Kihantolás utáni számháború

Katonasírokat hantolnak ki Csíkkozmáson. Kegyeleti taktus?

Kiürített sírok a temetőben, ellentmondások a számokban – ez maradt a csíkszeredai Hősök temetőjében végzett kihantolások után. Azt, hogy ki és hová vitte a katonák földi maradványait köztudott, de hogy kiket vittek, az kérdéses. A Román Hadisírgondozó Hivatal által közölt adatok alapján a csíkszeredai Hősök temetője 124 német katona nyughelye volt. A munkálatot végzők 233 katona földi maradványainak kihantolásáról számoltak be a polgármesteri hivatalhoz küldött levelükben. A hadisírgondozó hivatal engedélyének mellékletében szám szerint egyetlen katona kihantolását sem engedélyezte a csíkszeredai Hősök temetőjéből. Hargita megyéből összesen közel 180 német katona földi maradványainak kihantolására szólt a jóváhagyás. Az ellentmondásos számok ellenére a munkálatok megyeszerte folytatódnak.

Katonasírokat hantolnak ki Csíkkozmáson. Kegyeleti taktus?
Katonasírokat hantolnak ki Csíkkozmáson. Kegyeleti taktus?

[dropcap]A[/dropcap] csíkszeredai haditemetőben elhalványuló nyomai maradtak annak, hogy itt nemrég megmozgatták a földet. A Hősök utcából semmit nem vesz észre az arrajáró. A kihantolt katonák után a megdolgozott föld ma leginkább jó minőségű szántóföldhöz hasonlít. A területet szépen elegyengették, helyenként már a fű is zöldül.
A temető bejáratánál nem is lehet sejteni, hogy a közelmúltban 233 katonát ástak ki és szállítottak el a temetőből. A sírkert, amely minden várostérképen rajta van, már a 18. században is haditemetőként működött. Ma központi emlékművének felirata kizárólag a román katonák hősiességét hirdeti. Az itt elhantolt többi nemzet katonájára néhány megmaradt kőkereszt és egy kopjafa emlékeztet. A központi emlékműtől jobbra a domb hajlatában mozgatták meg a földet a múlt hónap első hetében.

Országos jelenség
Az ásatásokról lapunk július 10-én közölt oldalas összeállítást. Az akkor megszólalók nyilatkozatát olvasva leginkább a miértek, a hogyanok, a kételyek fogalmazódtak meg.
A katonasírok felásása és a katonák kihantolása nem Hargita megyei jelenség – írtuk lapunkban. Az ország területéről tudósítások tucatjai jelentek meg helyi és megyei lapokban a német katonák kihantolásáról. Volt, ahol kérdőjelek is megfogalmazódtak, máshol csak annyit közöltek: a kihantolt német katonákat Jászvásárba, illetve Bukarestbe viszik újrahantolás céljából. A munkálatok az 1996-ban aláírt román–német államközi megállapodás része, és a 2003-ban elfogadott 379-es törvény előírásainak megfelelően történnek. A munkálatokhoz központi engedéllyel rendelkeznek a kivitelezők, helyben csak a terület tulajdonosának belegyezése szükséges.

Kézzel rajzolt térkép, pecsét nélkül
A polgármesteri hivatalnál 2015. június 29-én iktatták azt az értesítét, amelyben a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge (VDK) közli, hogy a Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Hivatala (ONCE) 191-es értesítése (aviz) alapján jóváhagyták és elrendelték a csíkszeredai Hősök temetőjéből a német katonák földi maradványainak kihantolását. A Lutz Müller által aláírt levélben azt is közlik, hogy a munkálatokat június 29. és szeptember 29. között végzik.
Csíkszereda Polgármesteri Hivatala másnap levélben kért pontosítást Lutz Müllertől. Ebben a munkálatok méretei mellett arra kérdezett rá Antal Attila polgármester, hogy az engedély mellékletében miért szerepel a kihantolandó katonák számánál vonal a csíkszeredai Hősök Temetőjénél. Ugyanebben a táblázatban a csíkszeredai katolikus temetőnél két személy kihantolásának engedélyezése volt feltüntetve. Egy nappal később, július 1-jén már a munkálatok megkezdésének tényét rögzíti egy másik dokumentum.
Antal Attila polgármester kérésünkre engedélyezte a hivatalhoz benyújtott ügycsomó áttekintését. Ebben a haditemetőre vonatkozóan egy kézzel rajzolt térkép másolata található, amelyen egyetlen intézmény pecsétje sem szerepel. A munkálatok helyszínét az „L” és „N” jelzésű parcellákat rózsaszín filctollal jelölték be. Az „L” parcellában 72, az „N” megnevezésűben 62 katonai sír van feltüntetve, ami összesen 134 sírt jelöl.
A polgármester kérésére július 20-án újabb dokumentum született, amelyben a 2015. július 1–8. között végzett munkálatok eredményéről számol be a Lutz Müller által szignált levél. E szerint a Hősök Temetőjéből 233 német katona földi maradványait ásták ki, ezeket a 6280–6512 számmal a jászvásári Örökkévalóság temetőben újrahantolják.

