Amint az már ismeretes, a múlt kedden a kormánypárt csúcsvezetésének ülését követően hivatalosan is bejelentették, hogy a novemberben sorra kerülő államelnöki választáson jelöltként indul (indítják) Viorica Dăncilă kormányfő(t). Csak úgy mellékesen jegyeznénk meg, hogy a párton belüli potenciális ellenjelöltek az utolsó pillanatban akár gyanúsnak is nevezhető körülmények között visszaléptek, egyetlen kivétellel, a mindig is hangoskodó és sokszor különutasként is megnyilvánuló Liviu Pleșoianu képviselőével. (Az egykori színész továbbra is kitart jelöltsége mellett, s azt hangoztatja, erős háttérrel rendelkezik. Valamelyes háttere lehet, de őt akár a jelöltség színpadáról is leseperheti az ellenszél…) Viorica Dăncilă a jelöltség „felelősségteljes” vállalásán túl harcba is lendült és megtette az első lépéseket: megtiltotta párttársainak, hogy kétségbe vonják a csúcsvezetés döntéseit és azt negatív értelemben kommentálják, korlátozta véleménynyilvánítási mozgásterüket, s a megyei vezetőket arra szólította fel, írásban nyilatkozzanak arról, hogy lemondanak pártbeli tisztségükről, amennyiben a kormánypárt jelöltje, azaz a párt elnöke, Viorica Dăncilă a választások során nem jut be a második fordulóba. Amúgy bejelentette azt is, hogy amennyiben ez utóbbi nem jön(ne) össze, akkor ő maga is lemond pártelnöki tisztségéről (arról viszont konkrétan nem nyilatkozott, hogy kormányfői mandátumáról lemondana-e vagy sem, de talán ez magától értetődő lenne). Keddtől errefelé Viorica Dăncilă többször is nyilatkozott, elismerve többek között azt is, hogy pártjának, akárcsak neki, csehül áll a szénája a népszerűségi ranglistán, s a legutóbbi közvélemény-kutatás nem sok esélyt vetít elő neki, legalábbis pillanatnyilag nem. Mindennek kapcsán az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában többek között a következőket mondta: „Ebben a pillanatban én a pártnak nem vagyok mozdonya, a kampányban remélem, azzá válok… A célkitűzésünk az államelnöki választás megnyerése. Johannis elnök azt mondta, hogy lépésről lépésre, mi azt mondjuk, hogy fordulóról fordulóra.” Ez utóbbi mondatát nemigen tudjuk értelmezni, de az általa felvázolt helyzeti állapotból arra következtethetünk, hogy ő egyelőre a pártnak csak kézihajtánya, de idővel akár annak „mozdonyává” is válhat. Ez egy olyan teljesítmény lenne, amely révén bekerülhetne a rekordok könyvébe. Mi azt mondanánk, ilyen csodák nincsenek, s ennek tudatában volt ő is, amikor pártja tulajdonképpeni céljának a második fordulót jelölte meg. Ezt tételesen ugyan nem ismerte el, de az általa elmondottakból ez „hallatszik ki”… A jelek szerint erről a jelölésről a kormánykoalícióban nem egyeztettek és Dăncilă nem folytatott tárgyalásokat a koalíciós partner, az ALDE elnökével, Călin Popescu Tăriceanuval. Ezt viszont Tăriceanu és pártjának csúcsvezetése rossz néven vette: múlt szerdai ülésüket követően azt nyilatkozta, hogy több kollégája is elégedetlen a koalícióbeli viszonyokkal. Ilyen összefüggésben arra is utalt, hogy amennyiben Viorica Dăncilă a költségvetés-kiegészítésről nem tárgyal az ALDE vezetőivel, akkor annak kormánytagjai nem fogják megszavazni a kiigazítást. Ez az együttműködés egyik vetülete, de ennél is lényegesebb az, hogy Tăriceanu a pártja csúcsvezetésének már említett ülése után hivatalosan is bejelentette, hogy az ALDE jelöltjeként indul az államelnöki választáson. Csalódottságának adott hangot annak okán, hogy a szociáldemokraták nem kívánták őt támogatni, s ugyanakkor nem tartotta kizártnak, hogy a kormányzati partnereikkel való kapcsolatuk megromlik a kampány során. Hozzáfűzte azt is, hogy az ő névjegykártyája „tartalmasabb”, mint a szociáldemokraták jelöltjéé, valamint azt, hogy a kormánykoalíciót támogatóknak 59%-a közös jelöltet támogatna, azoknak pedig 80%-a őt látja a jelölti pozícióban. Rosszallásának adott hangot Dăncilă azon érveit illetően, hogy olyan nagy pártnak, mint a PSD, saját jelölttel kell indulnia. „Fennállnak azok a kockázatok, hogy a koalícióbeli együttműködés megromoljon. Vannak olyan kollégáim, akik többé-kevésbé erőteljesen azt kérték, hogy lépjünk ki a kormányzásból… Nem vagyunk köldökzsinórral összekötve a kormányzással” – így Tăriceanu. Ez így igaz, de hol van az olló, amellyel elvágható az a köldökzsinór?... Apropó kormányzás: Viorica Dăncilă egy Victor Pontával, a Pro Románia elnökével folytatott minapi négyszemközti megbeszélését követően azt is hangoztatta, hogy nem tartja kizártnak ezen ellenzéki párt bevonását a kormányzásba, bár erről a lehetőségről konkrétan nem tárgyalt Ponta pártelnökkel. Nehezen hihető ez a verzió, s ez annak okán, hogy értesüléseink szerint Victor Pontának és pártjának olyan követelései vannak, amelyeket egy „kézihajtánnyal” nemigen lehet még csak megközelíteni sem, ehhez valóban egy „mozdonyra” lenne szükség. Azok teljesülése feltételezné például Dăncilă „hátramenetelét”, mármint az államelnökjelölti pozícióból. Hecser Zoltán