Már csak az építkezési engedély igénylése maradt hátra – erre a jövő héten kerül sor –, ennek birtokában pedig elkezdődhetnek a gyimesbükki Rákóczi-vár rekonstrukciós munkálatai. Bár a terv finanszírozásához szük­séges támogatói adományokból várt 220–250 ezer euró még nem gyűlt maradéktalanul össze, Deáky András, a vár megmentéséért alapított Gyi­mes­bük­kért Egyesület elnöke mégis bizakodó. Állítja: jövő őszre állni fog a vár. [caption id="attachment_10272" align="aligncenter" width="620"] Erős elhatározás kell, hogy valaki belelássa a romokba az ide szánt kilátót és kávézót, de ígérik, megvalósul Fotó: Domján Levente[/caption] [dropcap]L[/dropcap]ezárult a Rákóczi-várnál zajló régészeti feltárás, így most már csak az építkezési engedély igénylése és kézhezvétele maradt hátra. A tervek szerint pünkösdre már állnának a terméskőből épülő falak, egy éven belül, azaz jövő őszig pedig teljesen befejeznék a gyimesbükki, az egykori ezeréves határ védelmére, illetve a kereskedelmi útvonal ellenőrzésére emelt erődítmény újjáépítési munkálatait – tájékoztatta tegnap lapunkat Deáky András, a gyimesbükki Rákóczi-vár megmentéséért és helyreállításáért fáradozó Gyimesbükkért Egyesület elnöke. A 19. század közepéig használt, mára rendkívül leromlott állapotban levő műemlék helyreállítására Deákyék számítása szerint 220–250 ezer euróra (mintegy 980 000 – 1 100 000 lejre) van szükség: a finanszírozáshoz szükséges összeget erdélyi és magyarországi adományozók felajánlásaiból, illetve a gyimesbükki önkormányzat támogatásából teremtik elő. Adományokat, támogatói felajánlásokat az egyesület bankszámláira fogadják. – 250 ezer euró nem olyan nagy pénz, amit a világ magyarsága a cél érdekében ne tudna összedobni – fűzte hozzá Deáky. Az 1626-ban Bethlen Gábor utasítására épített, majd később, II. Rákóczi Ferenc fejedelemsége idején megerősített építmény eredeti, korhű formáját a csíkszeredai Esztány Győző tervezőmérnök irányításával nyeri vissza. – Minden szükséges engedély megvan, túl vagyunk a régészeti feltáráson, most már kérhetjük az építkezési engedélyt, és ezt a jövő héten meg is fogjuk tenni. A Bákó megyei főépítész megígérte, hogy a feltárást követően megadja. Gyakorlatilag még Bukarestből is kellene egy pecsét, de a feltárást végző régészek szerint az általuk készített dokumentumok és szakhatósági engedélyek alapján már kérhetjük az építkezési engedély kibocsátását. Azt szeretnénk, hogy a jövő pünkösdkor idelátogatók már lássák az épülő falakat, és legkésőbb őszig be is akarjuk fejezni a vár újjáépítését. Reményeink szerint egy év múlva már állni fog a vár – hangsúlyozta Deáky. Hozzátette, az építkezési előkészületekre, illetve a műemlék újjáépítésével megbízott építő kiválasztásának procedúrájára még az idén sort akarnak keríteni. Mivel műemlékről van szó, nyilván a munkálatok kivitelezésére is szigorúbb szabályok vonatkoznak: a várfal és épületrészek megerősítéséhez például nem használhatnak cementet, így a terméskövek rögzítéséhez, illesztéséhez egyéb, a régészeti szakhatóság által is engedélyezett kötőanyagra lesz szükség. Egyébként már erre is megtalálták a megoldást, jegyezte meg Deáky András. A felújítást követően a kétszintes épület földszintjén ki­állítóterem, a kilátónak szánt, nyitott tetőtérben pedig egy kis kávézó kap helyet. A Rákóczi-vár fenntartását, az épület karbantartását az előzetes elképzelések alapján a kávézó működtetője vállalná. [box type="shadow" ]Szerény a várnál talált leletanyag Nem találtak semmi említésre méltót a régészek a gyi­mes­bükki Rákóczi-várnál végzett feltárások alatt – tudtuk meg Bilibók Ágostontól, a Rákóczi-vár tövében felújított, jelenleg vasúttörténeti múzeumként működő, az egykori 30-as számú MÁV-őrház gondnokától. A régészek által feltárt leletanyagot csupán néhány 20-22 centiméter hosszúságú, régi, kovácsolt vasszeg, a második világháborúból származó félliteres magyar katonai kulacs, illetve egy, a várnál elhelyezett MÁV jelzésű határkő alkotja – sorolta lapunknak Bilibók.[/box]