A város nem kapott engedélyt rendezésre
Antal Attila polgármester lapunknak elmondta: a hivatal részéről nem készült dokumentáció a munkálatról, ezért is kért jelentést a VDK részéről a kihantolások végén.
– A hadisírgondozást az államközi egyezmények és törvények szabályozzák. A Román Hadisírgondozó Hivataltól volt engedélyük, úgy ítéltem meg, hogy ez minden lehetséges szempontból rendben van – fogalmazott Antal Attila.
A városvezető ugyanakkor elmondta: amit a város a Hősök Temetője és környékének rendezéseként szeretett volna tenni, ahhoz a szükséges engedélyeket nem kapták meg a hadisírgondozó hivataltól. A polgármester elmondta: a kihantolások kérdésében sem idő, sem keret nem volt arra, hogy előzetesen a tanáccsal konzultáljanak.
– Ezután is megtehető, hogy oda emlékművet emeljünk, mert 11 év alatt nem voltunk képesek megcsinálni, de ezután biztos lesz valaki, aki képes lesz erre. Igazából a történelmet írni kellene – fogalmazott Antal Attila.

Kozmás
Kozmáson is ástak, tudtuk meg Bodó Dávid polgármestertől. A községvezető tudomása szerint onnan 35 személy földi maradványát emelték ki jeltelen sírokból, egy, a falun kívül eső kaszálóról. A polgármester elmondta: egy kisebb méretű markolóval leemelték a földet, majd kézzel végezték a kihantolást. Külön-külön minden katona földi maradványait zsákokba tették – részletezte a polgármester. Kozmás község vezetője elmondta: a faluban még élnek olyanok, akik visszaemlékeztek a történtekre, hogy hol voltak eltemetve a katonák. A polgármester is szóba hozza a Román Hadisírgondozó Hivatal engedélyét. Ennek mellékletében Kozmásnál 24 katona kihantolásáról szólt a jóváhagyás.
Szépvíz
Itt az örmény temetőben végeztek kihantolásokat. Gábor Zoltán helyi plébánosnál jelentkeztek be, és ezután kezdődött a munka. Zakariás István, az örmény egyház gondnoka lapunknak elmondta: véletlenszerűen szerzett tudomást a munkálatról. A helyszínre érve már javában zajlott a kihantolás.
– A temető bejáratánál, ahol az ásásokat végezték, nem voltak családi sírhelyek. ’89 előtt a szépvízi öregotthon lakóiból többet is ide temetettek el. Lehetett átfödés is ezekkel a sírokkal. Emlékszem, gyermekkoromban még az öregotthoniak járogattak ki oda halottak napján és gyertyát égettek azokon a sírokon. Azok is tudtak valamit! Nagyon egymáson voltak szerintem a sírok. Ami nekem furcsa volt, hogy ezeket a csontokat 80-90 centiről szedték ki – fogalmazott Zakariás István.
A szépvízi örmény egyház gondnoka elmondta: rajzot nem mutattak a sírokról, az engedély mellékletében volt feltüntetve, hogy a temetőkapu mellett jobbról található síroknál áshatnak.

