Kallós-díj Márton Árpádnak

A magyar nemzeti ünnep alkalmából Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjban részesült a Csíkszeredában élő és alkotó Márton Árpád festőművész. A díjat pénteken vette át Budapesten a Budavári Palota Főőrség épületében tartott ünnepségen. A tíz díjazott között van még a csíkszeredai születésű Bogdán Zsolt színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja és a ditrói születésű, Kolozsváron élő Kolozsi Tibor szobrászművész.

Márton Árpád átveszi a díjat Potápi Árpád Jánostól | Fotó: Potápi Árpád János fb-oldala

Meg kell védeni a nemzetet, biztonságot kell teremteni az emberek számára – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat Budapesten.

A díjat tíz, Magyarország határain túli, kulturális területen tevékenykedő embernek, illetve szervezetnek ítélték oda.

Potápi Árpád János ünnepi beszédében kiemelte: a mai egyre bizonytalanabb és nehezebbé váló világban adjon biztonságot az, hogy minden magyar tudhatja, cselekvő összefogásban gondoskodunk egymásról.

– Magyarország minden magyar hazája, minden magyar számíthat Magyarországra, ahogyan mi is számítunk minden magyar emberre – fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta: tizenkét év nemzetépítő munkájával felépítettek egy erős intézményrendszert, megszilárdították a gondoskodó közösségeket és növelték a szülőföld megtartó erejét. Most a közös munka gyümölcseinek megóvása és megőrzése a fontos – tette hozzá.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadóünnepségén a Budavári Palota Főőrség épületében 2022. augusztus 19-én. A díjat tíz határon túli, kulturális területen tevékenykedő embernek, illetve szervezetnek ítélték oda. | Fotó: MTI/Kovács Attila

Közölte, lehetőség van arra is, hogy megújuljunk és valami újat teremtsünk. Ennek gyökere nemzeti kapcsolataink megújításából táplálkozhat.

– Az összetartozás tudata is kell ahhoz, hogy nemzetünk biztonsággal élje át a mostani nehezebb időket – mondta.

Az államtitkár úgy fogalmazott: a magyar leleményes nép, a nehéz körülmények között sosem a feladást, a vegetálást választja, hanem a megoldásra törekszik. Fontos, hogy a kialakított szoros köteléket most erre is használjuk.

– Dolgozzunk úgy, hogy egy év múlva el tudjuk mondani, sikerült összezárnunk és együtt gondolkodnunk – emelte ki.

Potápi Árpád János emlékeztetett: augusztus 20. a legrégebbi nemzeti ünnepünk, amely világi és egyházi ünnep, de jeles nap a magyar néprajzban is.

Azt mondta, március 15., augusztus 20. és október 23. olyan mérföldkövek számunkra, amelyeknél megállva lehetőségünk van a nemzeti összetartozás érzésének közös megélésére, megtapasztalva egyénenként és közösségi szinten is, hogy nem vagyunk egyedül a világon, mindenhol számíthatunk nemzettársaink támogatására és szeretetére.

Az államtitkár felidézte, hogy 2019-től Kallós Zoltán nevét viseli az előtte Külhoni Magyarságért Díjként ismert elismerő kitüntetés. Szimbolikusnak nevezte, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában is jól ismert Kallós Zoltánról nevezték el a miniszterelnök által adományozott, a külhoni magyarságért végzett kimagasló közéleti, gazdasági, tudományos, kulturális és oktatási tevékenységet elismerő díjat.

A Kallós Zoltán által a szórványban élő magyarság körében végzett népzenei és néprajzi gyűjtő- és ismeretterjesztő munka a folytatása volt annak, amit Kodály Zoltán és Bartók Béla a népzene terén elkezdett – mutatott rá.

