Kányádi Sándorról nevezné el az intézményt

A művelődési ház életét is ellehetetlenítette vagy legjobb esetben is korlátozta a koronavírus-járvány. A virtuális térbe átmentett események kapcsán viszont volt pozitív tapasztalat is, amit a jövőben is hasznosítani lehet – mondta Elekes Gyula igazgató, akit az idei tervekről is kérdeztünk.

– Hogyan értékeli az elmúlt esztendőt a művelődési ház szempontjából?

– Sajnos a járvány okán meghozott intézkedések rövid ideig teljes leállásra, otthonról elvégezhető munkákra köteleztek. De így olyan szervezési folyamatokat sikerült átgondolni, hatékonyabbá tenni, amiket úgyis a jelenkor elvárásaihoz igazítani kell. Sikerült partner- és kulturális fogyasztói adatbázisainkat csoportosítani. Később az enyhítések során korlátozott létszámmal megtarthattunk néhány hangversenyt, de sajnos, volt olyan is, hogy a koncertet a megelőző napon kellett lemondani. Gyakorlatilag a rendezvényeink száma 65 százalékra esett vissza, a tervezett 28 kiállításból 11-et sikerült megrendezni. A virtuális térben rendezett kiállítások nem nyújtják ugyanazt az élményt, mint a valós megtapasztalás, számos képzőművészeti, egyéni fotókiállítást halasztanunk kellett, mert a kiállítók nem vállalták az online formát. A teljes biztonságérzet hiánya látogatóink egy részét is elbizonytalanította, és úgy érzem, ez még eltart egy ideig.

– Milyen szerepet tudott betölteni járványidőben az intézmény?

– A szigorított előírások kényszerítettek rá, hogy a népfőiskolai előadásainkat rögzítsük és a közösségi oldalaink segítségével juttassuk el az érdeklődőkhöz. Sajnos itt is a tervezett 41 előadásból 23 került közlésre. Viszont ami meglepően megerősítő, hogy míg valós időben és térben szervezett előadásaink nézőszáma előadásonként 20 és 150 közötti – előadó és az előadás tartalma a meghatározó –, addig ugyanez a virtuális térben elérheti a háromezer érdeklődőt is. Rákészültünk, hogy ezt a lehetőséget, formát az elkövetkezőkben is hasznosítsuk. Sikerült augusztus huszadikán a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium főbejárata előtt a Mag-Héj építményt fölállítani (ez Elekes Gyulának mint képzőművésznek egy köztéri installációja – szerk. megj.), ami közel három hónapig volt látható. A kulturális értékeinket népszerűsítő két kiállításunk közül a Szent László-falképek Székelyföldön elérkezett a nyolcadik magyarországi helyszínére, a Szent Korona építmény – szabadtéri kiállítás (ez is Elekes Gyula ötlete alapján készült – szerk. megj.) pedig a tizenötödik magyarországi helyszínére. Összességében elmondható, hogy hiányos programmal, új formában, de zajlottak az eseményeink. Alkotóműhelyeink csak az előírt formát követve történtek, nyári táborunkban csak három szak működött, szakköreinket átszerveztük, csak előzetes egyeztetéssel lehetett jönni, kórusaink csak szólampróbákat tartanak.

– Milyen tervek, elképzelések születtek az idei évre?

– A népfőiskolai programsorozatot szeretnénk gazdagítani a helytörténeti, történelmi, pedagógiai, művészettörténeti, művészeti, művészetterápiás előadásokkal és egy új kezdeményezéssel, a népi értékek előadássorozattal. Szeretnénk, ha sikerülne mindezeket a valóságban is megtapasztalni – gyakorlati foglalkozások során. Közel negyven előadást tervezünk. A Mag-Héj kiállításunkat is bemutatjuk Magyarországon, Pest megyében indítjuk egy több helyszínes turnéra. Folytatódik a két népszerű kiállításunk, a Szent László és a Korona újabb helyszíneken való bemutatása. Rövidesen jelentkezünk a művelődési házban az Udvarhelyi Híres Emberek című interaktív kiállításunkkal, amit sorozatként képzeltünk el, helyi történészek, irodalmárok, fotósok bevonásával valósul meg az elképzelés. Ez a kiállítás is a kulturális értékeinket népszerűsíti majd több magyarországi településen. Tervezünk egy szabadtéri installációt Zászlók, lobogók címmel fiatal képzőművészek bevonásával. A képzőművészeti kiállítássorozat, alkotóműhelyek, alkotótáborok szervezése idén is folytatódik. Készül egy újabb Korona-építmény, melynek már jövő évi programját szervezzük, ez fölváltja a már közel 80 000 látogató által megcsodált régit. A régit Székelyudvarhelyen állítjuk fel, hiszen igazoltan turistalátványosságnak számított, amíg itthon volt. 

– A székelyudvarhelyi művelődési háznak nincs neve. Van-e olyan igény, elképzelés, hogy felvegye valakinek a nevét az intézmény?

– Korábban kezdeményeztem, hogy az intézmény Kányádi Sándor nevét viselje. Hivatalos levélben kerestem meg ezzel az elképzeléssel Székelyudvarhely önkormányzatát még 2018-ban.

– A tavaly arról volt szó, hogy újabb versenyvizsgát írnak ki a művelődési ház igazgatói tisztségére. Ezen a téren most mi a helyzet?

– A járványügyi intézkedések a folyamatot elhalasztották. Jelenleg megbízott igazgatóként látom el a feladatkört.