A számok nem találnak
A történtek után kéréssel fordultunk a Román Hadisírgondozó Hivatalhoz, amelyben a végzett munkálatok engedélye iránt érdeklődtünk. A hivatal átiratában közölte, hogy Hargita megye területéről 55 helyszínről közel 180 német katona kihantolását engedélyezték. Mivel a csíkszeredai polgármesteri hivatalhoz közölt adatok szerint már az itteni Hősök Temetőjéből a fentieknél többet, azaz 233 földi maradványt vittek el, adódott az újabb kérdés: a hadisírgondozó adatai alapján hány német katona nyugszik a csíkszeredai temetőben? A hivatal még aznap megküldte válaszát, amely szerint a szeredai temetőben nyilvántartásuk szerint 124 német katona pihen, amelyből 119-et azonosítottak, 5 katona ismeretlen.
Hogy miből adódhat a különbség? – a kérdésre újabb választ ígért a hivatal.
A csíkszeredai hivatalhoz benyújtott dokumentumban öt személy nevét tüntették fel, akik a kihantolásokkal foglalkoznak. Közöttük szerepelt Volosin Ruslan, akivel többszöri telefonos beszélgetés után sem lehetett személyesen találkozni. Végül leszögezte: az ügyben csak egyedül Lutz Müller beszélhet, aki jelenleg szabadságát tölti, így csak később lesz elérhető.
Az ügyben a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge szervezet romániai képviselőjét, Cristian Scarlatot is megkerestük. Az egyesület vezetését 2010 óta ellátó személy hangsúlyozta: a kihantolásokkal és a maradványok átszállításával a németországi szervezet megbízottja, Lutz Müller foglalkozik, aki korábban Moldáviában végezte ezt a munkát. Ezzel is magyarázható, hogy a csíkszeredai, illetve a Hargita megyei munkálatokat is moldáv jelzésű gépekkel, autókkal végezték.
A VDK romániai képviselője szerint a munkálatok a romániai és a németországi nyilvántartások alapján végzik. Véleménye szerint a VDK németországi adatai magyarázattal lehetnek a számbeli eltérésekre, de augusztus a német szabadságolások miatt ügyviteli szempontból halott hónapnak számít.

Csíkdánfalva
Cristian Scarlat, a VDK romániai képviselője személyesen is részt vett 2012-ben a német katonai temető újraszentelésén. Az ünnepségre még ma is emlékszik, éppen ezért nem érti, hogyan kerülhetett az ottani temető is a listára.
A dánfalvi hivatalhoz eddig hivatalos megkeresés nem érkezett az ügyben – erősítette meg lapunknak Böjte Csongor polgármester. Beszámolója szerint eddig Balogh Ádám kereste fel a hivatalt, aki egy törvénymásolatot hagyott ott a hadisírgondozásra vonatkozóan.
A lapunk július 10-i számában a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge megbízottjaként nyilatkozott Balog Ádám, így Cristian Scarlattól, a VDK romániai képviselőjétől érdeklődtünk Balog Ádám megbízatásáról. Cristian Scarlat kijelentette: nem tud Balogh Ádám megbízatásáról.
Megkeresésünkre Balogh Ádám elmondta: Lutz Müllertől kapta megbízatását, ami Hargita, Kovászna és Maros megyére terjed ki.
– Önkéntes alapon végzem a munkát. Saját német rokonaimat keresem. Anyám német volt, így keveredtem ebbe az ügybe – fogalmazott Balogh Ádám.
Az ellentmondásos adatok kapcsán Balogh Ádám állítja, hogy a németek a Vöröskereszt listái alapján dolgoztatnak, amit ellenjegyzett a Volksbund. Hogy a kihantolási engedély mellékletében a csíkszeredai temetőnél csak vonal szerepel és nincs feltüntetve semmilyen szám, Balogh Ádám megjegyezte: azt jelenti, hogy nincsenek adataik. Ehhez képest a németeknél vannak adatok.
Balogh Ádám korábbi nyilatkozatában sem tartotta kizártnak, hogy akár magyar katonák is lehettek a sírokban.
– Lehettek magyarok is, de ezt senki nem tudja. Megnéztük a csontokat, a gombokat, amik megmaradtak, mert azonosító nem maradt mellettük. Nem volt, amit vizsgáljunk rajta, mert csontok voltak ládában. Még a ruha- és cipőmaradványok sem voltak a helyszínen – hangsúlyozta.
A Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Hivatala idén februárban kiadott 191-es értesítésében megtiltja a német katonákon kívül a más nemzetiségű katonák kihantolását.
A Hadisírgondozó Hivatal a VDK-nak jövő év áprilisáig adott engedélyt a kihantolásokra.

Daczó Dénes