Jus murmurandi

Kiss Előd-Gergely
Becsült olvasási idő: 2 perc

A mormogás joga. Nyilván rutinos olvasóknak nem kell lefordítani a címet, de mindig akadhat valaki, aki most szembesül először a kifejezéssel – miért veszítsük el már az elején?
Azért jutott eszembe, mert szembejött velem a hír, hogy „a Financial Times számára elvégzett és a lap hétfői kiadásában ismertetett felmérés kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE 100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű cégek vezetőinek éves jövedelme jelenleg átlagosan 3,9 millió font, 23 százalékkal magasabb, mint 2021 végén”.
Elsőre úgy reagáltam, mint Wagner úr, a Mester komikus regényhőse A megkerült cirkáló című regény kezdetén: annyi pénz nincs is. Második ránézésre viszont úgy jártam, mint egy rosszul megírt operációs rendszer. Az agyam ugyanis automatikusan futtatni kezdte az „igazságosságérzet” programot. Távol áll tőlem a harcos baloldali aktivizmus, de ezt a funkciót egyszerűen nem tudom kikapcsolni.
Pláne ilyenkor, amikor válság van a háború miatt. Az infláció miatt lassan felét éri a fizetésünk, ráadásul elszabadultak az energiaárak. Európa-szerte mindenki azt lesi, hogyan spórolhatna a fűtéssel, az áramfogyasztással, és erre jön a hír, hogy a leggazdagabb londoni cégek vezetői 23 százalékkal többet keresnek, mint tavaly ilyenkor. Évente 3,9 millió font akkor is sok, ha több cégvezető között oszlik el, mert a nagyon gazdag cégek száma véges. Lejben kifejezve csaknem 22 millióról beszélünk. Békeidőben is felfoghatatlanul sok pénz ez, nemhogy most, amikor tombol az infláció és dübörög a válság.
Ekkora jövedelembeli különbségeket egész egyszerűen nem lehet több munkával megmagyarázni. Ilyen híreket látva, az ember akaratlanul is (legalább részben) megérti a harcos baloldali aktivistákat. Ez a világ, amelyben épp élünk, rendkívül igazságtalan.
Persze, meg lehet magyarázni a jövedelembeli különbségeket a piacgazdaság logikájával. Hogyne lehetne! De abból még arra következtetni, hogy ez így igazságos, eléggé durva eufemizmus. Nem vagyok a forradalmak híve, de egy alapos reform ráférne a teljes világberendezkedésünkre. Persze, Kelet-Európának ebben a szegletében nem sok mindent tehetünk. Marad a jus murmurandi.

Hirdetés

Kövessen a Facebookon!