Kétszeresen hátrányos a székelyföldi romák helyzete

Ma este debütált a Székelyföldi Roma Szabadegyetem a Lövéte és Szentegyháza között található Szelterszfürdőn. A többnapos rendezvényre országon belülről és kívülről érkeztek kutatók azzal céllal, hogy a hétvége során közösen vegyék górcső alá a székelyföldi, romániai és magyarországi romák helyzetét, valamint jövőképét.

Rövid késéssel, de barátságos hangulatban indult az első alkalommal szervezésre kerülő Székelyföldi Roma Szabadegyetem Szelterszfürdőn, a Szent Gellért Alapítvány Rehabilitációs és Rekreációs Központban. A szervezők már a megnyitó előtti percekben örömmel válaszoltak a sajtó kérdéseire, közvetlen beszélgetés alakult ki a média és a politikai szerepvállalás felelősségéről, a romák függetlenedése és integrációja kapcsán. Megtudtuk: egy két éves projekt és politikai együttműködés eredménye, hogy idén augusztusban kétnyelvű, székelyföldi határokat átlépő rendezvényre kerülhet sor.

Megnyitották az első alkalmat

Délután öt órai kezdettel András Lóránd, a Hargita megyei mélyszegénység-munkacsoport koordinátora az esemény előzményeivel indította el a megnyitót, elmondta, két éve, hogy a megyei tanáccsal, de körülbelül már tíz éve, hogy erdélyi szakemberekkel foglalkoznak a székelyföldi romakérdéssel. Önmagukat egy informális szakmai, de baráti társaságként határozzák meg, de kiemelte, mindannyiuk mögött intézményi és szervezeti kapcsolatok állnak. Az esemény szervezői a Hargita Megyei Tanács részéről a mélyszegénység-munkacsoport, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazata és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. A rendezvényhez partneri minőségben csatlakozott a Bálványos Intézet, az Autonómia Alapítvány, a Transylvania Inquiry, valamint a Tom Lantos Intézet.  Megtudtuk, 2020 végén pattant ki a mostani szervezők fejéből az ötlet, hogy szervezetten és közös gondolkodással kell lépéseket tenni a székelyföldi  romák integrációja érdekében – amit a későbbi csíksomlyói tűzeset is visszaigazolt –, így létre jött a Hargita megyei mélyszegénység-munkacsoport, illetve a Hargita megyei roma fórum – utóbbi célja a romák szerepvállalási lehetőségének a biztosítása.

– Az elmúlt két évben állandó munkacsoport egyeztetések, viták, szakmai panelek és két mélyszegénység konferencia valósult meg, így érkeztünk el ide, a szabadegyetemhez, hiszen a korábbi programok által kezdett letisztulni, hogy melyek azok a témakörök, amelyek feltétlenül változást igényelnek – számolt be az első ízben megrendezésre kerülő Székelyföldi Roma Szabadegyetemet megelőző eseményekről, hasonló rendezvényekről.

Székely színek, roma szimbólum

András Lóránd rámutatott, a székely zászló színeire tervezték a szelterszi tábor plakátját, viszont feltüntették a romák mindenkori piros, forgó kerék szimbólumát is – szerették volna kiemelni a székelyföldi cigányok rendhagyó helyzetét, még annak ellenére is, hogy nem kizárólag a régió, hanem egész Románia, sőt Magyarország roma helyzetét veszik górcső alá a hétvégén. Az esemény egy másik fontos mozgatórugója, Sólyom Andrea, a csíkszeredai Sapientia Tudományegyetem oktatója szerint a szabadegyetem ötletének megfogalmazása közben egy olyan többnapos esemény képe lengett a szemük előtt, ami helyet ad a tudományos kutatásoknak és eredményeknek, ugyanakkor interaktív lehetőséget biztosít a résztvevők beszélgetéseire, vitáira.

– Az elmúlt években több alkalommal volt ugyanezen a helyszínen egy társadalomtudományi sátortábor, ami szellemiségben és tartalmilag is nagyon szimpatikus volt nekünk – mesélte a szervező, mondván, hogy szerették volna ezen a helyszínen megvalósítani a szintén kutatói minőségű és az erdélyi társadalom többségének és kisebbségeinek a problémáira, kérdéseire választ kereső szabadegyetemet. Hozzátette, a kijelölt öt főtematika alapján próbálták leszűkíteni, körbehatárolni a legsürgetőbb problémákat, ezért az előttük álló három nap alatt formális és baráti beszélgetésekre teremtenek lehetőséget minden állandó jelenléttel, de akár időszakosan, egy-egy előadás keretei közt csatlakozó érdeklődőnek.

Magyar ragaszkodás, de egyenlőtlen részvétel

Tavaly egy átfogó kutatással és részletes felméréssel párhuzamosan megkezdődött egy megyei roma stratégiának az előkészítése, megtervezése, aminek Kiss Tamás,  a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa volt a szakmai vezetője. A szakember összefoglalta, hogy mik azok a legfontosabb társadalmi, regionális tényezők, melyekkel átfogóan jellemezhetjük a székelyföldi romákat. Kiemelte, többek közt olyan cigányokról van szó, akik magyar intézményekhez kapcsolódnak, azaz magyar iskolákhoz és egyházakhoz tartoznak, többségében magyar politikai pártokra szavaznak, gyakran magyarországi állampolgárságot igényelnek – tehát van egy erősen magyar intézményes és kulturális kötődésük.

– A romániai roma társadalomban a székelyföldi romák egy sajátos helyzetet képviselnek – hívta fel a figyelmet a szakember, hogy a többek közt Hargita megyében élő romák tagolódnak a teljes országot érintő romakérdésektől.

– A székelyföldi romák magyar intézményes és kulturális kötődése nem probléma, hanem érték, az egyetlen hiba ott van, hogy nincs egyenlő társadalmi részvétel. A romák csak úgy jelennek meg a magyar intézményekben, hogy valójában ott nincs saját képviseletük – részletezte az egyedi, székelyföldi helyzetet Kiss Tamás. Mindezt azzal példázta, hogy a roma gyerekek úgy járnak magyar iskolába, hogy az oktatásban sem számukra, sem pedig a többségi társaik számára nincsenek képviselve a roma értékek. Hangsúlyozta, mindez arra enged következtetni, hogy székelyföldi romának lenni egy kétszeresen hátrányos helyzet. A megnyitó után kezdetét vette a hétvége első kerekasztal beszélgetése az Egyenlőtlenségeket kitermelő folyamatok címmel.

Demeter Adél-Hajnalka

: an accessible web community