Az eddig megnevezett jelöltek személye alapján egyetlen párt sem gondolja komolyan, hogy Klaus Johannist meg lehet fosztani a következő államelnöki mandátumától – összegezhető annak a tegnapi tusványosi panelnek az üzenete, amelyen politikai elemzők az EP-választásról és a közelgő államelnök-választásról értekeztek. Az őszi voksolás már lefutott, a pártok a következő évi önkormányzati és parlamenti választásokra készülnek – hangzott el. [caption id="attachment_92183" align="aligncenter" width="1000"] Politológusok elemzése. Megújult a „harci helyzet”[/caption] Pataky István, a Krónika főmunkatársa moderálásában Illyés Gergely, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet politológusa, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, valamint Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa értekezett a romániai belpolitikai viszonyokról az EP-választás után, államelnöki előtt címet viselő tegnapi panelbeszélgetésen, Tusnádfürdőn. A politikusok a májusi választás után kialakult erőviszonyok tükrében vetítették előre az elnökválasztás lehetséges eredményeit. Egyetértettek abban, hogy a PSD-t továbbra sem szabad teljesen leírni, de mindhármuk szerint Klaus Johannis regnáló elnököt csak megszorongatni lehet, legyőzni nem. Átrajzolt erőviszonyok Székely István Gergő szerint sok szempontból atipikus EP-választáson vagyunk túl. A legfőbb szempont a kimagasló részvételi arány. Ennek egyik előidézője a népszavazás, egy másik pedig, hogy az ellenzék PSD-t támadó korrupciós diskurzusára nem volt közérthető ellendiskurzus. Dragnea személyre szabott vezetése alatt felére zsugorodott a fő kormányzó párt támogatottsága, ugyanakkor az eddig alig látható USR–PLUS 2020 koalíció meglepő erőt mutatott fel – részletezte. Illyés Gergely az EP-vá­lasztások győztesének Johannist nevezte: a szociáldemokratákat „mumussá” téve sikerült kivonnia a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) a korrupciós célkereszt elől – holott nemrég még a PSD-vel együtt kormányoztak –, ráadásul külsős listavezetővel sikerült megszerezniük a voksok legnagyobb százalékát. Dragnea bebörtönzése pedig még a választási eredményeknél is kedvezőbb a PNL számára – jegyezte meg. Székely István az 1998–2004 közötti, Năstase-ellenes, a nagyprivatizációs folyamatok mentén átalakuló társadalmi és politikai változásokkal vont párhuzamot: az USR–PLUS térnyerése természetében ugyanilyen, csak az európai integráció és a korrupcióellenesség mentén történő folyamat, amely magyar szavazópolgárokat is magával ragad. Számukra már nem az egzisztenciális kérdések a fontosak, hanem olyan posztmateriális értékek, mint az emberi méltóság vagy a környezetvédelem – mondta. Erre pedig választ kell találnia az RMDSZ-nek is. Johannis készülhet Dăncilă számára csak az lehet reális elvárás, hogy a PSD jelöltjeként bekerüljön ősszel a második fordulóba – bár a politológusok szerint kérdés, hogy a szakadár Pro Romaniát vezető Victor Ponta hogyan viszonyul a Dragnea nélküli új felálláshoz: visszatér-e, s ha igen, mikor. Dan Barna USR–PLUS általi jelölése ugyancsak azt vetíti elő, hogy Johannist ők sem tartják legyőzhetőnek – különben a Barnánál népszerűbb Cioloșsal próbálkoznának. Könnyen elképzelhető, hogy a második fordulóra két jobboldali jelölt marad. Székely István szerint azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy míg a baloldal most is masszívan a PSD szavazóbázisa – és ez a párt területileg a leginkább beágyazott a romániai politikai porondon –, addig a jobboldal szétfejlődésének lehetünk tanúi. Ez visszaköszönhet a választásokkor. Székely István Gergő szerint az is talány egyelőre, hogy Laura-Codruța Kövesinek vannak-e belpolitikai ambíciói – az ő esetleges megjelenése újabb helyzetet eredményezne. Székely István ugyanakkor megjegyezte: az RMDSZ biztosan állít jelöltet, személye azonban egyelőre nem eldöntött. Kovács Hont Imre