösségi tér megvalósítása, ahol minden korosztály megtalálja a helyét, emellett a mindennapi életében is tudja használni az épületet.
Az alapítvány tulajdonába került régi csűr ideális helyszínnek bizonyult a terv megvalósításához. A felújított csűr ősztől multifunkcionális helyként működne, melyet elsősorban kézművesek, néptánccsoportok, zenekarok és civil szervezetek vehetnek igénybe.
– Számunkra, galambfalviak számára a kőépületnek és a hozzá tartozó csűrnek szimbolikus jelentősége is van, ezért nagyon örülünk annak, hogy sikerül megmenteni és a rossz állapotban lévő ingatlant ismét a település díszévé tenni – hangzott el.
A csűr 93 négyzetméteres alapterületű épület, ami egy közel 60 négyzetméteres teremből és kisebb zuhanyzóból, mosdóból, konyhából és öltözőből fog állni. A tető alatt egy 30 négyzetméteres galériát alakítanak ki, ahol „funkcionális múzeumot” hoznak létre, régi festett bútorokból és népművészeti tárgyakból.
– A kuratórium tagjai közül egy gyimesközéploki, egy kalotaszegi, egyikük pedig székelykeresztúri származású. Ebből kifolyólag, a turisták számára egy olyan „kaput” szeretnénk létrehozni, ami betekintést enged az említett tájegységek népművészetébe. A három régió tárgyaiból adott ízelítő felkelti a látogatók, turisták érdeklődését az őseink öröksége iránt – mondta az ötletgazda.
A legkritikusabb állapotban a tetőszerkezet volt, mivel már az összedőlés miatt az épület többi részét is veszélyeztette. Új gerendák és cserepek kerültek a csűrre, ismét biztos lábakon áll a tetőszerkezet. Az építkezési rész befejeződött, most következik a vakolás, az illemhelyiségek kialakítása, a vízvezetékek és az áram bevezetése. Hátravan még a galéria kialakítása és lepadolása.
– Egy uniós pályázatnak köszönhetően az önkormányzat a múlt években felújította a kis- és a nagygalambfalvi kultúrotthont, amelyeket a legmodernebb technikákkal és berendezésekkel láttak el. Túlságosan reprezentatív lett ahhoz, hogy lazább, könnyedebb rendezvényeknek legyen a helyszíne. Az épülőben lévő közösségi csűr olyan könnyedebb helyi rendezvényeknek adna helyet, mint a kézműves-foglalkozások, a tanácskozások, a nyári táborok, esetleg szüreti bálok. A felsoroltakon kívül eső más jellegű rendezvények pedig a turisták számára lennének vonzók – részletezte a felújítás alatt álló építmény rendeltetését.
Ezenkívül a csűr lehetőséget biztosít a keresztúri, az udvarhelyi, sőt a távolabbról érkező, más erdélyi néptánccsoportoknak arra, hogy táncpróbákat, de főleg edzőtáborokat és hétvégi képzéseket tartsanak. A multifunkcionális tér mindennek helyet ad, ami a hagyományőrzést szolgálja – a kézműves-foglalkozásokon és a népi mesterségek táborán át a népzeneoktatásig. Szabó-Bilibók Attila szerint még korai lenne az ötlet megvalósításának eredményeiről beszélni, hiszen még csak hétfőn indult el a Hagyaték Alapítvány adománygyűjtési akciója. Máris rengetegen álltak a közösségi ügy mellé – befutott már néhány adomány, illetve több felajánlást is kaptak.
A kurátorok türelmesek, mint mondták, több fázisra osztották fel a tervezett fejlesztéseket azért, hogy a beérkező adományok függvényében lépésről lépésre haladjanak a munkálatokkal. Eközben megragadják a pályázati lehetőségeket is azért, hogy segítsék a jó ügy előrehaladását.

Miklós Dalma

: an accessible web community