enyhe eső
borús égbolt
Koronás nemzedék
Eddig sem volt könnyű dolguk a végzősöknek. Bármennyire is mást gondol a közvélemény, azért többségük az adott ciklus utolsó éveiben a közelgő vizsgák Damoklész-kardja alatt élte mindennapjait. Ha tanult, akkor azért stresszelt, hogy át tudja-e venni megfelelőképp a tananyagot, biztosan azokat a tételeket adják-e majd a vizsgán, amiből ő készült, mikor és hogyan lesz a vizsga (mint tudjuk, Romániában a tanügyre közel sem az állandóság és átláthatóság a jellemző), ha pedig nem tanult, akkor azért idegeskedett, hogy nem tud semmit, neki kéne állni a magolásnak, vagy valamit most már tényleg kezdeni kellene.
Mindeközben mind a nyolcadikosok, mind a tizenkettedikesek ilyenkor már javában tervezték a búcsút, az évzárót, a ballagást, készültek a bankettre, tervezték a nagy bulikat és szép ruhákat, amik a lezárás szerves kellékei. Ezúttal viszont az utolsó évnek ez az emberi, érzelmi, társas komponense vált köddé, vitte el a koronavírus. Nagyon sajnálom ezért a fiatalokat, hiszen ezek az utolsó hetek voltak azok, amelyeknek a történései, az emlékei a leggyakrabban kerültek elő az osztálytalálkozókon. Az idei végzősök lettek a koronás nemzedék. Nagy kérdésekkel, nagy bizonytalansággal és nagy hiányérzettel élnek ők most, a tanév végének közeledtével.
Legyinteni is lehet bajaikra, de ne tegyük. Egyébként is mi, felnőttek szeretünk élni ilyenkor olyan nagy szavakkal, mint a nagybetűs élet. Amibe ugyebár a jelenlegi körülmények között kell kilépniük a középiskolák végzőseinek. Fordulópont ez számukra, és nem véletlen, hogy az ember mindig rituálékat, ünnepeket rendelt a jeles pillanatok mellé. A koronás nemzedék várhatóan ezek nélkül lép tovább, lélekben lezáratlan marad valami, hiszen le kell mondaniuk emlékezetes szép pillanatokról, virágcsokrokról, Gaudeamusról, ölelésekről, az együttlét örömeiről.
Biztos, sokan gondolkodnak már azon, hogy mit lehet pótolni, mit lehet átmenteni a valós ünnepből a virtuális világba. De azt hiszem, az mégsem lesz olyan, mint az igazi. Kedves koronás nemzedék, most méltán érezhetitek azt, hogy magatokra hagytak a felnőttek, kitolt veletek a világ. Valószínűleg más lesz az a bizonyos nagybetűs is, mint ahogy még az év elején gondoltuk. Kitartást hát nektek, és bízzatok magatokban! Tíz év múlva – remélem – jót nevettek majd azon, hogy igen, ti voltatok a koronás nemzedék…
Asztalos Ágnes
.jpg)
.jpg)
