Videó – Konzultációt szerveznek megyeszerte: Felzárkóztatnák a mélyszegénységben élőket

Ismertették a részleteket. Jövő héten kezdődik a munka Fotó: Hadnagy Éva

Átfogó konzultációt szervez a megyei önkormányzat mélyszegénységgel foglalkozó munkacsoportja. A középszintű felmérések már jövő héten elkezdődnek Udvarhelyszéken, hiszen a megyében itt a legsúlyosabb a helyzet. A konzultációt követően cselekvési terveket, stratégiákat dolgoznak ki a helyi közösségek felzárkóztatására.

Egy gyermek sem tehet arról, hogy hová születik, tiszta lappal indulunk mindannyian. A mélyszegénység problémájával foglalkozva Hargita Megye Tanácsa arra törekszik, hogy megteremtse a feltételeit annak, hogy javuljon a nehezebb sorsú emberek helyzet. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha ismerjük a valóságot – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke tegnap Székelyudvarhelyen. Az elöljáró mindezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyen bejelentették: konzultációt hirdet a megyei önkormányzat mélyszegénységgel foglalkozó munkacsoportja. A megyeelnök elmondta: a mélyszegénységgel foglalkozni kell, annak ellenére is, hogy nem népszerű semmilyen szempontból a téma, és nem szőnyeg alá söpörni, hiszen ezzel a probléma nem oldódik meg.
– Van egy sor olyan társadalmi kérdés, ahol mi ismerjük a megyei és helyi valóságot, és mi tudjuk hozzárendelni a megfelelő intézkedéseket, pályázatokat, szolgáltatásokat, és ami a legfontosabb a szolidaritást és az együttműködést – fogalmazott az elöljáró.

Segítenek a jövő generációinak

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke ugyanakkor elmondta: a mélyszegénység problémájával foglalkozni nem egy olyan feladat, amely egyik napról a másikra eredményt tud prdukálni. A téma kényes és népszerűtlen, éppen ezért arra törekednek, hogy megkönnyítsék a következő generációk dolgát.
– Amennyiben most szőnyeg alá söpörjük a problémát, elfordítjuk a fejünket, abban az esetben a jövő generációinak a mindennapjait nehezítjük meg, hiszen a probléma tovább súlyosbodik – fogalmazott az alelnök. Mint részletezte: a mélyszegénység munkacsoport már az elmúlt évben elkezdte a munkát, viszont a kényszer szülte azt a helyzetet, amikor hatékonyabban kezdtek foglalkozni ezzel a társadalmi kérdéssel – utalt a csíksomlyói tűzesetre.
– Van egy európai uniós pályázatunk, amelynek Álomút a neve. Ahhoz, hogy az álmokat elérjük, ahhoz előbb az odavezető utat és stratégiát kell meghatározni. Ahhoz, hogy tudjuk, milyen irányt kell kövessünk, elengedhetetlen ismerni a valóságot, tudni, hogy is állunk jelen pillanatban – hangsúlyozta Bíró Barna Botond. Mint részletezte: a következő félévben elindítanak egy konzultációt. Ez arra hivatott, hogy fókuszcsoportos beszélgetések, interjúk alapján, a civil szervezetek bevonásával egy olyan átfogó képet kapjanak Hargita megyéről, amely segítségével pontosan beazonosíthatóvá válnak, hogy hol és milyen gondok vannak, és amelyek megoldására később cselekvési terveket, stratégiákat tudnak kidolgozni.
– Ebben a kérdésben is úttörők vagyunk az országban, de hisszük azt, hogy a jó példák és a cselekvési tervek kidolgozása után országos szintre is ki tudjuk terjeszteni megyei stratégiánkat. A probléma összetett, és azért van szükség egy konkrét cselekvési tervre, hogy utána ki tudjunk tartani mellette. Ez már akár 10-20 éves időintervallumban tud kézzelfogható eredményeket hozni, mivel ezeknek a társadalmi rétegeknek az integrációja nem egyik napról a másikra történik meg – fogalmazott az elöljáró.

Udvarhelyszék és Alcsík a legérintettebb

Nemrégiben mélyszegénységi konferenciát szerveztek Csíkszeredában, amelyre számos külföldi szakértőt meghívtak. Az eseményen bemutatták a megye mélyszegénységi térképét, amelyből kiderült, hogy középtávú időn belül lesznek olyan települések Hargita megyében, amelyek népességi összetétele meg fog változni. Az adatokból kiderült az is, hogy hol vannak leginkább azok a roma közösségek, amelyek mélyszegénységben élnek. Kiderült, Udvarhelyszék a legérintettebb, majd Alcsík következik. Bíró Barna Botond elmondása szerint ezekben a térségekben még alaposabban fognak foglalkozni a témával, vigyázva arra, hogy ezek a közösségek – és főleg a gyerekek – mihamarabb hozzájussanak azokhoz a lehetőségekhez, amelyek segítségével teljes értékű életet élhetnek. Hozzátette: a munkába bevonják a roma közösségek vezetőit, képviselőit is, és a startégiát is úgy fogják összeállítani, hogy az ő véleményük, látásmódjuk, elképzeléseik is megjelenjenek benne.
– E nélkül nem lehet úgy kezelni a témát, hogy magukénak tartsák, hogy hosszú távon valós megoldást tudjon nyújtani – tette hozzá az alelnök.

Közép-, majd mikroszintű felmérések következnek

András Loránd, a mélyszegénységi munkacsoport vezetője ismertette az eddigi tevékenységüket, ugyanakkor kitért a mélyszegénységi konferenciára, amely során fény derült, hogy napjainkban több mint 20 ezer ember él mélyszegénységben Hargita megyében, többnyire szegregált telepeken. Ez elmarad az országos átlagtól, viszont vannak ennél sokkal rosszabb megyék is.
– Ez felkiáltójel számunkra. Mielőtt oda kerülnénk, mint a román vidékek leszakadt közösségei, beavatkozásra van szükség – fogalmazott. A következő szint, amelyet elkezdenek, a mélyszegénység konzultáció, amely egy középszintű felmérésből áll majd össze.
– Ez elsősorban térségenként, tematikus fókuszcsoportos beszélgetéseket jelent. Meghívjuk a különböző érintetteket, döntéshozókat, oktatási intézmények vezetőit, közösségi, szociális szakembereket egy-egy beszélgetésre, így derül fény, hogy adott területeken milyen a helyzet – részletezte a mélyszegénységi munkacsoport vezetője. Hozzátette: miután véglegesítik az adatokat, következik majd a felmérés mikroszintje. Ez azt takarja, hogy a lakóhelyükön keresik fel az egyéneket, kisközösségeket, és az életút-interjúk alapján szociális beavatkozási terveket készítenek. Reményeik szerint sikerül egy olyan stratégiát, ütemtervet összeállítaniuk, amely nemcsak a megyei önkormányzat intézményszintű munkaanyaga lehet, hanem egy alternatív munkaanyagként szolgálhat a csíksomlyói tűzesethez hasonló esetekben ajánlott beavatkozásra. A konzultációt Udvarhelyszéken kezdik, mivel itt a legsúlyosabb a helyzet, jövő csütörtökön és pénteken tartanak fókuszcsoportos interjúkat, majd Csík és Gyergyó térsége következik.
– 30-35 fókuszcsoportos beszélgetést tervezünk, csoportonként 10-12 személlyel. Amint ezek elkészülnek, elemezzük, és annak függvényében tervezzük meg a helyi szintű beavatkozásokat – összegzett András Loránd.