– A díjazottak is olyanok, akik az összetartozás érzését a közösség érdekében erőforrássá tették, ezáltal gazdagítva a külhoni magyarság életét – emelte ki Potápi Árpád János.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (j) a kitüntetettekkel a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadóünnepségén a Budavári Palota Főőrség épületében 2022. augusztus 19-én. A díjat tíz határon túli, kulturális területen tevékenykedő embernek, illetve szervezetnek ítélték oda. | Fotó: MTI/Kovács Attila

Az idei díjazottak: Bogdán Zsolt színművész, Kolozsi Tibor szobrászművész és Márton Árpád képzőművész Erdélyből; a Pázmaneum Polgári Társulás és Szobiné Kerekes Eszter óvodapedagógus Felvidékről; a Martonosi Testvériség Művelődési Társulat, a muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület a Vajdaságból; Milován Sándor politikus Kárpátaljáról és Bence Lajos költő, egyetemi tanár Muravidékről.

Vitályos Eszter, a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár augusztus 20-a alkalmából állami elismeréseket adott át pénteken a Pesti Vigadóban. Többek között Bessenyei György-díjat kapott: Elekes Gyula közművelődési szakember, az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület elnöke.

| Fotó: Potápi Árpád János fb-oldala

Márton Árpád laudációja

Márton Árpád 1940. október 6-án született Gyergyóalfaluban. 1954–58 között a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Középiskola tanulója, 1964-ben a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett festőművészeti és rajztanári diplomát. 1964-től a csíkszeredai reál–humán, majd a későbbi matematika–fizika líceum rajztanára, 1990-től 2001-es nyugdíjba vonulásáig a Nagy István Művészeti Szakközépiskola tanára. 1968-tól a Képzőművészek Romániai Szövetségének tagja, 1969–1971 között a Hargita napilap grafikusa. 1974-ben Gaál Andrással és Zöld Lajossal a gyergyószárhegyi Barátság alkotótábor egyik alapítója. 1992-től a Barabás Miklós-céh tagja, 1997-ben Gyergyóalfalu díszpolgárává avatják, 2000-ben Csíkszereda Önkormányzata Pro Urbe-díjjal tünteti ki. Számos egyéni és csoportos kiállítása volt a városában, Székelyföldön, Magyarországon. 2004-ben Budapesten Szervátiusz Jenő-díjjal, 2010-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntetik ki.

| Fotó: Potápi Árpád János fb-oldala

Monumentális csíkszeredai munkája a Városi Művelődési Ház színháztermében az 1967-ben készült Cantata profana kerámiamozaik és a Millenniumi-templom altemplomának 2004-ben készült falfestménye.

Kompozíciókat, tájképeket, portrékat és portrékompozíciókat fest, melyeken drámai megjelenítő erővel fejezi ki a székelység ragaszkodását a szülőföldhöz. Témái keresésében, megválasztásában Tamási Áron és Sütő András példája lebeg előtte, de kerüli a közvetlen irodalmi áttételeket. Ismertebb, kiállításokon többször bemutatott festményei: Vihar; Kenyérszelő; Földanya; Parasztbánat; Kenyér; Madárijesztők; Asszony; Mindennapi kenyerünk; Ikarusz; Napraforgó; Féltés. Olajban és olajtemperában készült festményein, valamint akvarelljein a dekoratívan kezelt és fölfokozott színek kifejező erejére épít, s a téma rajzos, kemény, szűkszavú megjelenítésére törekszik.

Gaál Andrással együtt a csíki művészközösség összetartó, markáns egyénisége; a szárhegyi alkotóközpont létrehozásában végzett tevékenységéért 2000-ben Kriterion-koszorút kapott. Számos egyéni kiállítást szervezett Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson. Részt vett külföldi csoportos kiállításokon: New Yorkban, Barcelonában, Krakkóban, Nürnbergben, Washingtonban.

„Ahonnan vétetett az ember, ahonnan jött, azt kellett – nem lefotózni –, átfogalmazni, üzenni a lehetőséggel. Nagyon nehéz dolog, de amikor a hátterek megvannak, akkor olyan mássá válik, hogy azon túl, hogy valamit ábrázolsz, üzensz is” – vallja a képzőművész.

: an accessible web community